Kész horror: tényleg jó ötlet volt Szputnyik V-nek elnevezni a COVID-ellenes orosz vakcinát?

Az amerikai sci-fi horror klasszikusai: a Nyolcadik utas a halál és a többi Alien-film, A dolog, A lény, a videojátékok világában pedig a Half-Life-sorozat (illetve e filmek és játékok utánérzései) számtalanszor feldolgozták már azt a témát, ahogy az

hogy aztán szörnyetegként törjenek elő, a gazdatestet sokszor széttrancsírozva, más embereket lemészárolva, ismét megfertőzve és további kalamajkákat okozva.

Hasonló témája volt Egor Abramenko Szputnyik című tudományos-fantasztikus horrorfilmjének is, amely április 23-án került fel VOD (video on demand) szolgáltatásokra, miután a koronavírusjárvány miatt bezártak a mozik és a film forgalmazói már akkor sem akartak várni a bizonytalan újranyitásra.

A Szputnyik persze alapvetően annak a szovjet űrprogramnak a neve, amely 1957-ben indult a Szputnyik-1 világűrbe juttatásával, amely egy műhold volt, majd rövidesen, csupán egy hónapra rá a Szputnyik-2 kilövése követte, melyen szegény Lajka kutya volt, aki kilövés után még aznap el is pusztult a világűrben. A Szputnyik űrprogram következtében indult aztán a Vosztok-program, amelynek keretében Jurij Alekszejevics Gagarin volt az első ember, aki 1961-ben a világűrbe jutott.

A Szputnyik sci-fi horrorfilm azonban egy másik történetet mesél el. A film 1983-ban játszódik és egyik főszereplője egy fiatal doktornő, Tatyana Jurievna, aki az ellentmondásos metódusai miatt közel jár hozzá, hogy elveszítse az orvosi licencét. Kap egy utolsó esélyt, hogy megmentse a karrierjét, feltéve, ha a hadsereg egy titkos projektjében részt vesz. Egy kutatóbázisra viszik, ahol egy nagyon különleges esetet kell tanulmányoznia: Konstantin Szergejevicsét, aki asztronautaként túlélt egy furcsa űrbéli incidenst és elég „érdekes” állapotban tért vissza a Földre: egy olyan lény él benne, aki csak éjjelente jön elő. A hadseregnek igen aljas céljai vannak a lénnyel, Tatyana viszont meg akarja menteni Konsztantint.

Nagy siker volt a film

A stílusos, izgalmas és a műfaj klasszikusait idéző horror méltán aratott hatalmas kritikai és közönségsikert: hiszen a nagyszerű rendezés, a szovjet idők remekül visszaadott hangulata, a hiteles színészi játék és az alapjaiban ismerős, de mégis kellően fordulatos történet mellett igazi orosz önkritika is belefért a filmbe – legalábbis, ami az immorális katonai vezetést illeti, amely egyfajta biológiai kísérlettel próbálja felmérni a Konstantinban és a beleköltözött lényben rejlő „lehetőségeket”.

Mindezek tükrében eléggé érdekes ötlet volt Szputnyik V-nek elnevezni a COVID-ellenes orosz vakcinát, hiszen az idén, nemrég kijött orosz sci-fi horrorfilmre – gátlástalan orosz katonai vezetőkkel, doktorokkal, forrófejű doktornővel, biológiai kísérletekkel – talán többen fognak asszociálni, mint az ötvenes években indult, dicsőséges szovjet űrprogramra.