Koronavírus adatok

2022. jan. 20.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Fábián, Sebestyén
-5 °C
5 °C

A popcorn hangja helyett síri csend

DBZOL20170103008
2020.04.28. 21:04 Módosítva: 2020.04.28. 22:49
Felújítanak, digitális megoldásokon dolgoznak és kivárnak a magyar mozik a koronavírus-járvány ideje alatt, miközben a világ bizonyos pontjain már a lezárások lazítását tervezik.

Moziba járni az egyik legnagyobb közösségi esemény volt Magyarországon március közepéig, amikor a koronavírus miatt be kellett zárni az összes vetítőtermet. Kevés más olyan aktivitás létezik az országban, ami ennyi embert tud megmozgatni, egy gyengébb, mondjuk idén februári hétvégén 134 ezer jegyet váltottak emberek, hogy idegenekkel egy terembe összezárva filmet nézzenek nagyvásznon, de a legutóbbi Star Wars-film bemutatójakor ez a szám felment majdnem 400 ezerig. Több százezer ember ugyanazt csinálta, még ha nem is pontosan ugyanott, ugyanúgy, és ugyanazt a filmet nézve.

  • Hogyan élnek túl a magyar mozik?
  • Mik a kilátásaik?
  • Mikor számítanak arra, hogy újra kinyithatnak?

A filmgyártók és filmforgalmazók pár nap vagy hét tanakodás után reagáltak a kialakult helyzetre:

  • Több amerikai készítésű film, amely a járvány kitörésekor vagy az után került volna moziba, hamarabb kerül digitális platformokra (Bloodshot, A láthatatlan ember), vagy rögtön ott kezdi a pályafutását (Trollok a világ körül).
  • Egyre több tartalom kerül Netflixre vagy Amazonra, a streamingszolgáltatók elkezdtek lecsapni olyan filmekre, amik nem kerülhettek mozikba, ilyen például az Issa Rae és Kumail Nanjiani főszereplésével készült vígjáték, a Lovebirds.
  • Egy magyar forgalmazó létrehozott egy online felületet, ahol némi bérleti díjért cserébe meg lehet nézni a filmjeit.
  • Egy másik pedig egy moziforgalmazóval karöltve elindította a Távmozit, ami hasonlít az előzőleg felvázolt online felületre, csak virtuális mozijegyet kell vásárolni, amivel egy adott időpontban tudjuk megnézni a filmet, mint például A láthatatlanok című francia drámát.

De mi lett közben a mozikkal? A tartalomfogyasztási szokások változása, amivel mindig is riogatták a mozikat, rettenetesen felgyorsult, a monitorok és tévék úgy lettek első számú filmnéző felületek, hogy a filmszínházak közben teljesen kiestek a konkurenciák közül. Erről, a túlélési stratégiájukról és a kilátásaikról kérdeztünk meg négy moziüzemeltető céget:

  • a magyar multiplexek oroszlánrészét vezető Cinema City-hálózatot,
  • a vidéki mozikkal is rendelkező, franchise-ként működő Kultik-hálózatot
  • a fővárosi művészmozikat (Puskin, Művész, Toldi, Tabán) tömörítő Budapest Filmet
  • és a budapesti Cirko Mozit.

A nézők is ki lesznek éhezve

Buda Andrea, a Cinema City hazai vezetője azt mondta az Indexnek, hogy emberileg nagyon nehéz az üres mozikat látni, nincs nyüzsgés, nincsenek emberek, még panaszok sincsenek, amiket kezelniük kellene. A személyzet rendszeresen jár be a mozikba, karbantartják az eszközöket, elindítják a gépeket, ellenőrzik azokat a helyeket, amiket nem tudtak hermetikusan lezárni.

A Cinema City hálózatában nem volt leépítés az állandó dolgozók körében, a nagy változás a diákmunka elhagyása volt, őket egy iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatták, de értelemszerűen nem tudják most igénybe venni a munkájukat.

Buda szerint ha újra ki fognak nyitni,

„a nézők is ki lesznek éhezve az igazi moziélményre, amit a filmek egyéb platformon való megtekintése nem helyettesíthet.”

A Cinema City-hálózat újranyitásának időpontját nehéz megbecsülni Buda szerint, mert az üzemelésük nagyban függ az amerikai helyzettől: „Ha nem lesz tartalom, amit a nézőknek mint újdonságot tudunk majd vetíteni, akkor nehezebb az indulás.” Az izraeli tulajdonú mozihálózat feltehetőleg egyszerre fog majd elindulni az összes olyan országban, ahol jelen van. Az Európai Bizottság által tegnap közzétett, összehangolt uniós újraindítási tervben azonban a mozikról egyáltalán nem esik szó.

