Zelma, Rajmund
6 °C
11 °C

Beethoven-nap az Indexen

Percről percre a Zeneakadémia Nagyterméből

Vége
Beethoven nap PP cover 1108x480 v3 b
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Köszönjük, hogy velünk töltötték ezt a napot. Velünk és Beethovennel. A Concerto Budapest zenekarral és vendégeikkel.

    Beethoven zenéje vigaszt jelent ezekben a szörnyű időkben.

    Ezekkel a szavakkal ajánlotta a közönség figyelmébe a Beethoven-napot és három koncertjét Keller András karmester, hegedűművész és a Concerto Budapest művészeti vezetője.

    Ezekkel a szavakkal búcsúzunk mi is, vigyázzanak magukra, vigyázzunk egymásra!

  • A Concerto Budapest tiszteletbeli elnöke Kurtág György, főigazgatója Dr. Edvi Péter, nemzetközi stratégiai és filmes/média főnöke Szabó Stein Imre, aki egyben a mai Beethoven-nap élő közvetítéseinek vezető rendezője.

  • Keller András, a Concerto Budapest művészeti vezetője: 

    Úgy gondolom, hogy kialakult a zenekar saját hangzása és játékstílusa. Tizenhárom év műhelymunkája során gyakorlatilag újratanultuk a teljes repertoárt, amelyet nagymértékben kiszélesítettünk. Haydn Londoni szimfóniáival kezdtük, Mozart valamennyi zongoraversenyével folytattuk, melyet Beethoven és Schubert összes szimfóniája követett. Így jutottunk a nagy romantikus repertoárhoz és egészen korunk zenéjéig. Meggyőződésem ugyanis, hogy a klasszikus stílus ismeretével lehet magas nívón játszani a későbbi korok zenéit is.

  • A finomságok jobban kijönnek kamarazenélés és zongorázás közben, de ez a változat jóval elementárisabb a vonószenekarral.

    Ha már Nagy fúga, sokkoló befejezés a végére.

  • A világhírű Keller András Liszt Ferenc-díjas hegedűművész 2007 óta a zenekar művészeti vezetője és első karmestere. Ő a Keller Vonósnégyes alapítója, a Guildhall School of Music hegedűprofesszora, és több mint 70 nemzetközi díj kitüntetettje.

    Ő a Beethoven-nap egyik szíve-lelke, a koncerteken többféle szerepkörben is feltűnt.

    Keller András hétéves korában kezdett hegedülni, tizennégy éves korában került a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol Kovács Dénes, Rados Ferenc és Kurtág György, valamint Salzburgban Végh Sándor volt a tanára.

  • Beethoven rendre utasította a császárt, öntörvényű ember volt, tudta, mit akar. Stravinsky mondta a Nagy fúgáról, hogy ez a zene örökké kortárs marad

    – mondta az Indexnek Berecz Mihály, zongoraművész.

  • Ma este már kétszer hallottuk a kései Beethoven-remeket. De még nincs vége a koncertnek.

    Az eredeti vonósnégyes változat és a négykezes átirat után következik a Concerto Budapest vonószenekara.

  • Balázs János Liszt Ferenc-díjas és Kossuth-díjas zongoraművész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongoratanszékének adjunktusa, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja. Példaképe Cziffra György, ezért talán nem meglepő, hogy a Cziffra Központ tanácsadó testületének elnöke is.

  • Lényegében az egyik legbonyolultabb zenei műforma. Nem összekeverendő az építőiparban használatos tömítőanyaggal, amit ráadásul rövid u-val írunk.

    Amikor az emberiség rájött, hogy nem csak zene létrehozására képes, hanem több ember egyszerre több szólamot is meg tud szólaltatni, jó esetben valamiféle harmóniában, jött az újabb találmány: mi lenne, ha ugyanazt a zenei témát használnák, de nem egészen egyszerre ugyanazt, ráadásul úgy, hogy amikor megszólalnak, a fül számára kellemesen össze is csengjenek. 

    Így jött létre a kánon, amit az iskolából mindenki jól ismer. Tulajdonképpen ez az a dalocska, ami igazából egyszólamú, de ha több szólam is rendelkezésre áll, akkor előadható úgy is, hogy a szólamok egymás után lépnek be, soronként. Tehát amikor az első szólam felvezeti az első sort, és rátér a másodikra, akkor kezdi az első sort a második szólam, és így tovább. A végén jópofa összhangzás kerekedik ki belőle, és mindenki, aki részt vesz benne, meglehetősen vidám állapotba kerül már csak attól is, hogy nem rontotta el, és sikerült beégés nélkül végignyomnia.

