Megy vagy marad Eszenyi Enikő?

BJASZ20170331037
2020.02.25. 19:57

Politikai kiélezett helyzetben, a fővárosi színházakról szóló adok-kapok közepén dől el a Vígszínház sorsa is. Az igazgatói posztért hárman küzdenek, a színházat tíz éve vezető Eszenyi Enikő újrázna, kihívói Rudolf Péter pedig és volt Bárka Színház-alapító Csányi János. A Vígszínház is azok közé a fővárosi intézmények közé tartozik, amelyeket a Karácsony Gergely vezette önkormányzat hajlandó lenne átsorolni az állammal közös fenntartású intézménynek, ami azt jelenti, hogy az igazgató kinevezésébe a kormánynak is lenne beleszólása. Az eredeti menetrend szerint mindenesetre a fővárosi közgyűlés dönt, előbb azonban a szakmai bíráló bizottságnak is meg kell hoznia a döntését, ami még nem történt meg.

Eszenyi Enikő

Nehéz időket él mostanában Eszenyi Enikő, aki 2009 óta vezeti a Vígszínházat. Legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy sokan bírálták, amiért nem ment el a kulturális élet szétverése elleni decemberi tüntetésre, amelyen többek között a legfontosabb fővárosi színházak, a Katona József Színház és az Örkény Színház vezetői vettek részt. Eszenyi azzal indokolta a távolmaradását, hogy nem akarja, hogy politikai térbe kerüljön a diskurzus. Később a Magyar Narancsnak ezt mondta a döntésről:

Mit nem lehet ezen érteni? Azt, hogy nem akarok a politikai térbe lépni. Arról nem is beszélve, hogy aznap 1029 ember volt a Vígszínházban a Padlás jubileumi előadásán, ahol az 1 milliomodik nézőnket köszöntöttük, és együtt énekeltük, hogy "itt van dolgunk és itt vannak álmaink."

Előtte, 2017 végén a Marton László-ügy rázta meg a Vígszínházat. A színház korábbi vezetőjét, az azóta meghalt neves rendezőt először Sárosdi Lilla színésznő vádolta meg azzal, hogy húsz évvel ezelőtt egy barátjával szexuálisan zaklatta. Később összesen tíz nő jelentette ki: Marton őket is zaklatta. Volt, aki azt mondta, hogy ő megpróbálta erre figyelmeztetni a Vígszínház stábját, de nem történt semmi. Marton eleinte tagadott, aztán sajátos módon ugyan, de bocsánatot kért.

A Vígszínház elbocsátotta a rendezőt, de az erről szóló közleményükben azt írták, hogy “a döntés nem jelent, nem jelenthet ítélkezést egy gazdag művészi életút felett”. Marton repertoáron lévő előadásait továbbra is műsoron tartották és tartják a mai napig is. “Jómagam 35 éve dolgozom a Vígszínházban, amelynek 2009 óta vagyok az igazgatója, ez idő alatt nem értesültem ilyen, vagy ehhez hasonló esetről" – írta ezzel kapcsolatban Eszenyi. Először a Marton-ügy után írta meg a bulvársajtó, hogy a Fővárosi Közgyűlés mandátumának lejárta előtt meneszteni fogja Eszenyit, utódjául pedig Rudolf Pétert szemelték ki. Tarlós István akkori főpolgármester azonban cáfolta a hírt.

Eszenyi Enikő azért volt különösen nehéz helyzetben a Marton-ügyben, mert rendkívül sokat köszönhet a rendezőnek. Az előző igazgató lényegében Eszenyire hagyta a Víget, sosem titkolva, hogy őt tartja a legalkalmasabbnak a színház vezetésére. Eszenyi sokszor elmondta, hogy neki a Vígszínház jelent mindent: már főiskolásként kapott itt kisebb szerepeket,1983-ban pedig leszerződtették, rögtön azután, hogy elvégezte a Színművészetit. Először csak színésznője, aztán fontos rendezője is lett a Vígnek. Sokszor bent is alszik, a színházat szinte otthonának tekinti.

Én életemet és véremet adtam ezért a színházért, gyakorlatilag ez az életem, én csak ebben vagyok benne

– nyilatkozta korábban a Magyar Narancsnak.

2014-ben egyszer már megvédte a pozícióját, akkor a jobboldali beállítottságú szolnoki színigazgató, az egykori vígszínházas Balázs Péter pályázta meg az igazgatói posztot. Eszenyi annak ellenére megtartotta a székét, hogy színházi körökben tudni vélték, hogy Balázsnak “be lett ígérve” korábbi színháza vezetése. Eszenyi mellett szólt szakmai reputációja: többször nyert díjakat a POSZT-on, a Magyar Kritikusok is többször látták a legjobbnak színészként és rendezőként is. De kapott már Ruttkai Éva- és Jászai Mari-díjat, elismerték a tévékritikusok, van Erzsébet-díja, volt Érdemes művész, és megkapta a Filmszemle legjobb női alakításért járó díját is. Többször elnyerte a Súgó Csiga díjat, Kossuth-díjas, és megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét is.

