Antal, Antónia
-6 °C
-2 °C

Japánban hasít a Rubik-kocka, a járvány megsokszorozta az eladásokat

IMG 8552
2020.11.24. 14:27
A Rubik-kocka – vagy ahogy hazánkban annak idején hódító útjára indult: a bűvös kocka – 45 éves, a japán piacra pedig kereken negyven éve tört be. Ebből az alkalomból Magyarország tokiói nagykövetsége felhívást intézett a japán művészvilághoz olyan alkotások elkészítésére, amiket a Rubik-kocka inspirált. A projekt még szeptemberben indult útjára, és ma nyitották meg a média előtt a „kockatárlatot”.

November 24-én, Őcsászári Felsége, Takamado hercegnő jelenlétében mutatták be a japán sajtónak és a nagyközönségnek azokat a művészeti alkotásokat, amelyeket a tokiói magyar nagykövetség kezdeményezésére japán művészek készítettek. Az alkotások különlegessége, hogy mindegyiket a világszerte talán legismertebb magyar találmány, a Rubik-kocka inspirálta. A játéknak indult, de az eltelt időben a dizájntól kezdve a matematikán át az agykutatásig az élet szinte minden területét befolyásoló konstrukció szigetországi bemutatkozásának negyvenedik évfordulóján nyílt meg a bemutató. A projektet a tokiói magyar nagykövetség indította el szeptemberben, amelynek keretében rövid videókban mutatták be a művészeket, a Rubik-kocka évfordulójára készített műveket és az alkotási folyamatot.

Az egyik legötletesebb alkotás, Kojama Szuszumi séf fehércsoki-kockájának alkotási folyamata: 

Kuma Kengo, a tokiói olimpiai stadion és más híres japán és külföldi épületek tervezője egy forgatható és mozgatható, Rubik-kocka alakú bútort készített. Íme a videó:

Az internetes videócsatornáján többmilliós nézettségű origamiművész, Nakasima Dzsó különleges, mágneses origami Rubik-kockát hozott létre. 

A tizenegyedik generációs, háromszázötven éves tradíciót ápoló, elismert kerámiaművész, Óhi Tosio a kocka színeit reprodukálva égetett kerámiát alkotott, egy kortárs japán táncos pedig a Rubik-kocka ihlette táncot mutatott be. Az Ázsia legjobb bárjai között számontartott, tokiói Ben Fiddich tulajdonosa, Kajama Hirojaszu Unicum-alapú koktélt készített. 

A nagykövetség által szervezett ünnepélyes megnyitón díszvendégként tiszteletét tette a japán császári család részéről Őcsászári Felsége, Takamado hercegnő.

A különleges tárgyak szerdától, november 25-től 2021 februárjáig tekinthetőek meg a Tokió szívében tavaly megnyílt Magyar Kulturális Intézetben. A kiállítást követően a műalkotásokat árverésre bocsátják, a befolyt összeget pedig jótékony célra fordítják. A művészek alkotási folyamatáról és hitvallásáról egy beszélgetésekből összeállított hosszabb dokumentumfilm is készül, amely hamarosan felkerül a nagykövetség online felületeire.

Hadd tudják meg, hogy a Rubik-kocka magyar!

A kiállítás megnyitója előtt Palanovics Norbert nagykövet nyilatkozott az Indexnek.

Mennyire foglalkoztatja a japánokat a Rubik-kocka, 40 évvel a bevezetése után?

A harmadik virágzását éli Japánban. Az első a nyolcvanas években volt, amikor bemutatták a Rubik-kockát, a második pedig a 2000-es évek elején, amikor népszerűvé váltak az agytornajátékok. A harmadik pedig most, idén van. Ez nemcsak a kerek évfordulónak köszönhető, hanem annak is, hogy sokan a koronavírus-járvány miatti korlátozások alatt újra felfedezték maguknak a kockát. A japán disztribútor adatai alapján az idei év első felében két és félszer annyi Rubik-kockát adtak el Japánban, mint tavaly.

Tudja-e a japán átlagember, hogy Rubik Ernő magyar?

A Rubik-kocka sajátossága, hogy szinte minden japán ember ismeri, hogy mi is az. Azt viszont eddig nagyon kevesen tudták, hogy a kocka és a feltalálója is magyar. Az egyik legfontosabb küldetésünk a mostani projekt és kiállítás során az, hogy minél több ember értesülhessen arról, hogy ez a kreatív találmány és a megalkotója is magyar. Szeretnénk, ha a japán emberek a Rubik-kockában rejlő üzenetet és szimbolikát, különösen a kreativitást, a tudományra épülő játékos tanulást és az innovációt még jobban össze tudnák kötni Magyarországgal.

Mekkora munka volt mind a kampány, mind a sajtótájékoztató, illetve a kiállítás megszervezésében?

A kampányt és a kiállítást több mint fél éve kezdtük előkészíteni. A jelenlegi, járvány adta helyzetben „hibrid” megoldásban gondolkodtunk, ami lehetővé tette azt, hogy szükség esetén online, internetes felületen népszerűsítsük a Rubik-évfordulót, de azt is, hogy „hagyományos” rendezvényeket tartsunk. Szerencsére mindkettőt párhuzamosan sikerült megvalósítani. A kezdeményezéssel kapcsolatban talán arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy a részt vevő művészek lelkesedése miatt a projekt folyamatosan nőtt és terebélyesedett. Volt olyan ismert művész, aki úgy keresett meg minket, hogy hallott a projektről, és szívesen részt venne benne.


Hogy néz ki most Japánban egy ilyen kiállítás, virtuális vagy látogatható?

Látogatható, és szeretnénk, ha ez így is maradna, hogy a lehetőségek szerint minél többen élőben csodálhassák meg a különleges tárgyakat. Az alkotókkal készült videókat pedig a nagykövetség és a tokiói Magyar Kulturális Intézet online felületein elérhetővé tesszük, így azok „távolról” is elérhetőek.

Kaptak-e valamiféle (pénz)díjat a kiállításon bemutatott, nyilvánvalóan a legszebbnek ítélt alkotások?

Az ismert művészek javadalmazás és tiszteletdíj nélkül vettek részt a projektben, sőt az alkotásaikból befolyt pénzt várhatóan jótékony célra ajánlják fel. Az ő közreműködésükkel létrehozott projekt mellett azonban meghirdettünk egy Rubik-kocka inspirációs dizájnpályázatot japán művészeti karokon tanuló egyetemistáknak. Erre közel harminc alkotás érkezett különböző művészeti ágakban. A legkülönlegesebb pályamű, amit díjaztunk is, egy hagyományos japán technikával, az úgynevezett „öregítő” eljárással készült Rubik-kocka volt.

Hol mutatják be a műalkotásokat?

A műalkotások a tavaly decemberben, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr által megnyitott tokiói Magyar Kulturális Intézetben kerülnek az érdeklődők elé. A kiállítás jövő februárig látogatható.

Van-e friss információja a tokiói olimpiával kapcsolatban?

Múlt héten Tokióban járt Thomas Bach, a NOB elnöke. Mind a japán kormányzat, mind pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság eltökéltek abban, hogy az olimpiát jövőre megrendezzék, és ezért mindent meg is tesznek. A november elején megtartott, olimpiai tesztversenyként is szolgáló, tokiói nemzetközi tornaverseny pedig jól sikerült, ami további ösztönzőként hat a szervezőkre és a sportvezetőkre.

(Borítókép: Tokiói magyar nagykövetség)