Virgil
0 °C
3 °C

Kínos, hogy leragadtunk Munkácsynál, de van remény

vegh julia-02-BS
2020.10.22. 18:37 Módosítva: 2020.10.22. 22:38
Miért baj az, ha nem értjük, mire jó a kortárs művészet, hogyan tanulhatjuk meg, mitől ér dollármilliókat egy műalkotás, amit pár odakent festékfoltnak látunk? Munkácsynál megállt a közízlés, de pótolhatjuk a száz éves lemaradást – állítja Végh Júlia képzőművész az Art Market Budapesten.

Az AMB becenevű hétvégi művészeti sokadalom a Millenárison pont azért jó, mint minden egyéb vásár: válogatott portékákat és szórakoztató programot kínál a látogatóknak. Az Art Market Budapesten kortárs művészek kínálatából válogathatnak a vevők, de természetesen lehet vásárlás nélkül is nézelődni, ismerkedni a műtárgyakkal.

Ami a „vásárfiákat” illeti, idén is vannak izgalmas installációk, concept art művek, szobrok, festmények, grafikák, fotók, és egyéb látványos tárgyak a művészetárusok standjain. 

Bár a vírushelyzet miatt idén a külföldi kiállítók jelentős része otthon maradt, közülük sem mindenki mondta le a részvételt. A berlini Whitconcepts Galéria Végh Júlia festőművészt kérte fel arra, hogy saját alkotásai mellé magyar alkotók munkáiból válogasson az általuk bérelt kiállítási felületre.

A fiatal festőművész kurátorként legutóbb az V. Kerületi – Belvárosi Művészeti Napok rendezvénysorozatához tartozó Szintézis kiállítás anyagán dolgozott. A Széphárom Közösségi Térben szeptember végén bemutatott tizenkét művész közül Baráth Áron alkotásai láthatók a Millenárison a Whitkoncepts standján, Kusovszky Beáta és Gwizdala Dáriusz és Sara Berti olasz szobrászművész munkái társaságában.

– Nagyon fontosnak tartom, hogy létezik egy olyan platform Budapesten, mint az Art Market, ami segít megérteni, mit is jelent a kortárs képzőművészet. A művészettörténet  területén nem aktív magyarok többsége ugyanis blöffnek tart minden Munkácsy óta készített festményt, mert a kortársak egyszerűen túl mutatnak a közérthetőn, nem értik miről szólnak, így a befogadásuk is nehezebben megy.

Pedig, ha kicsit utánanéznek, olvasnak, beleássák magukat, sorra nyílnak ki a kapuk – állítja a festőművész.

Végh Júlia szerint, aki művészetpedagógusként is dolgozik, nem lehetetlen küldetés ezen javítani, mert tapasztalatai szerint az esztétika, a vizualitás, a kultúra vezeti a szemet. Fontos is, hogy hagyjuk vezetni, mert a művészet dokumentálja, és részben irányítja az emberiség fejlődését, erős társadalomformáló szerepe is van. A művészet akkor is létező kapocs a jelenünk és jövőnk között, ha ezt nem vesszük észre – vélekedik. 

Festőművészként saját magán is tapasztalta a változást, hiszen míg  tíz éve csaknem kizárólag a figurális művészet érdekelte, ma már vannak lírai-absztrakt kollázs munkái is.

Az ember folyamatosan változik, ha van lehetőségünk megismerni új dolgokat, akkor ne féljünk  energiát fektetni a tanulásba – bújik elő a művészetpedagógus a festőből.

 Nincs mit szépíteni a dolgon, tény, hogy a közízlés szempontjából nagyjából a századfordulóig tudjuk befogadni a képzőművészeti alkotásokat esztétikai közérthetőségük miatt. Azóta elszállt egy évszázad nagyon fontos alkotókkal, periódusokkal, de ezeket leginkább a szakmai közeg tartja számon, így nagyjából egymásnak alkotunk – állapítja meg Végh Júlia. 

– Ha az utcán megkérdezel valakit, nagy valószínűséggel egyetlen képzőművészt se tud megemlíteni, mondjuk a negyvenes évekből – sorolja a tényeket. –  Miért van ez így? Régen a polgári otthonokban természetes, sőt elvárás volt, hogy az akkor divatos alkotók műtárgyaival vegyék körbe magukat. Mára ez megszűnt, vagy csak igen szűk réteg tartja fontosnak ezt a gesztust. A kortárs művészettel szembeni ellenérzés részben a művészeti oktatás hiányosságaiból fakad, mert nálunk generációk óta szinte semmit sem tanítanak erről a témáról a diákoknak – mutat rá Végh Júlia, aki szerint ezt a problémát könnyű bagatelizálni, pedig

határozottan kínos, hogy ilyen szempontból legalább száz évvel le vagyunk maradva.

– De ezen lehet változtatni – teszi hozzá. – Természetes igény lenne, hogy fontosnak tartsuk,  megértsük azt a kort amiben élünk, a képzőművészet pedig  szerves kapcsolatban áll a divattal, formatervezéssel, a reklámiparral, a filmekkel, zeneművekkel, irodalmi alkotásokkal egyaránt.

Végh Júlia szerint érdemes egy kis energiát fektetni abba, hogy tudatosabbá tegyük a viszonyunkat a minket körülvevő világgal. A kortárs művészeti edukációra ajánlja például a Ludwig Múzeum múzeumpedagógia kurzusait, a Magyar Nemzeti Galéria  Művészet és pénz, programját és a CCA – Kortárs Műgyűjtők Akadémiájának programsorozatát. De ez csak néhány kiragadott lehetőség a sok közül.

Akit érdekel, a téma számtalan helyen olvashat utána,  kiállításokon, tárlatokon is talál lehetőséget arra, hogy tájékozódni kezdjen. Az nyilván időt és energiát kíván, amiben jelentős motivációt jelenthet az a tény, hogy a kortárs képzőművészeti alkotások befektetésként sem rosszak.