Koronavírus adatok

2022. jan. 27.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Angelika
-3 °C
5 °C

Oké, hogy újranyithatnak a mozik és színházak, de azért ez nem ilyen egyszerű

DMARC20200312015
2020.06.10. 15:04

Egyelőre fogalmunk sincs a részletekről.

Ez az a mondat, ami kivétel nélkül minden beszélgetésben elhangzik, ha az ember arról érdeklődik, hogyan várható a mozik, színházak, múzeumok és más kulturális intézmények újranyitása. Mindezt közel egy héttel azután, hogy június 4-én a kormányinfón bejelentették: várhatóan június 16-án megszűnik a veszélyhelyzet, és ekkor újranyithatnak a kultúra március közepe óta zárva tartó színhelyei. De hogy ennek pontosan mik lesznek a feltételei, arról a kormány azóta sem közölt semmit a kulturális ágazat egyetlen szereplőjével sem (ami persze nemcsak a kormány amúgy is sajátos kommunikációs szokásai miatt lehet így, hanem azért is, mert nyilván lehetetlen egészen pontosan előre látni, mi lesz a járványügyi helyzet a következő héten vagy azután.)

A koronavírus-járvány miatt a kormány március 11-én jelentette be, hogy minden 100 főnél nagyobb rendezvényt le kell fújni; a legtöbb színház, mozi és más kulturális intézmény már ekkor bezárt, de néhány napig még ment a számolgatás azon, mi tartható meg maximum kilencvenkilenc fő részvételével, az ország legnagyobb mozihálózata, a Cinema City például így, jelentősen csökkentett létszámmal pár napig még látogatható maradt. Aztán március 16-án megszűnt minden mérlegelési lehetőség, és tényleg az utolsó rolót is lehúzták.

Hamarosan pedig kiderül, mennyi por rakódott le a rolókra három hónap alatt.

Jelen állás szerint várhatóan június 16-án szavaz a parlament a veszélyhelyzet megszüntetéséről, és alighanem aznap éjszaka jön ki az erről szóló részletes rendelet, ami szabályozza az újranyitás praktikus tudnivalóit, például hogy kell-e korlátozásokat bevezetni a termekben, ha igen, akkor az mekkora távolságtartást jelent; hogy mindez vonatkozik-e a szabadtérre is, vagy például hol lesz és hol nem lesz kötelező a maszk használata. Minderről az általunk megkérdezettek szerint még informálisan sem hangzott el semmilyen irányelv. 

  • Mire várnak a multiplex mozik az újranyitással?
  • Miért nehéz a színházaknak mit kezdeniük a június közepi dátummal?
  • Tényleg még a pároknak és családoknak is el kell majd ülniük egymás mellől?

Mozik

A mozikban viszont ennél is több tényező teszi kérdésessé a helyzetet. A Cinema City marketing- és pr-vezetője, Buda Andrea érdeklődésünkre elmondja: a feltételrendszer megismerésén túl ők arra is várni fognak, hogy egyáltalán legyen miért újranyitni, azaz érkezzen a mozikba néhány nagyobb új filmbemutató – hiszen a járvány miatt szinte az összes komolyabb premiert elhalasztották a James Bondtól a Mulanig. „Figyeljük az amerikai helyzetet, várjuk, hogy érkezzenek a filmek. Egy-két hétig lehet, hogy el tudunk működni a már bemutatott filmekkel, akár tematikus napokkal, de szeretnénk, ha a nyitás közelében érkezne azért egy-két blockbuster. Akkor tudunk dönteni, ha már van információnk ezzel kapcsolatban. 

Egyelőre abban bízunk, hogy talán június 25-én érkezhet az első ilyen film, a Greenland Gerald Butlerrel.

De a mozik megmentőjeként mindenütt a világon Christopher Nolan Tenet című filmjét várják, mint a gyöngyvászon messiást. Ha a stúdió véglegesen megerősíti a július 16-i premierdátumot, az a modern filmtörténetben soha nem látott helyzetet eredményezhet: az egész világon konkurencia nélkül kerülhet a mozikba a film, ami még a csökkentett nézőszámokkal is megdöbbentő számokat produkálhat. De a kísérleti egér szerep persze a bukás lehetőségét is hordozza, hiszen azt senki nem tudja, ha nyitnak is a mozik, a nézők mennyire mernek majd zárt terekben századmagukkal összegyűlni.

