1,3 millióan néztek idén matakó- és vombatkölyköket a fővárosban
További Kultúr cikkek
- Húsz év telt el, de még mindig milliók imádják a kitalált világot
- Olyan maratont rendeznek, amelyre korábban még nem volt példa
- New York-ot is meghódítja az 50 éves Rubik-kocka
- Hatalmasat villantottak, az egész világ rájuk figyelt
- Barátok, pályatársak, családtagok vettek végső búcsút Forgács Gábortól
Kiadta év végi közleményét a Fővárosi Állat- és Növénykert. A közleményből kiderül, hogy újabb kisállatok születtek idén, állatkerti szaporodás terén is voltak sikerek, illetve veszélyeztetett faj is látott idén napvilágot. A látogatószám nőtt, a Cápasuli sikeres lett, az állatkert legnagyobb és legjelentősebb beruházásáról, a Pannon Parkról viszont nem írtak.
A közleményben többek között arról számol be az állatkert az idei év sikerei közül, hogy
- idén 1,3 millió ember látogatott el az állatkertbe, a látogatószám kb. 30 ezer fővel nőtt tavalyhoz képest;
- a Margitszigeti Vadasparkba közel 200 ezer ember látogatott el;
- 2019-ben a közönség első számú kedvence a Cápasuli volt, ezt követte a Holnemvolt Vár és a Sünispotály;
- ebben az évben különösen sok kisállat született, köztük hangyászsün és vombatkölyök;
- illetve két óriásvidrát külföldre költöztettek, egy átkerült a Madridi Állatkertből Budapestre;
- mobil-újrahasznosítási gyűjtésében az állatkert 4000 darab, másfél mázsányi használt mobilt gyűjtött össze 2019-ben.
A sikeres helyszínekből a Holnemvolt Vár az Állatkert játszóparkja, míg a Sünispotály a mentett állatok befogadóhelye. A Cápasuli az állatkert idei legfontosabb újdonsága, itt a látogatók a fiatal cápák nevelkedését nézhetik meg. Idén egyébként a Bömbi nevű dajkacápa volt a rekorder, aki 30 centit nőtt érkezése óta. A Cápasuliban hatféle cápa található, ezekből idén érkeztek a fehérfoltú és a szürke szirtcápák. Mellettük ráják és egyéb élőlények is vannak az egymillió liternyi tengervízben.
Több évtized után idén ismét lett kubai krokodilja is az állatkertnek, illetve született hangyászsün és vombat, ezeknek a fajoknak az állatkerti szaporodása egyébként jelentős szakmai teljesítmény. Mellettük kimásztak erszényükből kiskenguruk és rókakuzuk, születtek matakók és veszélyeztetett fajnak számító ázsiai vadkutyák, illetve számos szarvas, madár-, kígyó- és majomfaj kölyke is világra jött.
A közlemény végén zöld fejlesztésekről is szót ejtenek:
Ezek egy része – például a PET palackok kitiltása – a hulladékcsökkentés körébe tartozik, de más területeken, például a környezetbarát fűtési megoldások, vagy a víztakarékosság terén is fontos eredmények születtek.
Érdekes azonban, hogy a zöld vonalnál nem térnek ki a jelenleg is épülő és húszmilliárdos büdzséhátrányban lévő Pannon Parkra. A biodóm néven is ismert, óriási épület – amelynek jelenlegi állapotát nemrég megmutatták a sajtónak – tervezett befejezéséhez ugyanis alaposan megszaladtak az építés költségei: 15,7 milliárd forintra tervezett program jelenleg 62,8 milliárd forintnál tart, a kormány azonban az utolsó 20 milliárdos részletet már nem akarja átutalni a Fővárosi Állat- és Növénykertnek. Az összeg visszatartása alighanem része a kormány és az ellenzéki vezetésű főváros harcának a Liget-projekt kapcsán, így kérdéses, mi lesz az építmény további sorsa, mint ahogy az is, mennyibe fog kerülni az éves fenntartása, ha egyszer elkészül.