Emellett 2014-ben a Víg nézőszámai is az igazgatót igazolták. Most viszont egyik konkurense, az igazgatói székre szintén pályázó Csányi János rendező azzal érvel, hogy csökkent a fizető nézők száma az elmúlt években. 2017-ben még 407 ezer volt, a következő évben 388 ezer, tavaly pedig csak 371 ezer. A jegyárbevétel Csányi szerint az áremelés miatt nem csökkent, míg a színház továbbra is 90 százalék feletti kihasználtságának az az oka, hogy egyre kevesebbet játszanak. 2017-ben még 701 előadást tartottak, a következő évben csak 640-et, tavaly pedig majdnem ugyanannyi, 637 előadás volt a három játszóhelyen (Vígszínház, Pesti Színház, Házi Színpad). Mindezek ellenére a Víg továbbra is az egyik legnépszerűbb fővárosi színház, bizonyos előadásaira pillanatok alatt elkapkodják a jegyeket.

Eszenyi Enikőt minden évben beválasztják a magyar kulturális élet legbefolyásosabb szereplői közé. Arra a kérdésre, hogy a befolyása a magyar kultúrában jelenti-e azt, hogy a fennálló rendszerrel jó kapcsolatokat ápol, nemrég azt felelte, hogy Demszky alatt lett színigazgató, aztán jött Tarlós és most Karácsony Gergely. Soha senki nem szólt neki oda telefonon, hogy nyomást gyakoroljon rá. A tervezett műsorral kapcsolatban soha senkivel nem kommunikál.

A Víg Eszenyi igazgatósága alatt átvette a Mephistó című Alföldi Róbert-rendezést, és a kormánnyal erősen kritikus Alföldi később is rendezett a színházban. Nagy siker volt Bodó Viktor A revizor rendezése, ami, ha nem is direktben, de a jelenlegi rendszert kritizálta, ahogy a most is repertoáron lévő Eszenyi-rendezés, az ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével készült A diktátor is tekinthető egyfajta rendszerkritikának.

„Határozott szándékom az, hogy az egész életemet ennek a színháznak szenteljem” – írta előző pályázatában, még 2013-ban. Valószínűleg most sem gondolja másképp.

Rudolf Péter

Február elején derült ki, hogy Rudolf Péter színész-rendező, a társulat korábbi tagja is pályázik a Vígszínház igazgatói posztjára. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Súgó Csiga és Magyar Filmdíjjal is kitüntetett színész 1983-tól 1998-ig volt a Vígszínház társulatának tagja, majd szabadúszó lett, 2015-től pedig a Centrál Színház tagja, de vendégművészként több másik színházban is játszik. Már 2015-ben felmerült, hogy megpályázza Bálint András helyét a Radnóti Színház igazgatói székében. Akkor azt válaszolta, hogy türelmet kér, mielőtt reagálna a felvetésre, majd nem pályázott, és az igazgató Kováts Adél lett. 2017-ben aztán újabb hírek jelentek meg, ezúttal arról, hogy Rudolfot nézték ki a meneszteni kívánt Eszenyi Enikő helyére a Vígszínház élére. Akkor ezt cáfolták, de most pályázik igazgatónak.

Rudolf első színházi rendezése egyébként a Dühöngő ifjúság volt, ami hosszú évekig ment a Pesti Színházban Eszenyi Enikő és Kaszás Attila főszereplésével. Eszenyivel nem ez volt az egyetlen közös munkájuk, többször, nagy sikerrel játszottak együtt filmen és színházban is.

Rudolf Péter az Üvegtigris-trilógiának köszönhetően, ami a nézőszámot illeti, az egyik legsikeresebb magyar filmrendező lett, mindhárom film kiemelkedően népszerű volt. Filmszínészként is sikeres: legutóbb Török Ferenc 1945 című filmjének főszerepéért kapott elismerő kritikákat. Több bírálat érte viszont 2015-ben készült tévésorozata, a Kossuthkifli miatt. A 816 millió forint közpénzből a Duna Tévére készült, archaikus nyelvezetű minisorozat nézettsége részről részre jelentősen csökkent. (Bár Rudolf Péter azt mondta erről az Indexnek, hogy nem tekinti bukásnak a Kossuthkiflit.)

A nagy összeggel támogatott sorozat alacsony nézőszámai kapcsán felmerült, hogy azért kaphatott ekkora támogatást, mert Rudolfot a közvélemény a jobboldalhoz tartozó színészek közé sorolja. “Aki látott már életében filmforgatást, látja, hogy minden fillér a filmre ment el, nem korrupcióra, nem visszacsorgatásra. Na jó, de ha nem volt korrupció, miért csinálhattam meg én? – kérdezték. De miért ne dönthettek volna úgy a tévében, hogy kapjak egy ilyen lehetőséget, ha egyszer Herendi Gábor mellett én rendeztem a legnézettebb magyar filmeket az utóbbi másfél évtizedben? Ez sznobéria, ami lenézi az eddigi színházi és filmes teljesítményemet és sikereimet” – mondta ezzel kapcsolatban az Indexnek.