A Cinema Cityt érintő rendelkezések az egész országra vonatkoznak: bár vidéken már hamarabb feloldották a korlátozásokat, így itt akár korábban is kinyithattak volna a vetítők, de céges irányelv, hogy minden intézkedés minden mozit egyformán érint.

Arról is kérdeztük Buda Andreát, hogyan reagál Magyarország arra a hollywoodi csörtére, amely a járvány alatt online debütált filmek miatt robbant ki: a világ legnagyobb mozihálózata, az AMC közölte, ők soha többet nem játsszák az egyik legnagyobb stúdió, a Universal filmjeit egyetlen mozijukban sem, mivel a cég a neten elérhetővé tett filmjeik nagy sikere miatt közölte, a jövőben lehet, hogy más filmeket is bemutatnák online a mozipremierrel egy időben – márpedig a mozis és az online bemutatás közötti idősáv hosszúsága régóta neuralgikus pont a forgalmazók és a mozik érdekegyeztetéseiben.

Buda Andrea azt mondja, nem is feltétlenül arról van szó, hogy biztosan kijelenthető, ha egy film már online is elérhető, akkor bukás lesz a moziban (művészfilm-forgalmazók például rendszeresen mutatnak be így filmeket, bár jelentősen kisebb közönségnek), de „ez egy nemzetközi megállapodás a vállalatok között, egy bevált rendszer, és ezzel a stúdiók is tisztában vannak”. Magyarországon azért nem várható olyan kategorikus intézkedés, mint amit az AMC bejelentett: „Csak azokat a filmeket nem mutatjuk be, amelyeknél a stúdió nem tartotta be az időablakot.”

A budapesti művészmozikat üzemeltető Budapest Film igazgatója, Liszka Tamás azt mondja: „Volt némi bizonytalanság a szakmán belül, hogy a távolságtartási szabályokkal, fél- vagy akár negyedházakkal pénzügyileg megéri-e kinyitni a mozikat, de

a jegyszedőtől a mozigépészen át a vezetőkig mind annyira ki vagyunk már éhezve a vetítésekre, hogy egyértelmű volt: mindenképpen újranyitunk, akármennyi nézővel is, csak végre újra dolgozhassunk.

Így aztán a június 16-án várhatóan megjelenő rendelettől függően ugyan, de úgy készülnek, hogy az első lehetséges pillanatban, 16-ához képest legfeljebb egy héten belül újranyitnak.

Liszka szerint a műsorban sem lesz semmiféle fennakadás, pontosan ott fogják folytatni, ahol március 12-én abbahagyták: az kerül vissza a műsorra, amit akkor épp játszottak, úgyis volt pár olyan film, ami csak néhány napig tudott jelen lenni a vásznakon. Egy kicsit más a helyzet a Corvin moziban, mert a Puskinnal, a Művésszel, a Tabánnal, a Toldival és a Kinóval ellentétben itt azért szintén a blockbusterek jelentik a műsor gerincét, „de sebaj, legfeljebb kipróbáljuk, hogy áll a Corvinnak, ha művészmoziként üzemel”.

A művészmoziknak az online premierek sem jelentenek gondot: a Budapest Film maga indította el a távmozit, hogy a karantén alatt is megmaradjon némi, legalább virtuális kapcsolat a közönséggel, és ezen a felületen elérhetővé tettek több filmet, köztük premiereket vagy egészen új bemutatókat is – de ezek is azonnal visszakerülnek a műsorra.  Liszka úgy fogalmaz:

A távmozi nem igazi mozi volt, csak moziszimulátor.

De ha már kifejlesztettük, a jövőben is használni fogjuk. Pláne, hogy kiderült, sok olyan potenciális nézőnk van, aki nagyon szeretne moziba menni, de az életkörülményei miatt – orvosi okokból vagy a lakhelyéből kifolyólag – nem tud, vagy csak óriási macera árán tud eljutni a művészmozikba. Közülük többen kérték, hogy maradjon meg a távmozi, mert ez óriási élmény a számukra, és megígértem nekik, hogy ez így is lesz. Nem szeretnénk elveszíteni ezeket a nézőket, ha már összebarátkoztunk velük.”

