Kulturális kisgömböc: Demeter Szilárd gigabirodalmat álmodott magának

Eljutott az Indexhez egy, a kormány elé szánt, a pletykák szerint Demeter Szilárdhoz, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatójához köthető előterjesztés, amely szerint létrejönne egy nemzeti giga-csúcsintézmény, ami maga alá rendelne több, már létező intézményt, ösztöndíjat, ingatlant, valamint a Kultura.hu portált. Az előterjesztés szerint az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nem egy létező ingatlanba költözne, hanem saját épületet építenének neki, a PIM pedig kiköltözne a Károlyi-palotából, és a továbbiakban egy helyen lenne az OSZK-val.

Demeter Szilárd az Index kérdésére elmondta: „Látott ilyen előterjesztést”, azt a kormány a múlt héten tárgyalta, és a részelemei kapcsán utóegyeztetést kért.

Az előterjesztés célja, hogy a PIM ne csupán múzeumként működjön, „hanem a kortárs magyar irodalom, a könyvszakmai terület és a tehetséggondozás csúcsintézményévé váljon”, „megteremtse a magyar művészeti társadalom számára a sokszínű, minőségi és pozitív alkotói körülményeket, továbbá hogy elérhetővé és megismerhetővé tegye ezen nemzeti kulturális kincseket, így 

igazolja a magyar kultúra világszínvonalát,

az alkotóink és előadóművészeink támogatásának indokát és a művészeti szférára fordított közpénzek felhasználását.”

Anyanyelvi Kulturális Társulás és Művészeti Tehetséggondozó

Az előterjesztés javaslatot tesz a kormány tanácsadó testületeként Anyanyelvi Kulturális Társulás és Művészeti Tehetséggondozó névvel egy olyan szervezet létrehozására, amely „a könyvkultúra, az irodalom, valamint a magyar kortárs alkotóművészeti és könnyűzenei területen szolgálhat iránymutatással”. Az elnök a PIM főigazgatója lenne.

Ebben a társulásban részt venne az Országos Széchényi Könyvtár, a PIM, a Petőfi Irodalmi Ügynökség (PIÜ), a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. és a Cseh Tamás Archívum Alapítvány. A társulás közreműködne

a nemzeti kultúra megőrzéséhez, valamint a nemzeti identitás megerősítéséhez fűződő programok és tevékenységek megvalósításában, 

„a nemzeti kultúra területén az összefogásból eredő előnyök eléréséhez szükséges alapok megteremtésében”, részt venne a kultúraszervezésben, támogatná „a nemzeti kultúra megőrzését és fejlesztését”, valamint közreműködne „a magyar nemzet határon átívelő kulturális újraegyesítésének előmozdításában”.

Mindezt a PIM költségvetése fedezné, ami jelentősen megnőtt, miután a szakma tiltakozása ellenére, az írók szerint a Kádár-rendszert idéző módon a kormánypropagandában indított lejárató kampány után kirúgták a „baloldali kultúra” beengedésével vádolt előző igazgatót, Prőhle Gergelyt. Utóda, Demeter Szilárd nyíltan hitet tett a Fidesz-kormány mellett – alapító főszerkesztője például a vidéki Mediaworks-lapok irodalmi mellékleteként megjelenő, állami pénzekkel közvetve erősen megtámogatott Előretolt Helyőrségnek –, és a lojalitást bőszen jutalmazzák is, legutóbb például csaknem félmilliárd forint kiutalásával abból az összegből, amelyet a kormány saját feltételrendszere szerint is csak előadó-művészeti szervezetek kaphattak volna meg a kulturális tao pótlásaként. Demeter emellett tavaly az OSZK költözéséért felelős miniszteri biztos lett (noha az intézménynek van megbízott vezetője, Hammerstein Judit), és mandátumát idén két évre meghosszabbították.

Ugyanakkor a kultúrpolitika formálására törekvő főigazgató nagyralátó tervei nem mindig kapják meg a kormányzati támogatást: a Magyar Művészeti Akadémia ellenállása miatt rövid úton megbukott a kultúrtörvény előző, a hírek szerint hozzá köthető változata, amely megszüntette volna a Nemzeti Kulturális Alapot. A Petőfi Irodalmi Ügynökség által elindított Hajónapló című internetes kulturális műsor első adása pedig annyira vállalhatatlan lett az Echo TV-ből kitiltott fiatal kormánypárti újságírók miatt, akik többek közt a németek kiirtásával viccelődtek, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta, ilyet nemcsak közpénzből fenntartott adón, hanem sehol nem lehet mondani. Mindebből úgy tűnik, a főigazgatónak nemcsak ambíciója van a kultúra irányítására, hanem ellenfelei és saját szempontjából kártékony balfogásai is – a lista legfrissebb eleme a sikertörténetnek nehezen mondható Térey-ösztöndíjak esete.