Ami pedig az újságcikkekben és a közbeszédben vele kapcsolatban megjelenő jobboldaliságot, fideszességet illeti, erről így nyilatkozott:

Kinek a közbeszéde? Milyen kutatás dobta ki ezt a végeredményt? És mit jelent, hogy jobboldali színész? Másképp hangsúlyoz? Nem megy a színpad bal oldalára? Ha el is fogadnám ezt a kategorizálást, akkor sem fogadom el az állítást. Annak az embernek, aki nemcsak a címlapokat nézi, hanem el is olvassa, amiket mondok, nem lehet ez a véleménye rólam. Azért voltam ezeken a címlapokon, mert ezek az újságok kérdeztek. Én minden újságnak ugyanazokat a mondatokat mondom el; azzal nem tudok mit kezdeni, ha valaki nem jut el az elolvasásukig. Mert már nem kíváncsi, csak gyűlölködik csípőből. És kikérem magamnak az ilyenes/olyanosságot. Nem is gondolnám, hogy egy párt le tudná fedni bármely ember gondolkodását. Annál, remélem, mind összetettebbek vagyunk.

Rudolf színházi és filmrendezőként a Keleti pu. című, régi Új Színház-előadáson kívül nem igazán foglalkozott politikával. Tévében is inkább szórakoztató produkciókban vett részt, legnagyobb sikere a szituációs színházi játékokon alapuló Beugró című műsor volt. Szerinte azonban “a történetek legtöbbje nem tud nem az ember és a hatalom viszonyába ágyazódni. Ha az Ahogy tetszikben a hatalom kisemmizi és elűzi a számára kellemetlen Orlandót az udvarból, az politika, miközben egy love-sztorinak ágyaz meg vele Shakespeare egy vígjátékszerű darabjában. A salemi boszorkányokat a rendszerváltás után rendeztem, nyilván áthelyeződött a hangsúly a magánszférára, de attól még egy koncepciós per zajlik a darabban. És a Kossuthkifli történelemszemlélete is a mához szól. Fehér Béla misztikumával átitatva – de akkor is a mához”.

Csányi János

A Jászai Mari-díjas magyar színész nem titkolja, hogy mi a terve, ha őt nevezik ki a Vígszínház igazgatójának, a pályázati anyaga ugyanis nyilvános, az interneten is elérhető. A 118 oldalas dokumentum A közösség művészete címet kapta, és a bevezetés ezzel a Hunyadi Sándor idézettel indul:

Már én magam is úgy érzem, hogy mint valami különös élőlényt, szeretem a Vígszínház épületét.

Csányi János
Csányi János
Fotó: szfi.hu

Csányi János több mint három évtizedes szakmai múlttal rendelkezik, a színészet mellett rendezőként és színi igazgatóként is dolgozott. 1989-ben még egyetemi hallgatóként belépett a Fideszbe, létrehozta az oktatási intézmény első Fidesz alapszervezetét. A kilencvenes években két színház alapításánál is segédkezett, az egyik a Soproni Petőfi Színház, a másik pedig a Bárka Színház, utóbbinak 1996 és 2005 között volt az ügyvezető igazgatója. Nemcsak társulatok köthetőek a nevéhez, ő COMET nemzetközi színházi szervezetet alapító elnöke, 2010-ben a Nemzeti Kultúráért Egyesületet hozta létre, de ő hívta életre a Színház és Film Intézetet, illetve több fesztivált is. 

A Bárka Színházat ugyan majdnem tíz évig vezette, de félidőben, vagyis 2001-ben a társulat tíz tagja lemondásra szólította fel az alapító igazgatót, és hat színész bejelentette, hogy távozik az évad végén, de hajlandóak visszatérni, ha más került a színház élére. A kétezres évek második felétől más színházakban is igazgatói pozíciót töltött be, igaz, sehol sem maradt sokáig, a debreceni Csokonai Színházat 2006 és 2007 között vezette, 2012 és 2013 között pedig a székesfehérvári Vörösmarty Színház stratégiai és fejlesztési igazgatója. Távozását Debrecen vezetése azzal indokolta, hogy Csányi 36 millió forinttal túllépte az előző évi költségvetést, ő pedig azzal védekezett, hogy a gazdasági vezető hibázott, ő pedig magára vállalta a felsőséget. Itt egyébként művészeti vezetője, Vidnyánszky Attila követte, aki 2013-ig töltötte be ezt a pozíciót a debreceni teátrumnál, majd ugye a Nemzeti Színház igazgatója lett. Csányi János mostani  pályázati anyagában egyébként idézi Vidnyánszky szavait a Csokonai Színházhoz beadott közös pályázatukból:

Elvitathatatlan tudású, hatalmas tapasztalattal rendelkező színházi embernek tartom. Ezért pályázunk közösen. Azt hiszem, nagyon erős páros lehetünk, remekül ki tudjuk majd egészíteni egymást.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Bankszámla