    A fúga is hasonló (az olasz eredeti elnevezés is arra utal, hogy kergetik egymást a szólamok), annyi különbséggel, hogy itt nincsenek hasonló szólamok, mint a kánonnál (ami tulajdonképpen egyszólamú, csak lehet többszólamúsítani), mindegyik elég jelentősen eltér a többitől, viszont itt erős főszabály, hogy az úgynevezett témának mindig meg kell szólalnia valamelyik szólamban. Természetesen nem ugyanabban a hangnemben, hanem egy úgynevezett rokon hangnemben. Ennek az az értelme, hogy amikor egyszerre megszólal a sok szólam (valamelyikben a téma), szépen hangozzanak együtt.

    Tényleg nagyon bonyolult. Érdemes a fentiek ismeretében végighallgatni a legismertebb fúgát, Johann Sebastian Bach d-moll hangnemben írott, toccatával egybefűzött remekét.

  • Merthogy ilyen is van a Nagy fúgából.

    A hangok lehetnek azonosak, de a vonószenekari eredeti után egészen más hangzás, egészen más koncepció.

    A pódiumon Balázs János és Berecz Mihály.

  • Hamarosan azt is megtudhatja, hogy mi az a fúga.

  • Beethoven a Nagy fúgával messze meghaladta korát. A zenemű kicsit olyan, mint egy schönbergi finomhangolás.

  • A Nagy fúga eredetileg az op. 130 kései B-Dúr vonósnégyes utolsó tétele lett volna, ám a kiadó úgy találta, hogy a darab eladása szempontjából jobb volna egy könnyedebb befejezés. A Nagy fúga végül különálló Beethoven-műként, op. 133 szám alatt jelent meg 1827-ben, a zeneszerző halálának évében.

  • A Nagy fúga első változatát, jelesül az eredetit a Hungarian Quartet adja elő, vagyis Keller András hegedűn, Pilz János hegedűn, Homoki Gábor brácsán és Fenyő László csellón.

    A darab, mielőtt önálló útra tért, a kései B-dúr vonósnégyes utolsó tételének készült. Aztán levált róla, mert bár alig alig haladja meg a negyedórás időkeretet, önmagában is elég nagyívű.

  • BEETHOVEN: Nagy fúga op. 133.

    • Vonószenekari változat

    (Concerto Budapest vonósai, vezényel Keller András)

    • Négykezes változat

    (Berecz Mihály és Balázs János zongora)

    • Vonósnégyes változat

    Hungarian Quartet (Keller András hegedű, Pilz János hegedű, Homoki Gábor brácsa, Fenyő László cselló)

  • Jön a Nagy fúga háromféle változatban, addig is egy rövid werkfilm az előkészületekről.

  • A Beethoven-nap rendezője, a mai Concerto Budapest jogelődjét, a Postás Szimfonikus Zenekart Kossuth Ferenc alapította 1907-ben.

    A zenekar Magyarország második legrégebbi zenei társulata, az elmúlt 113 év alatt több néven is szerepelt:

    • Postás,
    • Matáv,
    • Magyar Szimfonikusok,
    • Telekom Zenekar,
    • majd 2009 óta Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar.
  • Keller András:

    A Concerto esetében világos elvárás a nemzetközi siker. Az elmúlt évek során minden nehézség ellenére olyan szisztematikus szakmai építkezés folyt ebben a zenekarban, amely megalapozta, hogy a Concerto Budapest a nemzetközi élvonalba kerülhessen. A zenekar minden csapatrészében nemzetközi nívót képvisel, kiváló szólistái vannak.

  • A szimfónia műfajában a zenei romantika tulajdonképpen az Eroica (sorszáma szerint a harmadik) és a Sors (az ötödik) szimfóniákban kezdi elnyerni formáját.

    Ebből adódóan egészen speciális a helyzete a kettő közötti IV. szimfóniának. Megvan már benne a végletes érzésektől és indulatoktól feszített romantikus jelleg, de még visszaköszönnek a klasszika rendezettebb struktúrái és harmóniái is.

