Alfonz
5 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Gyorstalpaló Bartókról – ha ketyeg a taxióra

GettyImages-55758308
2020.09.26. 18:05
75 éve halt meg Bartók Béla, akit világszerte a huszadik század legnagyobb hatású zeneszerzőjeként emlegetnek. Ám nagyon ritkán hangzik el mellé, hogy miért is. Ezt most pótoljuk, íme. Katonás pontokba szedve, rövid zenei példákkal illusztrálva, hátha sietős valakinek.

Az első igazi világzenész

Bartók a world music-nak, majd később crossover-nek is becézett világzenei műfaj egyik megteremtője. Bár népzenei motívumok korábban is bőséggel inspiráltak műzenei darabokat, itt-ott be is épülve azokba, Bartók volt az első, akit egyaránt autentikusnak fogadott el a folkzene közönsége és a komolyzene rajongótábora is. Ma már banalitásnak tűnik, pedig egyáltalán nem az:

ugyan kinek jutott volna eszébe őelőtte falusi népzenét játszani egy tipikusan urbánus hangversenyzongorán?

Megreformált tonalitás

Felesleges finomkodni: Bartók a zeneelmélet Einsteinje. Bartók nem elégedett meg a nyugati moll/dúr zeneszerzői szabályrendszer korlátos érvényességével, mivel a távoli országok egzotikus skálái csak intellektuális trükkök százaival illeszkedtek bele annak logikájába. Új hangköztant teremtett hát (amelyet a szintén világhíres Lendvai Ernő zenetudós rendszerezett utóbb), ahol is minden érvényes, ami korábban „hivatalosan″ jól hangzott a fülnek, de azon túl még ezer más is. Pontosan úgy, mint a Newton – Einstein történelmi fordulat esetében a fizikában. A végeredmény olyannyira nem lett mesterkélt, hogy egyenesen

természetzeneként is szokás emlegetni a bartóki hangzásvilágot.

Organikus disszonanciái nélkül egyébként modern jazz sem volna ma. 

Nem rizsázott, odacsapott

Bartók forradalmasította a zongorajátékot. Kicsontozott, sallangmentes, perkusszív közelítése a zenei hatáskeltés szempontjából gyakorlatilag egy új hangszert teremtett. A későromantikában kicsúcsosodó felszínes túldíszítettség és dagályos kellemkedés helyét egy sokkal

lényegretörőbb fogalmazásmód

vette át nála, amely – hangzásesztétikáját tekintve – mégsem sterilnek hat, sokkal inkább letisztultan fókuszáltnak és a mai napig imponálóan korszerűnek. A bartóki zenei állítmány tömör és egyértelmű, mint egy poszt a twitteren. 

Emberi minősége is örök példa

Bartók zárkózott, törékeny ember volt. „Ha egyszer-egyszer lejött a közös ebédre, nem vett tudomást senkiről, csak épp egy merev főbiccentéssel jelzett valami köszönésfélét, de azt is úgy, mint a vakember, aki nem tudja, hogy emberekkel zsúfolt terem előtt, vagy üres szobában hajlik-e meg” – emlékezett róla Agatha Fassett amerikai írónő. 

Alkatilag enyhén szólva sem volt tehát forradalmár vagy hősködő típus, a harmincas évek végén mégis eldöntötte: az elhatalmasodó hitleráj (Ausztria német megszállása) miatt nem ad több koncertet Németországban. Német kiadójától és a vele járó szerződéses kötelmeitől úgy szabadult meg, hogy

elterjesztett önmagáról, hogy részben zsidó származású

(erről a zeneszerző fia, Bartók Péter mesél Sipos József Bartók című dokumentumfilmjében), majd feleségével az Egyesült Államokba költözött. Végrendeletében pedig – Hitlerre és Mussolinire utalva – kikötötte:

Mindaddig, amíg a budapesti volt Oktogon-tér és a volt Körönd azoknak az embereknek a nevéről van elnevezve, akikéről jelenleg van, továbbá mindaddig, amíg Magyarországon erről a két emberről elnevezett tér vagy utca van, vagy lesz, rólam az országban ne nevezzenek el sem teret, sem utcát, sem nyilvános épületet.

Bartók Béla 1945 szeptember 26-án halt meg New York-ban, anyagi nélkülözésben. Utolsó, betegeskedő éveiben a szomszédai szekálták azzal, hogy túl hangosan zongorázik. 

Adagio religioso

A zeneszerző (már említett) fia fogalmazza meg legpontosabban az alapkérdést:

Ha nem találta volna a náci mozgalmat annyira visszataszítónak, sőt elviselhetetlennek, akkor elkerülhette volna az Újvilágba való kivándorlás nehézségeit. De megkérdezhetném: ha nem lett volna megalkuvásra képtelen, a zenéje vajon akkor is ugyanilyen lenne? 

Bartók utolsó teljesen befejezett művét, a III. zongoraverseny második tételét hallgatva magabiztosan kijelenthetjük, hogy nem. Európa ördögi pusztulásának és önnön emberi elmúlásának víziója zenei kérdések és válaszok sorozatán keresztül jelenik meg itt, a katartikus végkifejletet pedig a túlvilági béke hangjai nyugtatják le. Bartók Béla halálos ágya körül a tételben megidézett Bach-korálok kottái hevertek.  

(Borítókép: Bartók Béla 1939-ben. Fotó: Roger Viollet / Getty Images)

15%
4290 Ft
3647 Ft
15%
3499 Ft
2975 Ft