Simon, Szimonetta
7 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Egy boldog főigazgató és a világ legjobb leendő kultúrnegyede a Ligetben

DBZOL20200910015
2020.09.10. 19:42
2022 tavaszán már látogatókat is fogadhat a Magyar Néprajzi Múzeum világszínvonalú épülete a Városligetben. Ha még az idén meg tudna egyezni a kormány és a főváros vezetése az új Nemzeti Galéria építéséről, elvben akár tartható lenne a Liget Projekt 2023-ra tervezett befejezése – vázolt fel egy optimális változatot Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.

Baán László mérföldkőnek nevezte a Magyar Néprajzi Múzeum építésének jelenlegi szakaszát az épület legmagasabb pontjának elkészülte alkalmával tartott sajtóbejáráson. Az építési költségekkel kapcsolatban két számot hangsúlyozott: negyvenezer négyzetméter, negyvenmilliárd. A négyzetméterenkénti egymillió forint valóban nem haladja meg egy közepes budai lakás árát. Szakmabeliként, tehát mint a Szépművészeti Múzeum igazgatója, európai mércével is emblematikus épületnek tartja az új Néprajzi Múzeumot, mely egy kiváló magyar építészcsapat, a NAPUR Architect Építészeti Iroda tervei alapján épül fel. Pályázatnyertes munkájukkal 2018-ban elnyerték a Világ legjobb középülete díjat az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen. Baán László a művészet és a szépség szerelmeseként csillogó szemmel méltatta az épület íveit, amelyek pontosan meghatározzák egy olyan kör alsó szeletét, amelynek egy egy kilométer az átmérője. Mindez kintről növényekkel borított domboldalakként jelenik meg, mivel az épület hasznos tereinek hetven százaléka a térszínt alatt van, és legmagasabb pontja sem magasodik a környező fák lombkoronája fölé. A parkosított zöldfelület, bajárható lesz a Liget látogatói számára, a gigantikus félcső felső része kilátóként is funkcionál. Nem tolakodó, nem dominálja a teret – hangsúlyozta Baán László, aki csodálatos kortárs műalkotásnak tartja a Városliget készülő nevezetességét. Határozottan úgy látja, hogy az új múzeum a japán Sou Fujimoto által tervezett Magyar Zene Házával, illetve a jelenleg parkolópályára állított új Nemzeti Galéria épületének elkészültével egy világszínvonalú, sőt a világot jelenleg megelőző művészeti negyedet alkot majd.

„Nagyon szeretném, ha a harmadik épület is mihamarább megvalósulna. Ez ügyben jelenleg politikai vita folyik a főváros és a kormány között. Várunk egy olyan értelmes megállapodásra, mint amely az atlétikai stadion estében megszületett. Az új Nemzeti Galéria az egykori Petőfi Csarnok helyén épülne, nincs zöldfelület-veszteség, műemléki kár sem keletkezik, tehát egy teljesen józan és értelmes kompromisszum. A kormány türelmes, nem épít, amíg a főváros ellenkezik, ebben nincs vita. Ha a főváros hajlandó végiggondolni a lehetőségeket, biztosan lesz megoldás. Amint elkészül ez a három épület, a Városliget a Széchenyi fürdővel, az állatkerttel, valamint a tervezési szakaszban lévő Közlekedési Múzeummal, esetleg a főváros döntésére váró Biodómmal együtt a világ egyik legvonzóbb kulturális turisztikai célpontjával gazdagodik Budapest”

– összegezte terveit Baán László. Arra a kérdésre, hogy erre mikor kerülhet sor, a következőket válaszolta: „2013-ban született meg a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény. Ha nem jött volna a mostani megakadás, 2023-ra készen lettünk volna a Liget Projekttel. Most valószínűleg néhány évet csúszunk, de amint megszületik a megállapodás, három éven belül befejezzük. Ha erre gyorsan sor kerülne, akár még el is érhetjük a 2023-at.”

„Egy igen elégedett és boldog múzeum főigazgató áll önök előtt”

– tudatta az egybegyűltekkel Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum vezetője. Hangsúlyozta, hogy az intézményt majd százötven éves fennállása önmagában is a legtekintélyesebb etnográfiai tematikájú múzeumok közé sorolja, emellett az itt őrzött gyűjtemény is páratlanul gazdag.

