Lujza
-1 °C
13 °C

Régi magyar expedíciók képeit böngészhetjük

2020.03.05. 20:19

Kalodába zárt kínai bűnösről és óceániai törzsi táncosokról készült képeket is találunk azok között a fényképek között, amelyeket a Néprajzi Múzeum csütörtökön tett elérhetővé a honlapján. Hagyományosan március 5-ét tartják számon a múzeum születésnapjaként, mert 1872-ben ezen a napon nevezték ki az első igazgatóját, Xantus Jánost. Egészen pontosan ekkor még a Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztályának őrévé nevezték ki a kutatót, aki ázsiai expedíciója során gyűjtött hatalmas etnológiai gyűjteményéből hozta létre a néprajzi osztályt, és ezzel lefektette a későbbi Néprajzi Múzeum alapjait.

Az idei születésnapot a virtuális térben ünnepelte a múzeum, amely 2017-ben bezárt, és miközben előkészítik a költözését, várja, hogy a Városligetbe tervezett új múzeumépülete elkészüljön. Közben pedig digitalizálják az intézmény gazdag fénykép-gyűjteményét, és egyre szélesebb merítést tesznek hozzáférhetővé a honlapjukon.

A gyönyörű Kárpát-medencei néprajzi fotók után most két távoli expedíció fényképeit böngészhetjük: 

A Néprajzi Múzeum gyűjteményében csaknem 15 000 óceániai tárgy van. Ennek több mint egyharmadát, 5500 tárgyat Bíró Lajos gyűjtötte; kollekciójának tudományos értékét minden korabeli gyűjtemény fölé emeli, hogy Bíró közel 2500 oldalnyi jegyzetet írt hozzá, és több mint 300 fényképet is készített a helyiek életmódjáról. Ezek a képek és dokumentumok a maguk korában páratlan módon értelmezték a távoli vidéken élő emberek kultúráját, mindennapi életét. Bíró terepen készített jegyzeteit eddig még soha nem publikálták, szerencsére most egyből úgy tették elérhetővé digitálisan, hogy a szövegekben is böngészhetünk. 

A Bíró-hagyatékhoz hasonlóan a Xantus-gyűjtemény is fontos szerepet játszik a magyar muzeológia történetében. A kutató kétéves kelet-ázsiai expedíciójáról több mint 150 000 természettudományos, néprajzi, iparművészeti tárggyal, numizmatikai és könyvészeti lelettel tért haza. Ezzel egyszerre négy mai múzeum gyűjteményéhez járult hozzá: a Néprajzi és az Iparművészeti Múzeum mellett kerültek tárgyak a Nemzeti Múzeumba és a Természettudományi Múzeumba is. A szétaprózódott anyagot most egy kutatásnak köszönhetően összegyűjtötték, és folyamatosan töltik fel egy közös digitális platformra, igaz, a honlap egyelőre tesztüzemmódban működik.

Ismét két nagyon fontos gyűjteményét tette közzé tehát a Néprajzi Múzeum, azonban újfent némi szépséghibával: ahogy korábban a Kárpát-medencei anyag esetén, most sem lettek a fotók szabadon, nagy felbontásban letölthetők és felhasználhatók, mint például a Fortepan fotói. Az archívumba feltöltött fényképek legtöbb darabja megint kapott egy jó nagy vízjelet a közepére, hasonlóan a magyar anyaghoz.

A Néprajzi Múzeum minderről korábban azt mondta az Indexnek, hogy 2019 januárja óta nem használnak már vízjelet az archívumba újonnan felkerülő képek esetében, a fotók nagy felbontású feltöltésének pedig technikai jellegű akadályai vannak.