Meghalt Csukás István

83 éves korában meghalt Csukás István, Kossuth-díjas költő, író, a Nemzet Művésze, jelentette be Facebook-oldalán az Újszínház. Csukás István, Mirr-Murr, a kandúr, Süsü, az egyfejű sárkány, Pom Pom, Gombóc Artúr és a Nagy Ho-Ho-Ho Horgász megteremtője a legnépszerűbb meseírónk volt, nemzedékek nőttek fel a történetein.

Csukás István mindig mosolygott, mindenkihez volt egy kedves szava és sohasem fogyott ki az ő semmihez sem fogható történeteiből. (...) 83 évesen itt hagyott bennünket és kicsit mindannyian úgy érezzük, mintha árvábbak lennénk nélküle. A meséibe kapaszkodunk, hiszen Süsü, a sárkány, Mirr-Murr kandúr kalandjai, Pom Pom meséi és természetesen a Nagy Ho-ho-ho-horgász örökre velünk marad, az életünk, gyermekkorunk részeként

– áll az Újszínház hétfői közleményében. A színház tájékoztatása szerint Csukás Istvánt hétfőn, gyors lefolyású betegség után érte a halál.

Csukás István 1936. április 2-án Kisújszálláson látta meg a napvilágot, gyakran emlegette, hogy egy napon született Andersennel, csak éppen 131 évvel később. A Digitális Művészeti Akadémia életrajza szerint apja nehéz sorsú kovácsmester volt – Csukás István szegény, de visszaemlékezései szerint boldog világban töltötte gyermekéveit. 

Gyerekként eredetileg hegedűművésznek készült, a második világháború éveiben egy zenetanár biztatására – apja akarata ellenére, anyja támogatásával – jelentkezett az akkor alakult, majd később legendássá vált békéstarhosi zeneiskolába. Az intézeti világ eleinte nem volt terhes a számára, tanult, olvasott, naphosszat gyakorolt, kamarazenélt az osztálytársaival a kastélyban. Akár a Zeneakadémiára is lett volna esélye bekerülni, ám késő kamaszkorában megjelent az első verse, és akkor úgy érezte, el kell szakadnia a zenétől. Így végül jogi egyetemre jelentkezett, majd váltott a bölcsészkarra, de végül azt sem végezte el. 1957-től főként írásaiból élt, de a Fiatal Művészek Klubjának vezetőjeként is dolgozott. Ekkor került kapcsolatba a gyerekirodalommal is.

Ugyanolyan a gyerekirodalom, mint a felnőtt, csak egy kis különbség van: tudni kell, hogy a gyerek lelke, ami végtelen befogadóképességű, mennyit bír el. De ez nem érdekes, a lényeg, hogy a gyerekeknek is irodalmat, világlátást és katarzist kell adni

– mondta az Indexnek adott interjújában 2011-ben.

Sokoldalúságát jól mutatja, hogy már 20 évesen szerződése volt a Magvetőnél, a Magyar Televízióban is tevékenykedett 1968-tól 1971-ig, 1978-ban a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője lett, írt az Új Idő című lapba, és alapító szerkesztője lett – Kormos Istvánnal – a Kincskeresőnek is.

A Csukás István által megálmodott mesefigurák nemzedékek számára váltak hivatkozási alappá: Mirr-Murr kandúr, A legkisebb ugrifüles és Süsü, az egyfejű sárkány bábfilmsorozatként, Pom Pom és a Nagy Ho-Ho-Ho Horgász rajzfilmsorozatként, Sebaj Tóbiás és a Töf-töf elefánt pedig gyurmafilmsorozatként került a tévék képernyőire. A Nyár a szigeten című regényéből Le a cipővel! címmel készült ifjúsági film.

A Keménykalap és krumpliorr című könyvéből négyrészes filmsorozat készült, amelyet 1974-ben mutattak be, és olyan népszerű lett, hogy a részekből 1978-ra egy mozifilmet is összevágtak. A Keménykalap és krumpliorr azonban nemcsak itthon, hanem külföldön is nagy siker lett: díjazták a müncheni Prix Jeunesse fesztiválon, a hollywoodi X. televíziós fesztiválon pedig elnyerte az év legjobb gyermekfilmjének járó díjat.

A Keménykalap és krumpliorr amerikai sikeréről az alkotók és a színészek csak később szereztek tudomást. A rendezőnek, Bácskai Lauró Istvánnak még arról is elfelejtettek szólni, hogy a filmet egyáltalán kivitték Amerikába. A díjról nem cikkeztek az újságok, az alkotóknak sem gratuláltak, a Keménykalap és krumpliorr írója pedig rákerült a még szigorúbban ellenőrzött szerzők listájára – Csukás István 2008-ban legalábbis így nyilatkozott az RTL Klub XXI. század című műsorának.

Munkássága elismeréseként többek közt József Attila-díjat, Andersen-díjat, Déry Tibor-jutalmat kapott. 1996-ban elnyerte a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesület életműdíját, 1999-ben Kossuth-díjjal tüntették ki "magas színvonalú költészetéért, közvetlen szavú, ember- és természetszeretetre nevelő műveiért és a kortárs gyermekirodalom megújításáért". 2010-ben Az év gyerekkönyve életműdíjjal jutalmazták, 2011-ben Budapest díszpolgára lett és Prima Primissima Díjat kapott.

Az MTI híre szerint 2014-ben a veszprémi Pannon Várszínház mutatta be új mesejátékát, az Óriás nyomában címmel, és a nevét viselő díjat alapított a gyermekdarabok elismerésére a Pesti Magyar Színház igazgatója, Őze Áron. 2015-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett, Összegyűjtött versek címmel versválogatása jelent meg, Szép Ernő-különdíjat kapott, 2016-ban pedig a Magyar Érdemrend középkeresztjével (polgári tagozat) ismerték el pályáját, a nyolcvanadik születésnapja alkalmából pedig Kisújszálláson felavatták Pom Pom szobrát.

Amikor a betűket megismertem, más ember lettem. Nincs nagyobb csoda, mint amikor a fehér lapokon megelevenednek a betűk, és beindul az ember képzeletmozija

– mondta az Indexnek 2011-ben Csukás István, aki 75 éves korában is azt vallotta, hogy az embernek muszáj mindig maga elé tekintenie, hiszen a jövő ott áll előtte, nagyjából 120 centis formában.

Bár életében háromszor nősült, és egy időben nagyon szeretett volna apa lenni, Csukásnak végül egyik házasságából sem született gyermeke. "Három feleségem volt, három igaz szerelem, ebben nagylelkű volt velem a sors" – mondta a Bors 2017-es interjújában. Tavaly a válásairól is beszélt a lapnak: "Ha nem megy, felesleges gyötörni egymást, akkor szépen, csendben el kell válni."

Csukás Istvánt az Emmi és az MTVA is a saját halottjának tekinti, a közmédia ezért műsorváltozást rendelt el a csatornáin: a Duna 21:30-tól a Keménykalap és krumpliorr című filmet adja, az M2 egy Pom-pom epizóddal emlékezik 20 órától, az M5 19:30-tól, a Kossuth Rádión 21:30-tól ismételnek meg egy vele készült portrébeszélgetést, és egész héten az ő meséi lesznek hallhatóak a 19:20-as mesesávban.