Kelemen, Klementina
-3 °C
4 °C

Mennyit keres az író, ha nem magyar?

GettyImages-183634612
2020.11.18. 11:50
Ne higgyük, hogy a tengerentúl az írók Kánaánja volna, ha a megélhetést vesszük alapul. Tény, a könyvpiac nagysága miatt némileg más kereseti, jövedelmi viszonyok várnak egy írót, ha megjelenik egy regénye.
  • A legtöbb író még külföldön sem lesz gazdag, akármennyire jó sztorit kreál is.
  • A külföldi írók anyagi helyzete a nullától egészen a királyi státuszig terjed.
  • Egy 2016-os amerikai munkaerőpiaci felmérés szerint egy író átlagos jövedelme 61 820 dollár, azaz nagyjából 19 millió forint volt. Ezt magába foglalja a firkász és a több millió példányban eladott sikersztorik szerzőinek keresetét is.
  • A legtöbb amerikai író – az itthoni helyzethez hasonlóan – előadásokkal, tanítással, fordítással egészíti ki bevételét, sőt ezekből él.

Van persze néhány olyan tényező, amit mindenképp érdemes figyelembe venni, ha az ember például az Amerikai Egyesült Államokban adja írásra a fejét, hiszen ezek befolyásolják a megkeresett összeget:

  • Jogdíj/jutalék (részesedés az eladásokból)
  • Honorárium (kizárólag hagyományos kiadóknál)
  • Célközönség
  • Reklám és marketing
  • Az adott évben kiadott egyéb könyvek száma
  • Az adott évben forgalomban lévő könyvek száma

A legnagyobb különbség a kiadók fajtájában rejlik. A magánúton, a szerző által kiadott könyvek ugyanis odakint is jóval kedvezőbb helyzetbe hozzák az írót.

EZ AZT JELENTI, HOGY MÍG A MAGÁNKIADÁS ESETÉN AZ ÍRÓ JUTALÉKA 40-60 SZÁZALÉK, A HAGYOMÁNYOS KIADÓKNÁL EZ A SZÁM JÓ ESETBEN IS MINDÖSSZE 10-12 SZÁZALÉK.

Magánúton évi 2-3 könyv is forgalomba kerülhet egy szerzőtől, míg a tradicionális úton akár 2-3 évbe is telhet, míg egy írás napvilágot lát. A hagyományos mód kedvez viszont azoknak, akik azonnal pénzhez akarnak jutni, hiszen így már a publikálás előtt kifizeti magát a mű szerzője. A jogdíjas megoldás viszont csak akkor éri meg, ha az ember írása valóban befut, és nagy példányszámban kel el.

Ugyanezen felmérés szerint

egy 14 dolláros könyv után a magánkiadós író 5, a hagyományos kiadós író alig 1 dollárt kap.

Megér ennyit hosszú évek munkája? Ha valaki rendelkezik tőkével, és finanszírozni tudja a gyártási folyamatot, akkor mindenképp érdemes megpróbálkozni a regényírással, hagyományos úton viszont elég valószínű, hogy ráfizetés lesz a vége… még külföldön is.

Ködös Albionban tisztul a kép 

Az Egyesült Királyságban sem rózsás a helyzet.

Európa nyugati felén az újságírók például átlagosan évi hárommillió forinttal többet keresnek, mint a „csak” írók.

A 2018-as adatok alapján a mérleg serpenyője az újságírók/magazinszerkesztők felé billen, akik 34 639 fontot, azaz közel 14 millió forintot kerestek az írók/fordítókkal szemben, akik alig 25 767 fontot, vagyis 10 millió forintot vihettek haza.

A pénz nagy részét itt is a sikeres alkotók zsebelték be, hiszen a szerződéses publicistákkal ellenben az íróknak ugyebár nincsen havi keresete. A medián, vagyis a leggyakoribb kereset azonban jócskán elmarad az átlagtól, mindössze 10 500 font, tehát alig 4 millió forint volt.

Az Egyesült Királyságban ezzel nem lehet sokra menni, olyannyira, hogy ez az összeg a 2017-es, 17 900 fontos (kb. 7 millió forint) minimumbér alatt volt.

2018-ban a brit írók csupán 13 százaléka élt meg a regényei kiadásából.

Ahol a kenguruk is boldogabbak

Ausztráliában a legrosszabb írónak lenni, itt ugyanis egy 2016-os adat szerint a 13 000 ausztrál dolláros éves kereset már jónak számít (ez alig 3 millió forint). Nevetségesnek tűnik, holott inkább szomorú. Az országban szinte minden író tanítással vagy fordítással, szerkesztéssel (is) foglalkozik, és legalább ugyanekkora összeget tesz zsebre ezzel, mint az írással.

A jutalék 10 százalék, de ha az illető nagyáruházakban (pl. Target) árusítja könyvét, akkor ez a szám csupán 3,75 százalék!

Az e-könyvek jutaléka arányaiban magasabb, viszont az áruk is sokkal alacsonyabb, mint papíralapú társaiké.

A számokat látva biztosan sok magyar író látatlanban is aláírná ezeket az összegeket, ám ha azt nézzük, hogy ezen angol nyelvű országokban mennyivel drágább az élet, máris nem olyan csábítók ezek a felsorolt fizetések. A piac nagyobb, angolul pedig már szinte mindenki ért, viszont az étel ott is pénzbe kerül, üres gyomorral pedig nem lehet alkotni… – hogy aztán az a kicsi is a következő napi „meal dealre” menjen el.

(Borítókép: Thomas Lohnes / Getty Images Hungary)