És maradnak persze a kertmozik is, amelyek közül az első már meg is nyílt a Hunyadi téren: bár most úgy tűnhetett, de ennek nem volt köze a járványhoz, eredetileg is tervbe vették a nyitásukat.

Amint lehet, azonnal nyitnak a kisebb vidéki mozik is, mondja Simon-Horváth Szilvia, a nyolc vidéki és egy csepeli mozit üzemeltető Kultik marketingvezetője. „Az elmúlt időszakban nagyon vigyáztunk a mozikra, karban tartottuk, tisztán tartottuk őket, így bízunk benne, hogy nagyon hamar nyitni tudunk” – mondja. Ahogy azt korábban megírtuk, a csepeli mozinak bizonyos tekintetben még jól is jött a kényszerszünet, mert így akkor tudták felújítani, amikor amúgy sem jöttek volna vendégek; ez mostanra be is fejeződött.

Június 25-i tervezett nyitásról számol be a Cirko-Gejzír mozi és a Cirko Film kommunikációs munkatársa, Deák Zsuzsanna, persze hozzátéve, nagyon sok minden függ a majd megjelenő rendelettől. Július másodikai kezdettel pedig fesztivált terveznek az összes, általuk forgalmazott filmmel.

Az egész ország területéről 80 mozit magába foglaló Mozisok Országos Szövetsége egyébként május végén levélben fordult a minisztériumhoz és a Nemzeti Filmintézethez. Levelükben közölték: a tavalyi adatok alapján

a kiesett nézőszám meghaladja a 3 milliót, az elmaradt jegybevétel közel 4,5 milliárd forint, és az egyéb bevételek (büfé, reklám) is csökkentek 1,5 milliárd forinttal.

„A helyzet a magyarországi mozik esetében kezd tarthatatlanná válni” – írták, hozzátéve, a kormány intézkedései közül a mozikat a járulékmentesség érintette, de minden bevétel nélkül így is kezd elfogyni az összes tartalék. A levél ezért azt javasolja a kormánynak: kapjanak a mozik minden, a tavalyi évben ugyanekkor eladott színházjegy után 300 forint/néző kompenzációt, ami csak nagyjából egymilliárd forinttal terhelné meg a költségvetést, de hatalmas segítség lenne a moziknak. Emellett személyes megbeszélést is kértek. 

Nincs információnk arról, hogy a kormány válaszolt volna a levélre.

Színházak

A színházak helyzete sokkal speciálisabb a mozikénál: a június közepi nyitás gyakorlatilag értelmezhetetlen a legtöbb színház számára, hiszen normálisan pontosan ekkor érne véget az évad, és alig van színház, amelynek lenne tapasztalata a nyári játékrendről, de sok helyen akár még a légkondicionálás sincs megoldva.

Vidnyánszky Attila színházi szervezete, a Magyar Teátrumi Társaság titkára ugyanakkor praktikus, gyakorlati tanácsokkal látta el a színházakat a majdani újranyitás kapcsán a Spirit FM műsorában. Elmondta például, hogy 

a kedves nézők legyenek szívesek sötét maszkban érkezni, mert a világos maszk zavarja a színészeket.

Valamint, hogy az előadások előtti beszélgetések remek lehetőséget biztosítanak arra, hogy ne egyszerre érkezzen minden néző, az előadás utáni közönségtalálkozó pedig arra, hogy ne egyszerre távozzanak, ami valóban újszerű megközelítése az ismeretbővítő beszélgetések hasznának.

Ennek ellenére a legtöbb kőszínház, így az Örkény, a Radnóti, a Katona, a Thália, a József Attila sem tervez már játszani ebben az évadban, ahogy már korábban lefújták a legfontosabb nyári független előadást, a Jurányi és az Orlai Produkció előadását az egykori, „legendás” Máté Gábor–Horvai István-osztály valamelyik tagjáról; idén Jordán Adél lett volna soron.

