Szabina
7 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Bármikor jöhet egy telefon, hogy „Figyelj, baj van.”

2020.10.01. 16:26
Nem is gondolnánk, hogy a színház és a nanotechnológia két jó barát. Crespo Rodrigo a tatabányai Jászai Mari Színház harmadszor megválasztott igazgatója már tudja ezt, mint ahogyan azt is, hogy a színházi világot alapjaiban változtatta meg a járvány.

Egyhangúlag választották ismét színházigazgatónak. Mi állhat a döntés mögött?

Az a közös munka, amit ez a csapat lerakott, a társulat, az összes dolgozó. Ez lehetett a kulcs. A döntéshozók, úgy gondolom, látják, hogy a város szereti, amit csinálunk. A kinevezés azt erősítette meg bennem, hogy mások szerint is értékes és izgalmas szakmai munka folyik nálunk.

Tervei szerint miben lesz más a következő öt évad?

Folyamatosan küzdeni kell azért, hogy ott legyünk, ahol most tartunk. Nem lehet hátradőlni, különben minden, amit kemény munkával felépítettünk, elvész. Most, járvány idején nagyon nehéz ötéves tervet vázolni. Szeretnénk bővülni, de ez pénzkérdés. Fejleszteni kellene a színház eszközparkját, az épület állandó karbantartást igényel. Ezek bár nem izgalmas művészi kérdések, mégis elengedhetetlenek ahhoz, hogy arra koncentrálhassunk, ami a dolgunk.

Hogy élték meg a tavaszi karantént?

Az első hullám sokkoló élmény volt. Egyik pillanatról a másikra kellett bezárni, és nem tudtuk, mikor nyithatunk újra. El kellett hagynunk új bemutatót, ma az előadások pótlása zajlik. A közönséggel főként a virtuális térben tartottuk a kapcsolatot. Nagy köszönettel tartozunk nekik, mert sokan azzal támogattak bennünket, hogy nem kérték vissza a bérlet és jegyárakat. Lehetett támogatói jegyet venni, és ezt szép számban meg is tették. Emellett lehetőséget adtunk a már lejátszott előadásaink újranézésére – online térben. Ebbe is próbáltunk némi színházi hangulatot szervezni. Előre meghirdettük, melyik előadás mikor lesz látható, plakátokat terveztünk hozzá. De csakis azokat az előadásokat tudtuk lejátszani, aminek jogait megszereztük. Mi ezért nem kaptunk pénzt, de így nekünk sem kellett fizetni.

Hogyan látják, a nézők szerették az előadásokat?

Kétszer annyi követőnk lett. Öröm az ürömben, hogy a távolabbi városokban, a külföldön élők is látták, amit csinálunk. Ez annyira jól sikerült, hogy azt tervezzük, hogy a „Covid II” alatt – vagy akár utána is – egyes előadásainknál lehetőséget biztosítunk arra, hogy az online térben is figyelemmel lehessen követni, de az ingyenesség itt már nem fog működni.

Ezen kívül milyen eszközeik vannak az „életben maradásra”?

Gyakorlatilag nincs más lehetőségünk: színház vagyunk, előadásokat csinálunk. Ha be kell zárni, akkor áttérünk az online létezésre, de addig is mindent megteszünk azért, hogy együtt maradhassunk. Az érdekünk az, hogy minél tovább jöhessenek nézők. Ennek érdekében, persze, szükség van biztonsági intézkedésekre. Beszereztünk egy fertőtlenítőgépet, amivel a nézőteret nanotechnológiával lehet fertőtleníteni. Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a lehető legkisebb veszélynek tegyük ki magunkat és a nézőinket.

A nézők számában érezhető változás?

Ez még nem derült ki. Ebben az évadban eddig egy bemutatónk volt, a Valahol Európában telt házzal ment. A bérleteknél viszont elég magas a visszaesés. Gyerekbérletet valószínűleg nem is tudunk értékesíteni. De ez most ilyen időszak: nehéz a jövőben gondolkodni, hiszen bármikor jöhet egy telefon, hogy „Figyelj, baj van.” Minden olyan nap, amikor próbálni vagy játszani tudunk, ünnep.