    Talán nem túlzás azt mondani, hogy a saját forradalmi útját kereső Beethoven mintha ebben a művében venne búcsút a nagy elődöktől, és egyáltalán a klasszikától. Pá, Bécs. Hiába, van, aki úgy megy, hogy jön.

  • A Concerto Budapest az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar zenekar. Évente ötvenöt különböző műsorral több mint nyolcvanszor lép színpadra, miközben a repertoár minden évben 25 új darabbal bővül.

  • Keller András vezetése alatt a Concerto Budapest az egyre bővülő komolyzenei repertoár mellett Bartók Béla, Kurtág György és Ligeti György műveinek tolmácsolójaként szerzett hírnevet magának.

    A zenekar olyan neves, világszerte ismert szólistákkal működik együtt, mint Gidon Kremer, Martha Argerich, Borisz Berezovszkij, Heinz Holliger, Angela Hewitt, Isabelle Faust, Steven Isserlis vagy Jevgenyij Koroljov.

  • Mikor a zenekar hangolását lehetett hallani a szimfónia előtt, majd megszólaltak a darab első hangjai, lehetetlen volt nem észrevenni a hasonlóságot.

    Ez is egyfajta védjegye Beethovennek, aki több szimfóniáját is indítja valamiféle őskáoszra rímelő rendezetlenségből (például a sláger Kilencediket is), hogy aztán kialakuljon belőle a harmónia és a tervezettség. És lőn.

  • A Concerto Budapest a magyar zeneművészet nemzetközi követeként szeretné képviselni az országot.

    Ezt mondja Keller András Liszt-díjas, Bartók-Pásztory- díjas, Érdemes Művész, hegedűművész.

    A Keller Kvartettel az volt a misszióm, hogy a magyar zenét megismertessük a világgal, és most azt remélem, hogy hasonló sikereket tudok elérni a zenekarommal. Fontos állomás lesz, hogy a 2021-2022-es szezonban két patinás ügynökség mutatja be a zenekart Amerikában és Egyesült Királyságban. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a szegmens nonprofit, és a profit a kulturális export nyomán jelentkezik. Ezt a profitot tudja a gazdaság visszaforgatni kézzelfogható haszonként. Ez viszont hatalmas lehet.

  • Nem kell hozzá nagy szakértőnek lenni, hogy feltűnjön a hallgatónak, milyen feltűnő összehangban játszik együtt a szólistákkal a Concerto Budapest. Legyen szó akár Baráti Kristófról és a Hegedűversenyről, vagy Berecz Mihályról és a III. zongoraversenyről.

    Az Indexnek a zongoraművész előzőleg kiemelte, hogy milyen jó együttműködés alakult ki közte és a zenekar között. Elismerőleg szólt Keller András művészeti vezetőről és az együttes zenészeiről is, akik zenekari munkájuk mellett kiváló szólóhangszeres és kamaramuzsikusok is egyben.

  • A harmadik tétel sokaknak ismerős lehet, nem véletlenül. Remek dallamok, virtuóz szólókkal.

  • „Öntévényű ember volt, tudta mit akar. Stravinsky mondta a Nagy fúgáról, hogy az a zene örökké kortárs marad” – mondta Beethovenről az Indexnek Berecz Mihály zongoraművész.

    Javasoljuk, hogy a videót a koncert szünetében nézzék meg:

    Beethoven rendre utasította a császárt
  • A III. zongoraverseny szólórészét, vagyis kadenciáját Berecz Mihály a szerző eredeti elképzelései szerint játssza. Mint előzőleg már jeleztük, hogy a kadencia erősen eltér az egyes előadóknál, a darabokhoz gyakorta írnak vagy rögtönöznek szólót az előadók.

    A mai este szólistája megmaradt annál a verziónál, amit Beethoven komponált. Érdekesség viszont – mint az Indexnek elárulta –, hogy a kadencia 20 évvel később született, mint a versenymű, ezért stílusában is eltér a zenekari anyag karakterétől.

  • Az ifjú Beethoven a nem túl távoli elődök, Mozart és Joseph Haydn nyomdokain haladt pályája kezdetén. Ezért is emlegetik a bécsi klasszikusok trojka tagjaként.

    A III. zongoraverseny is még a klasszikus hagyományokat követi, megvan benne a dallamos, harmonikus kedélyesség, de már feltűnik benne a később védjegyévé vált árnyalt mélabú és szigor is.