50 millió forintot veszítettünk egy hónap alatt

A budapesti önkormányzathoz tartozó Budapest Filmtől a cég igazgatója, a 2020 elején kinevezett Liszka Tamás válaszolt az Indexnek. Liszka elmondta, hogy a társaság a mozizárlat miatt egyetlen hónap alatt ötvenmillió forintot veszített, és ez így is fog tovább menni, „nem tudjuk, meddig.”

Liszka szerint minden létező kiadást minimálisra csökkentettek, leépítés nem volt, mert a majdnem százfős dolgozói gárdához körömszakadtig ragaszkodik. A Budapest Film közben nem hibernálódott, felújításokon dolgoznak, létrehozták a Távmozit, illetve dolgoznak egy könyvön, ami a „budapesti mozis világ eddig ismeretlen történeteiből” fog összeállni.

Pénzügyileg óriási veszélyben van a vállalat, ugyanakkor teljesen biztos vagyok benne, hogy a vírus hamarabb fogja megunni ezt az ámokfutást, mint a mi csapatunk a mozik iránti rajongását

– mondta az Indexnek Liszka, aki hozzátette, hogy csupa kertmozit képzelt Budapesten erre a nyárra, de ezt a tervet a leendő nézők egyelőre „gyakori kézmosással és általános önmérséklettel tudják támogatni”.

Tőkeerős a cég, de voltak leépítések

Hiába követték hónapokig a járvány terjedését, a kötelező bezárás valódi sokként érte a céget, írja Horváth Szilvia, a Kultik-hálózat marketingvezetője. A hálózat a rendelet után hamar átütemezte a jövőbeli feladatait, a csepeli mozi régóta tervezett felújításával sokkal gyorsabban tudnak most haladni, átépítik az előcsarnokot, a büfét, a folyosót is, hogy a tervezett újranyitásra már egy teljesen átalakított moziba lehessen menni. Hogy pontosan mikor, azt nem tudják, de figyelik a többi országot, úgy tudják, hogy Portugáliában akár májusban is lehet majd mozizni, Csehországban pedig a tervek szerint júliusban újraindítják a kisebb rendezvényeket.

Mivel a legtöbb mozi minden bevételétől elesett, a kiadások viszont majdnem változatlanok maradtak, a Kultiknál szükség volt leépítésre és a munkaerő átszervezésére is, ezt Horváth nem részletezte, de hozzátette, hogy tudják pontosan, hogy mindenki milyen nehéz helyzetben van, „ezért a felmerülő plusz munkalehetőségeket kollégákkal próbáljuk megoldani.” Az állományban lévő kollégák pedig online továbbképzéseken vesznek részt.

A „tőkeerős magyar” Kultik-hálózat Horváth elmondása szerint még a jelenlegi helyzetben, a fejlesztések mellett is új mozik megnyitásán dolgozik, illetve keresik a további lehetőségeket is. A cég tavaly nyitotta meg az első kertmoziját Budapesten, a Corvin Plaza teraszán, és bíznak benne, hogy ez hamarosan elindulhat 2020-ban is.

A felújítás alatt álló csepeli mozi
A felújítás alatt álló csepeli mozi
Fotó: Kultik Csepel mozi

A mozi most alszik

A budapesti Cirko Mozi 25 éve az év 364 napján nyitva tart, úgyhogy nehéz volt megélniük a bezárást, mondja az Indexnek Majoros Dóra mozivezető. Bemutatókat és fejlesztéseket halasztottak, és szembe kellett nézniük egy eddig ismeretlen problémával: azzal, hogy nem tudnak tervezni, nem látják, ez az egész meddig tart. Majoros szerint

egy mozinak nincs túl sok alternatív megoldása ilyen helyzetben, hiszen pont a személyes közelség, a közösségi élmény benne a lényeg.

A Cirko annyival van beljebb, hogy a választékának egy részét meg lehet nézni a direkt erre a célra létrehozott streamingoldalon; a mozivezető örül, hogy sokan élnek is ezzel.

A Cirkónál most mindenből vissza kellett venni, vagy „teljesen lenullázni”, ami nem alapvető működési kiadás. Majoros szerint a mozi most alszik, de a lehetőségeikhez képest mindent megtesznek, hogy anyagi biztonságot tudjanak nyújtani a kollégáknak.

Majoros megjegyzi, hogy az artmozik voltak szinte az elsők, amik bezárásra kényszerültek egy hónapja, és egyelőre nagyon várják, hátha „felmerül a kultúra, és azon belül az artmozik megsegítése is központi forrásból”. Mindenesetre hálásak a közönségüknek, amely adományokkal segíti a megmaradásukat. A Cirko szerint ha augusztus végén újranyithatnának, az már reményteli lenne.

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)



  • Vennék
  • Bankszámla