Adalbert
7 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Eltüntetik a keresztény jelképeket a mecsetté alakított Hagia Szophiában

2020.07.15. 09:53

A Hagia Szophia mecsetté alakítása jogilag megalapozott, és nem zárja el senki elől azt a lehetőséget, hogy belépjen az épületbe – jelentette ki Törökország olaszországi nagykövete, Murat Salim Esenli kedden Rómában.

A nagykövet szerint a hajdani ortodox bazilika mecsetté alakítása nem kirekesztő, mivel az mindenki, keresztények és muszlimok előtt egyaránt nyitva marad, a látogatási szabályok azonban változnak: odabent ezentúl le kell venni a cipőket, elválasztják a férfiaknak és nőknek fenntartott tereket, a nőknek pedig el kell fedniük a fejüket, ahogy a bazilikával szemben álló Kék Mecsetben is.

Ezzel egy időben az épületet átvevő török Vallásügyi Hivatal, a Diyanet közleményt adott ki, hogy a mecsetté átalakított bazilikában letakarják a keresztény jelképeket, valamint a Hagia Szophia a muszlim vallási szertartások alatt nem lesz látogatható.

A keresztény jelképek az épületben nem befolyásolják az imádságok érvényességét. Imaidőben ezeket a képeket megfelelő eszközökkel le kell takarni, vagy árnyékba kell borítani

– írták.

Ez az első konkrét információ azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a világ talán leghíresebb bizánci mozaikegyüttesének sorsa. A Hagia Szophia múzeummá alakítása után ugyanis feltárták az oszmán időkben lemeszelt mozaikok egy részét. A leghíresebb mozaikképek közé tartozik az apszisban az ölében a kis Jézust tartó Szűz Mária képe a 9. századból, a császári kapu felett látható Pantokrator egy császár arcképével a 10. század elejéről, valamint a déli galéria híres Deészisz mozaikja 1261-ből. A Hagia Szophiának egy magyar vonatkozású mozaikja is van: Piroska magyar királylány, II. János bizánci császár feleségének portréja 1118-ból az uralkodópárt bemutató portrén egy Madonna két oldalán. A még vakolat alatt rejtőző bizánci mozaikok feltárása már korábban megakadt a politikai környezet és a közhangulat változása miatt, ez a mecsetté alakítás után nyilvánvalóan nem folytatódhat. A Diyanet közleményéből azonban arra lehet következtetni, hogy a már feltárt mozaikképeket közvetlen fizikai veszély nem fenyegeti, a megtekinthetőségük azonban korlátozott lesz. Az elmúlt években több más egykori bizánci templomot visszaalakítottak mecsetté Törökországban, ezek keresztény freskóit és mozaikjait többnyire elfüggönyözték, de egységes gyakorlat nem alakult ki.

Az UNESCO a bejelentést követően felszólította a török hatóságokat, hogy kezdeményezzenek párbeszédet, hogy „elejét vegyék bármely káros behatásnak ezen kivételes örökség egyetemes értékével kapcsolatban”. Murat Salim Esenli azzal igyekezett csillapítani a kedélyeket, hogy Törökország tudja, milyen kritériumokat kell teljesíteni ahhoz, hogy az épület az UNESCO listáján maradjon.

A török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi tiltakozás ellenére múlt pénteken döntött úgy, hogy megsemmisíti azt az 1934. november 24-i török minisztertanácsi döntést, ami a Hagia Szophia múzeummá alakításáról rendelkezett. Pár órával később Erdoğan elnök már döntést is hozott, hogy a világörökséghez tartozó épületet újra mecsetté nyilvánítják.

A lépést elítélte az ortodox egyház, az Európai Unió, valamint az amerikai kormány, vasárnap pedig Ferenc pápa is elkeseredettségét fejezte ki az üggyel kapcsolatban.