Vilma
3 °C
13 °C

Presser Gábor szereti A padlást, befejezte könyvét, és végre magának írhat dalokat

2020.11.14. 13:10
November 14-én 19 órától a Vígszínház online közvetíti az 1988 óta nagy sikerrel játszott A padlás című musical 999. előadását. A zenés darab Sztevanovity Dusán eredeti szinopszisából, Presser Gábor zenéjével és Horváth Péter írói közreműködésével született meg Marton László rendezésében. Presser Gáborral a jubileum ürügyén a múltról és szerencsére a jövőről is beszélgettünk.

Igaz a legenda, hogy egy alkotóházban írták meg a musicalt?

Így nem. Valóban egy Zorán-lemezt, illetve a dalok megírását kellett volna befejeznünk, ezért határoztuk el, hogy elvonulunk Zsennyére. Akkor voltunk először és egyelőre utoljára alkotóházban. Dusán kikapcsolódásképp elővett egy kis spirálfüzetet vagy talán csak gépelt lapokat, és felolvasott egy mesét. Foglalkozni kezdtünk vele, és egyre jobban alakult, nagy kedvünk volt tovább birizgálni a dolgokat.

Tehát nem egy ültő helyükben írták meg A padlást?

Persze hogy nem. De két dalszöveget is hozott Dusán, a Nem szólnak a csillagok és a Csupa csoda padlás szövege már kész volt. Még sehol se tartottunk, de Dusán már tudta, hogy ezek biztos a darabban lesznek.

Innentől kezdve minden más volt, már voltak dalaink is! Ez kicsit gyerekesen hangzik, de úgy éreztük, hogy akkor mi már el is kezdtük a lényegi munkát!

Ezer előadás, több mint harminc év – ez már tekintélyes pecsét egy musical hitelesítő oklevelén.

Tavaly az egymilliomodik nézőt ünnepeltük – jól jött ki a dolog, mert egy kisfiú lett a nyertes, aki a családjával jött a darabra – és valaki elkezdte számolgatni, hogy a vidéki előadásokat hányan látták.

Kiderült, hogy országszerte több mint másfél millióan vettek rá jegyet.

Több színészgeneráció játszott az előadásban.

Sajnos át kellett élnünk, hogy azóta egy csomóan elmentek.

A legnagyobb ütést a fiatalon távozó Kaszás Attila halála mérte a szívre. Nagyon nehéz volt tudomásul venni, hogy már nincs velünk.

A Vígszínház készített egy nagyon szép videó-összeállítást, ahol Oberfrank Palit kivéve – róla sajnos nem találtak felvételt – minden Rádiósunk szerepel, aki elénekelte a Fényév távolságot. Látjuk, halljuk Szőcs Artúrt, Ember Márkot, Wunderlich Józsefet és... Kaszást. Nagyon szép kis videódolgozat ez, és kis szerencse is kellett hozzá, hiszen nyolcvannyolcban volt a premier, és még a kilencvenes évek elején sem volt a színháznak saját videós csapata. Szerencsére talán a negyedik előadást felvette az akkori televízió, és ezért maradt felvétel Attiláról.

Tábori Nóri is elment. Sajnos hosszú a sor.

Igó Évi most Mamókát játssza, az első felállásban még ő volt Süni, a szerelmes hegedűs lány.

Hová sorolja A padlást az életművében?

Nem szoktam az életművemmel foglalkozni, ha egyáltalán bárki életműnek akarja ezt hívni, de az biztos, hogy A padlás a szívem csücske.

Min dolgozik a mostani vírusos, zűrzavaros világban?

Most kicsikét bajban vagyok, mert a jövő héten megjelenik a könyvem, és egypár tiszteletpéldányt kellene elküldenem, de elég nagy méretű kiadvány, amit nem lehet a szabványpostaládába beszuszakolni, úgyhogy most emiatt fő a fejem.

A könyve egy hosszabb beszélgetést is megér. Térjünk vissza rá a megjelenés után. Most azt árulja el: ír-e dalokat?

Igen. Mivel a hangmérnök kollégámmal kiválóan tudunk online dolgozni, teljesen olyan, mintha stúdióban lennénk, ami kifejezetten biztonságos módja a közös munkának, és mint kiderült, hatékony is.

Pár éve kezdtem dolgozni egy anyagon, csak úgy, magamnak. Félre kellett tennem, mert jött a Falusi Mariann-lemez, aztán Oláh Ibolyával a Voltam Ibojka. Ez nagyon nagy munka volt. Közben az Angyal mellettem turnéban voltam Rúzsa Magdival, aki egyszer csak azt mondta: Pici bácsi, nem akartam szólni, amíg ekkora munkában voltatok Ibolykával, de szeretnék veled egy lemezt. Mondtam: persze, hú, nagyon örülök, de mikor? Azt válaszolta, hogy most. Meghökkentem egy kicsit, de aztán kezdtem hallani belül, úgyhogy nekiláttam a Lélekcirkusz-dolognak, ami meg is jelent tavaly. Nem egy szabványlemez, s az még mindig nem alakult ki igazán, hogyan is lesz ebből koncert. Magdi nem hagyományos előadást tervez, inkább egy színházszerű estet szeretne belőle csinálni.

Én viszont most végre előkaptam a saját anyagomat. Nagyon dolgozom rajta, mert élvezem.

Saját dalok saját szövegekre saját magának?

A szövegek egy részén már dolgozik Dusán, még gondolkodom pár dalon, nem tudom, neki merek-e vágni a szövegeknek, vagy azokra is kérjem meg őt. Novák Petivel is szoktam dolgozni. Tehát még alakul, de az anyag felében már majdnem kész állapotban vannak a szövegek, építem a hangszereléseket.

Ebből mikor lehet bemutató ?

Legkorábban egy év múlva. Nagyon szeretem csinálni, ami azt jelenti, hogy szokás szerint nem szívesen engedem el.

Nincs szerződésem, nincs határidőm, nincs kiadóm, aki szekálna, ezért némi félelemmel tölt el a gondolat, hogy mikor leszek hajlandó vagy képes kiengedni ezt az anyagot kezemből.

Meglehetősen hatékonyan tölti a vírus okozta kényszerű vesztegzárat. Óvatos, komolyan veszi a fenyegetést?

Nem rettegek, de nagyon-nagyon komolyan veszem. Csak akkor megyek el itthonról, ha feltétlenül muszáj, és akkor is betartok minden óvintézkedést.

Mit gondol, hogyan hat ez az elhúzódó járvány a magyar könnyűzene világára? Hónapokig nincsenek koncertek, fellépések, panaszkodnak a zenészek, mert nem tudnak megélni a hivatásukból.

Abban reménykedem, hogy nem megy el a kedvük, sőt mindenkiben egyre erősebben feszülnek a kihasználatlan energiák. Idén májusban a Kongresszusi Központban lett volna három koncertem. A karantén miatt ezek elmaradtak, sokáig kerestük a megfelelő időpontot, és 2021. január eleje tűnt a legjobbnak. Ezeket most május közepére toltuk át, remélem, akkor már nem lesz kijárási tilalom, s főleg lesz vakcina és biztonság is. Visszatérve a kérdésre, a jövő januárra

már idén augusztusban próbáltunk, mert egyszerűen már nem bírtuk ki, hogy ne játsszunk.

Amíg tart ez a helyzet, addig persze mindent meg kell próbálni, amit lehet. Most az szerencsés, aki máshoz is ért, és koncertek híján is tud pénzt keresni, de igazi zenész, ha nem kényszerítik, sose hagyja el végleg a pályát.