Van egy-két színház viszont, amelynek lehetősége van szabadtéren játszani, márpedig ezzel kapcsolatban már elérhető a vonatkozó kormányrendelet: már a május 27-eiben szerepelt, hogy az autós koncertek mellett a szabadtéri színházi előadások is megtarthatók.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház már korábban bejelentette, hogy egy helyi múzeumkertben pótolják három elmaradt bemutatójukat, és hasonlóra készül a határon innen a Miskolci Nemzeti Színház is. Utóbbiak az úgynevezett Nyári Színházban, a hatalmas színház belső udvarán található, ritkán használt téren fogják megtartani egy bemutatójukat, Mohácsi István Francia rúdugrás című vígjátékát Mohácsi János rendezésében. A színház a nézőtér nagyjából harmadát tudja majd használni a távolságtartási szabályok révén, ez 200 főt jelent (egymás mellé és közvetlenül egymás mögé sem ülhetnek a nézők). Az első előadásra a bemutató-bérletes nézőkön kívül csak az egészségügyi dolgozók jöhetnek el, hálaként eddigi munkájukért.

Jelen helyzet kiszámíthatatlanságára nem is lehetne jobb példát találni annál, hogy 

e cikk írásának kezdetekor még úgy volt, hogy elmaradnak a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri előadásai, de mostanra kiderült, ezeket mégis megtartják.

Igaz, azért nem a megszokott, gigantikus, ötezer fős nézőtérrel, hatalmas színpaddal és stábbal, hanem a Fogadalmi templom előtti ingyenes előadásokkal: július 24-én az Akárkivel Zsótér Sándor és Hegedűs D. Géza szereplésével, Bodolay Géza rendezésében, augusztus 15-én pedig egy szimfonikus koncerttel. A kisebb, Újszegedi Szabadtéri Színpadra tervezett előadásokat is megtartják.

Budapesten is a szabadtéri színházak nyithatnak ki egyszerűbben. Benkő Nóra, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadtól épp különváló Városmajori Szabadtéri Színpad vezetője kérdésünkre azt mondja: egyelőre még rengeteg a bizonytalanság, de július 12-i nyitással terveznek. Csak épp azt nem tudni még, hány néző számára.

Szektorosítottuk a nézőteret, és a szektorokon belül érkezési sorrendben ülhetnek majd le a nézők. Lehetetlen heteken belül mindig újra meg újra átrajzolni a nézőteret, és pár naponta értesíteni a nézőket a módosításokról

– mondja, arra utalva, hogy a jelenleg érvényes rendeletből – talán véletlenül? – kimaradt, hogy a távolságtartási szabályoknak az egy háztartásban élőkre nem kell vonatkozniuk. Ha ezt nem változtatják meg, az meglehetősen abszurd helyzetet eredményezne, amikor mondjuk egy ötfős család együtt érkezik a színházba, de mivel jelenleg csak minden negyedik helyet lehet kiadni, szétültetve egyedül elfoglalnak gyakorlatilag egy egész sort. A szektorosítás miatt viszont változás esetén egyszerűen megoldható, hogy csak a párok vagy a családok mellett kelljen kihagyni a helyeket.

Arra a kérdésre, mennyire mernek jegyet vásárolni a nézők, Benkő úgy felel: „Van érdeklődés, bár persze érezhetően nem akkora, mint tavaly. Én úgy gondolom, ennek nem az az oka, hogy ne hiányozna az embereknek a színház, inkább az, hogy a nézőknek kevés az információjuk a színházakra vonatkozó aktuális rendelkezésekről.”

A nyitásról egyébként a Városmajorban is hasonlóan gondolkodtak, mint a Budapest Filmnél: „Egy negyedház biztos, hogy nem tud nyereséget termelni, így a nagyobb költségvetésű produkcióinkat nem tudjuk megtartani. De úgy gondoltuk, hogy

egy ilyen helyzet után az embereknek szüksége van a kultúrára, mert a feloldáshoz fontos a művészet

– mondja Benkő Nóra. A Városmajoriban így megtartják a most már szokásos színházi szemlét is, amelyen vidéki és határon túli előadások jönnek fel Budapestre, és augusztus 16-án egy jótékonysági koncertet is terveznek, amelynek bevételét egy az egyben művészek kapnák.

