Farkas
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Nyitott matuzsálemek – százéves házak mustrája

2020.09.19. 11:05
Budapesten lakni olyan, mint egy történelemkönyvben létezni. A rangidős épületek a fővárosban időről-időre reflektorfénybe kerülnek. A százéves házak eseménysorozat nem csupán a múltról üzen, arra is felhívja a figyelmet, hogy vigyázzunk lakókörnyezetünkre és építészeti értékeinkre.

A Budapest100 mozgalom eredeti koncepciója, hogy az év századik napján az éppen százéves születésnapjukat ünneplő házakat lakóik, üzemeltetőik megnyitják a nagyközönség előtt. Az dátum idén a koronavírus-járvány miatt nem az év 100. napján volt, hanem a hétvégén (szeptember 19-20.) esedékes. Az eseményen az épületek bejárhatók, építészek által vezetett túrák kíséretében megtekinthetők, miközben az ünneplő házakban programok, koncertek, vezetett lakástúrák, olykor pedig szerényebb lakoma is várja az érdeklődőket.

Az eseménysorozat idén ünnepli tizedik születésnapját. Eleinte az elgondolás az volt, hogy adott évben kizárólag 100 éves házak mutatkoznak be, de a kezdeményezés ma már nem szó szerint veendő, ahogy a 100 forintos boltokban sem minden 100 Ft most már. 2016-tól új irányba indultak a szervezők, és városrészeket választottak tematikának, mert az I. világháború alatt kevés új ház épült. Emiatt először az akkor 120 éves Nagykörút vonalán nyitották meg az épületeket, majd a Rakpartok hosszában ünnepeltek. 2018-ban a Tér tematikát dolgozták fel, 2019-ben pedig a Bauhaus centenárium apropóján a budapesti koramodern építészet nyomába eredtek.

A tizedik Budapest100 újdonsága, hogy most kortól és helytől függetlenül csatlakozhattak azok az épületek, ahol a lakók szívesen megnyitják a kapukat, hogy a pincétől a padlásig bemutassák, hol élnek és dolgoznak. A Budapest100 a város ünnepe, egy olyan hétvége, amikor közelebb kerülnek egymáshoz az ismeretlen ismerősök, a szomszédok és a sokfelől érkező kíváncsi városlakók: „Találkozzunk a Tizediken!”

A kétnapos Budapest100 programja itt érhető el.

Itt lakom, látod, ez az a ház

A Budapest 100 sokakat megihlet. Kit arra, hogy 100 éves házba költözzön, kit arra, hogy nyitott szemmel járjon Budapesten és rácsodálkozzon építészeti örökségünkre, kit pedig könyvírásra.

5896796 5

llyen Saly Noémi irodalomtörténész, aki a Micsoda népek című könyvében leírja, „keveseknek adatik meg, Budapesten meg pláne: születésem - 1956 - óta ugyanabban a lakásban élek. Gyakran faggattam nagyanyámat és a ház öregeit: hogy hívták azokat, akik előttünk itt laktak?

Tizenkét évesen beírtam ezeket az információkat egy ronda szürke, spirálos noteszbe. 2017-ben a Budapest 100 eseménysorozatának középpontjába a rakpartok kerültek. Hajdan gyönyörű házunk a világörökség része, Hauszmann Alajos alkotása, nosza, tárjuk ki a kaput mi is arra a két napra.

Előszedem a szürke noteszt, annyi mindent tudok a lakókról, gyerekjáték lesz az egész. Aztán megnyitottam az Arcanum portált a neten, mondván a gépnek: Döbrentei utca 8., kis szógám, szimat! És szörnyen elszégyelltem magam. Jóságos ég, hiszen nem tudok én semmit. Zúdultak rám a nevek, a történetek, drámák és vígjátékok, elképesztő kavargásban ez az egész ótvar, gusztustalan, rossz emlékű huszadik század. A hatalmas anyag láttán ijedtemben a megoldást is kitaláltam: én leszek a házvezetőnő, és kiteregetem a tabáni ház szennyesét."

Ez egyáltalán nem volt rossz ötlet. A könyvet letéve elmondhatjuk, hogy a történetekből kikerekedik Budapest, még inkább egész Magyarország történelme, így a könyv nem csak remek olvasmány, de pompás időutazás is egyben.

Fotók: Budapest 100 magánarchívum