Országos Széchényi Könyvtár 

A mostani előterjesztés rendelkezik az Országos Széchényi Könyvtár jövőjéről is. Mint a szövegben is szerepel, a kormány 2019. június 26-i ülésén elrendelte az OSZK kiköltöztetését a Budavári Palota F épületéből 2020 végéig. Korábban, 2019 januárjában úgy döntöttek, megvizsgálják, alkalmas-e új hely gyanánt az egykori Mária Terézia laktanya épülete, azonban végül nem született határozat a magántulajdonú épület megvételéről.

Az előterjesztés arra tesz javaslatot, hogy az OSZK-t a Magyar Nyelv Háza részeként helyezzék el, „zöldmezős beruházásként, az ún. Déli Városkapu – Diákváros projekt keretében, vagy annak területe közelében”. Erre azért lenne szükség, hogy az új székhelyen „a kor legmagasabb színvonalán álló könyvtári környezet álljon rendelkezésére a valós (fizikai) és a digitális (virtuális) térben egyaránt”.

Mindehhez arra lenne szükség, hogy a jelenleg a felújítások miatt időnként fullasztó porral teli OSZK az új épület felhúzásáig – legalább öt évig – még a várban maradhasson, ne kelljen kétszer költöznie, ami fölöslegesen felemésztene 10 milliárd forintot, és a gyűjtemény is megsérülhetne. Demeter javasolta, hogy a kormány vonja vissza azokat a határozatait, amelyekkel több száz millió forintot biztosított az OSZK „archívumainak elhelyezését szolgáló archivális és szolgáltató raktárak megvalósítását célzó beruházás előkészítéséhez”. Korábban ugyanis, amikor még azzal számoltak, hogy a könyvtár tartósan a palotában marad, a budai várkert Nyúlkert nevű része alatt akartak raktárat építeni (ennek előkészítéséről 2017. december 7-én rendelkezett kormányhatározat). Helyette egy piliscsabai archivális tár oldaná meg az OSZK helyhiányát, ennek a beruházásnak az előkészítésére már átcsoportosítottak a 485 milliós nyúlkerti keretből 230 milliót, de az előterjesztés szerint a palotából való

kiköltözés feltétele az OSZK piliscsabai archivális tárának megépülése is.

Megkérdeztük Demeter Szilárdot, a 21. században, a digitalizálás korában valóban indokolt-e az OSZK számára létrehozni egy új épületet jelentős beruházással. Azt felelte: „Érdekes fölvetés, hasonlót már hallottam, de leginkább politikusok, illetve újságírók tettek ilyen gondolatkísérletet. A könyvtárszakma többsége a nemzeti könyvtár léte és erősítése mellett van, mint ahogyan azok a döntéshozók is, akikre nekem figyelnem kell. Azért olyan európai országot nehezen tudnak nekem mutatni, ahol nem létezik nemzeti könyvtár.”

Magyar Nyelv Háza

Az előterjesztésben szerepel a Magyar Nyelv Házának létrehozása is, amely

az anyanyelvi kultúra központjaként mutatná meg a magyar nyelv világteremtő erejét,

valamint „védené, erősítené és élhetővé tenné ezt az (anyanyelvi) világot, továbbá épületével infrastrukturális bázist biztosítana az anyanyelvet mint anyagot és eszközt használóknak (tudomány, irodalom, könyvszakma stb.)”.

A Magyar Nyelv Házába telepítenék az ezek szerint a Károlyi-palotából kiköltöző PIM-et és az OSZK-t is. (Demeter már egy korábbi interjújában is célzott arra, hogy nem tartja feltétlenül szükségesnek, hogy a PIM székhelye a belvárosi épületben legyen. Tény, hogy az arisztokrata rezidencia múzeumnak csak korlátozottan alkalmas, viszont rangot kölcsönöz az intézménynek.) Kerülnének még ide tudományos intézmények, a PIM tagintézményei, kiadók, kiállítóterek, műhelyek, kávézók is, így 

egy olyan anyanyelvi központ jöhetne létre, amely önmagában is Kárpát-medencei kisugárzással bírhat, az intézmények együttműködése pedig a világ magyarságára kiható erőteret keletkeztethet.

