Mihály
2 °C
16 °C

Sosem látott képek az 50 éves budapesti metróról

2020.04.21. 17:41

"Tizenegy perc alatt érhetünk a Deák tértől az Örs vezér térig" – számolt be a budapesti szenzációról 1970. április 2-án a Népszava, amikor a mai Puskás Ferenc Stadion (akkor: Népstadion) állomásnál átadták a 2-es metró első szakaszát az Örs vezér tere és a Deák tér között.

Az 50 éve átadott "piros metró" Magyarország első mélyvezetésű, valódi metróvonala volt, amelynek történetét a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum most virtuális kiállítás formájában meséli el. Az online tárlat érdekessége, hogy a múzeum gyűjteményébe tartozó fényképek és tervrajzok jelentős részét most először láthatja a szélesebb közönség. A Fortepanon eddig is jelentős képanyag volt látható az UVATERV állami tervezővállalat archívumából a metróépítkezésről, a most látható képek azonban csak a múzeum digitalizációs programjának köszönhetően váltak hozzáférhetővé. Az építészeti rajzok, például a Blaha Lujza tér közepére tervezett szocreál utascsarnokot ábrázoló grafika (lásd a galériában) pedig igazi szenzációnak számítanak.

Ahogy a Közlekedési Múzeum is emlékeztet: a több mint húsz évig tartó, 1950-ben megkezdett építkezés az ország második legnagyobb beruházása volt Sztálinváros (a mai Dunaújváros) felépítése után. Több mint ötezer ember (munkás, bányász és műszaki szakember) dolgozott a mélyben vagy a tervezőasztaloknál. Cikkünkben a grandiózus vállalkozásnak emléket állító kiállítás képei közül válogattunk.

A metróépítés során olykor balesetek is előfordultak, amelyekről a diktatúrában a lakosság persze nem szerezhetett tudomást: ma már tudhatjuk, hogy a Batthyány téri beomlás következtében 1953. május 1-én tíz centimétert süllyedt az Erzsébet-apácák akkoriban rabkórháznak használt egykori kolostora, egy Kossuth Lajos utcai alagút beszakadása pedig a Puskin mozi épületét sodorta veszélybe, de mindkét épületet sikerült megmenteni.

A metróvonal állomásait eredetileg szovjet mintára, a szocialista realizmus jegyében tervezték, a megállókra pedig óvóhelyekként is számítottak, a Moszkva téri állomás csarnokát például 2 méter vastag falakkal tervezték. A megállókhoz a felszínen több helyen díszes utascsarnokok tartoztak volna, és a föld alatti tereket is domborművekkel, festményekkel akarták díszíteni, akár csak Moszkvában vagy Leningrádban. Ám ezek a tervek végül nem valósultak meg: 1954 és 1962 között hivatalosan szünetelt az építkezés, majd az újraindulásnál inkább az áramvonalas, modern arculat és a funkcionalitás került előtérbe.

Az állomások felszíni és felszín alatti csarnokait öt építész – Czeglédi István, Máriáss László, Miskolczy László, Murányi Sándor és Székely László – tervezte 1967 és 1972 között. A Közlekedési Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében megtalálhatók a metróállomások 1967 és 1970 között készült tervei is, amelyeket most a virtuális tárlat vonatkozó szekciójában is meg lehet nézni. A rajzok azért is érdekesek, mert megmutatják, hogy milyen magas építészeti színvonalon, művészeti igénnyel tervezték meg az állomásokat.

A 2-es metró átadásának ötvenedik évfordulóján az Index is megemlékezett a nagyszabású építkezésről, az erről szóló cikkünket itt olvashatja. A Közlekedési Múzeum kedden bemutatott virtuális kiállítása itt böngészhető.