Múzeumok

Az újranyitás vonatkozik a múzeumokra is, ahol látszólag valamivel kevesebb lehetőség van a mérlegelésre: vagy nyitva vannak a kapuk, vagy nincsenek. Persze a helyzet azért nem ilyen egyszerű, elsősorban itt is azért, mert a nekünk nyilatkozók ugyanúgy nem tudnak semmit a majdani rendelet tartalmáról, mint az ágazat bármely más szereplője. Ráadásul a nagy országos közgyűjtemények fenntartója nem egy cég, mint a moziknál, hanem a minisztérium, tehát felülről jön majd a döntés a nyitás időpontjáról.

A múzeumokban tömeg szinte csak a nagy időszaki tárlatok idején vagy csoportok látogatásakor szokott kialakulni, az állandó kiállításokon a biztonságos távolság betartása sokkal egyszerűbb, mint mondjuk egy strandon, egy kávézóban vagy egy piacon – valahol ezért is abszurd helyzet, hogy a múzeumoknak még mindig kötelezően zárva kell lenniük, miközben a falaikon kívül számtalan kockázatosabb tevékenység már hetek óta engedélyezett. Ugyanakkor problémát jelent, hogy a hazai múzeumokban nagyon sok az idős teremőr – ők a veszélyeztetett korosztályba tartoznak, és sokan közülük talán még mindig tartanak attól, hogy munkába álljanak.

De a múzeumok sem csak tárlókat és falon lógó képeket jelentenek: nagy kérdés, mi lesz, mi lehet majd a tárlatvezetésekkel vagy oktatási és más „élő” programokkal. Lévay Zoltán, a Szépművészeti Múzeum kommunikációs vezetője erről azt mondja, jelenleg úgy tűnik, ezek talán tíz főig lesznek engedélyezve. A Magyar Nemzeti Múzeum pedig például sikerrel hirdetett már egy ideje telt házas programot – könyvbemutatót – szabadtérre, a Múzeumkertbe, már június 10-ére, vagyis a mai napra.

Lévay Zoltán szerint az óvintézkedések főleg az előírásoktól függnek majd, de olyasmiket terveznek, mint az előzetes, online és idősávokra szóló jegyárusítás bevezetése a torlódás elkerülése érdekében.

Bármikor tudnánk nyitni, és amint lehet, nyitunk is

– mondja.

A múzeumoknál a járvány miatti bezárás viszont a kisebb intézményeket akár a létükben is fenyegetheti. Az UNESCO a nemzetközi múzeumi nap alkalmából készített egy egész világra kiterjedő kutatást, amelyből az derült ki, hogy a bezárás szinte általános volt, a világ több mint 85 ezer múzeumának közel 90%-át érintette, és a múzeumok 13%-a esetében fennáll a veszély, hogy egyáltalán nem nyitnak ki többé. Ez 13 ezer múzeum megszűnését jelentené, és nyilvánvaló, hogy Magyarország esetében sem az országos közgyűjteményekért kell aggódni, mert ezek megoldják a helyzetet, hanem az egyébként is mostoha sorsú, elhanyagolt, „radar alatt” működő kisebb múzeumokért, népművészeti gyűjteményekért, művészházakért, amelyeket a fenntartójuk sok esetben csak teherként kezel.

A Szépművészetiben mindenesetre a saját gyűjteményből összeállított Dürer-metszetkiállítással készülnek megünnepelni az újranyitást, emellett az állandó kiállítás nyílik meg (az a része, amely a felújított múzeumból már a járvány előtt megnyitott; a teljes nyitást korábban is őszre, év végére tervezték). A Magyar Nemzeti Galériában csak az állandó kiállítás nyit először, a Nemzeti Múzeumban pedig nem bontották le a Rotschild Kláráról szóló, idő előtt véget ért tárlatot, ezért ez is megnézhető lesz (itt írtunk róla részletesen), és újranyit a rendszerváltásról szóló kiállítás is.

Vagy nem.

Mert persze minden korábban leírt mondat feltételes módban értendő: június 16-a vagy 17-e előtt senki nincs, aki szavatolna tudna bármelyik terv megvalósulásáért.

(Borítókép: Néző a Cinema City Arénában 2020. március 12-én. Létszám-korlátozással még nyitva tarthattak a mozik. Fotó: Mónus Márton / MTI)



  • Vennék
  • Bankszámla