Széchényi Könyvközpont

Az előterjesztés alapján Demeter létrehozná az úgynevezett Széchényi Könyvközpontot is a magyar olvasáskultúra erősítésére és népszerűsítésére,

a magyar könyvkultúra állami szereplőjeként annak koordinálására, a nemzeti kultúrát erősítő művek létrejöttének elősegítésére,

a közpénzből készült könyvek terjesztésére a közkönyvtárakban, iskolai és szakkönyvtárakban, olvasásnépszerűsítő kampányok lebonyolítására, a kortárs magyar non-fiction könyvkiadás segítésére és a magyar kiadói kultúra professzionalizálásának elősegítésére. A Központ a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-ből (KELLO) való kiválással jönne létre. A KELLO-nál csak a tankönyvkiadás és -terjesztés maradna, a többi feladat átkerülne a Központhoz.

Az előterjesztés alapján emellett létrejönne egy Digitális Bölcsészeti Központ a PIM szervezeti egységeként, amely a közgyűjteményi digitalizálás koordinátori feladatait látná el. Ennek másfél milliárd forint lenne a 2020-as költségvetése, amelyből arra is futná, hogy ingyenes közhasználatba adnák a jelenleg fizetős Arcanum digitális tudásbázist.

Demeter a PIM alá rendelné a zenész életművét gondozó Cseh Tamás Archívumot is, amely jelenleg a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) része. Létrehozna egy Magyar Könnyűzenei Központot, amely a PIM alatt álló Petőfi Irodalmi Ügynökség szervezeti egysége lenne, és átvenné a MANK könnyűzenéhez kapcsolódó feladatait. Az előterjesztés egyúttal arról is rendelkezne, hogy a PIM és az NKA együttműködési keretmegállapodást kössön egymással a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program szakmai kollégiumának átalakítására: így a PIM is delegálna kollégiumi tagokat.

A PIM átvenné több szakmai ösztöndíj működtetését is (ezt a tervet sajátos fényben láttatja, hogy legutóbb a szintén a PIM által gondozott, átláthatatlan szempontrendszer alapján kiutalt Térey-ösztöndíjat több alkotó visszautasította). A PIM-hez kerülnének a jelenleg még a MANK kezelésében lévő Móricz, Örkény és Babits irodalmi, valamint az Oláh János szerkesztői ösztöndíjak, valamint a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) ösztöndíja is.

Szintén a PIM-hez, pontosabban a PIM tulajdonában lévő Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-hez kerülnének a MANK kezelésében lévő további ösztöndíjak: a Kállai Ernő művészettörténészi és műkritikusi ösztöndíj, a Fischer Annie zenei-előadó-művészeti ösztöndíj, a Fülöp Viktor táncművészeti ösztöndíj, a Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíj, a Lakatos Ablakos Dezső jazz előadó-művészeti ösztöndíj, a Szegedi Kis István kutatói ösztöndíj, a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj, a Kozma Lajos kézműves iparművészeti ösztöndíj, a Moholy-Nagy László formatervezési ösztöndíj és a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj.

Az ösztöndíjak forrásigényét a PIM költségvetése biztosítja.

Az előterjesztés szerint a PIM megkapna több ingatlant is. Demeteréké lenne a most a MANK tulajdonában lévő Galyatetői alkotóház és a Balatonfüredi fordítóház, az állami tulajdonban lévő Óbudai Zichy-kastély (amelyben továbbműködhetne a Kassák Múzeum, a Vasarely Múzeum, a Térszínház és az Óbudai Múzeum is), az állami tulajdonban lévő Kossuth Klub, valamint az állami tulajdonban lévő Andrássy Palota, ahová a Magyar Könnyűzenei Központ költözne be.

Mindezek mellett a PIM megkapná a most a MANK kezelésében lévő Kultura.hu kulturális portált, amely régebben hosszú ideig a kulturális minisztérium alá tartozó, de tartalmában független kulturális portál volt, majd L. Simon László idején lecserélődött a teljes stáb.

Demeter Szilárd az Indexnek az előterjesztés kapcsán kért utóegyeztetéssel kapcsolatban azt mondta: „Ilyenkor az ember megnézi, mely pontokat, és miért tartottak problematikusnak, majd fogja magát, 

lefutja a szükséges köröket, egyeztet, tárgyal, számol stb., aztán ismét nekirugaszkodik.

Ez egy ilyen foci. Előbb-utóbb olyanra csiszolódik bármilyen előterjesztés, amit elfogad a kormány. Vagy nem. Az összképet ők látják, ez a dolguk és felelősségük, vagyis az már a kormány jussa, hogy döntsön, nem előlegezném meg a végeredményt.”

(Borítókép: Róka László / MTI)