„Erre alkalmas épület híján azonban eddig nem tudtuk megmutatni ezt a gazdagságot, ismereteket, élményeket és tudást rejtegettünk másfél évszázadon át”

– fogalmazott az igazgató.

Az új épületnek a korábbihoz képest háromszor nagyobb a kiállítási felülete, így a múzeum gyűjteményében megtalálható tárgyak közül minden eddiginél többet láthat a közönség. A tervezésnél részletekbe menő alapossággal vették figyelembe a múzeumi szakemberek véleményét. Az épület a látogatóknak, a műtárgyaknak és a munkatársaknak is ideális körülményeket biztosít.

A főigazgató lapunknak elmondta: az új állandó kiállítások tervezése gyakorlatilag az építészeti program kezdetekor elindult. Az elején eldöntötték, hogy az új állandó kiállításaik nem kurátori álmokat valósítanak meg, még csak nem is a főigazgató vágyait, hanem azt, hogy miről is szól valójában a Néprajzi Múzeum .

Az épület legnagyobb terében lesz az úgynevezett gyűjteményi kiállítás. Az első része a zoom munkanevet kapta. Itt kapnak ízelítőt a látogatók, mire is számíthatnak, amikor beljebb mennek. A zoomon kívül nyolc egység sorolható az állandó kiállításhoz. Ennek egyik eleme a néprajzos szakmát meghatározó terepmunka bemutatása.

„Fantasztikus terepmunkákból származó kollekcióink vannak Afrikától Ázsián át Dél-Amerikáig. Ne feledkezzünk meg a saját terepeinkről sem! – sorolta lelkesen a szakember. – Itt van például az Átány-gyűjtemény! Fél Edit és tanítványa, Hofer Tamás több világnyelvre lefordított hatalmas monográfiája szakmai körökben a világ legismertebb falujává avatta a magyarországi Átányt. Ezt eddig nem tudtuk igazán bemutatni, ez is erős üzenet lesz. Szintén nagyon erős lesz a népművészet. Tény, hogy nálunk van a leggazdagabb népművészeti kollekció is, de ez a gyűjtemény jóval több mint pusztán népművészeti anyag.”

Kemecsi Lajos kiemelte, hogy a múzeum gyűjteményeinek kialakulásában lényeges szerepet játszott az őstörténet is. A Kaukázusig vagy akár Japánig eljutó kutatások, ez irányú expedíciók lenyomatai ott vannak a gyűjteményben, nagyon izgalmas lesz ezeket is bemutatni. Érdekesnek ígérkezik az az állandó kiállítási egység is, amely a múzeum születését mutatja be. Idetartozik például az 1896-ban a Városligetben felépített millenniumi falu huszonnégy háza, amelyben igen korszerű szemlélettel tizenkét magyar és tizenkét nemzetiségi épületet mutattak be. Ez a gyűjtemény is bekerült a Néprajzi Múzeumba, és sok mindent be is mutatnak majd belőle.

Az állandó kiállítás másik jelentős egysége a gyermek- és ifjúsági rész lesz, ahol kevesebb eredeti műtárgyat, de sok kézbe vehető, megfogható, interaktivitásra alkalmas dolgot helyeznek el. Ez csaknem ezer négyzetmétert jelent a háromezer négyzetméteres nagy gyűjteményi kiállítás mellett. A bárki által ingyen megtekinthető átjáróban négyezer kerámiát állítanak ki, melyek között a magyar tárgyak mellett megjelennek a Dél-Amerikából származó régészeti gyűjtemény kincsei éppúgy, mint a kínai porcelánok vagy az európai csészék. A szabadon átjárható részen lesznek interaktív pontok is, ahol képernyők és különféle eszközök révén juthat értékes és érdekes tudáshoz a még jegyet sem vett látogató – vázolja fel a kézzelfogható közelségbe került terveket a valóban boldog főigazgató, majd a bejárás során büszkén sorolta, mi mindenre lesz még lehetőség az időszaki kiállítások céljára kialakított a hatalmas és korszerű teremben.