Öt szupertehetség jutott tovább a Virtuózok döntőjébe

2020.09.13.VIRTUOZOK 4KMS-408
2020.11.28. 05:45
Lezajlott a Virtuózok első nemzetközi elődöntője öt ország tíz kimagasló tehetségű versenyzőjével. Egy ilyen versenyben mindig vannak szabályok, amik adottak, így előfordulhat, hogy kiesik egy szupertehetség csak azért, mert a szabály szerint egy országból csak egy versenyző juthat tovább. Ezúttal is ezt történt több ízben, ezért most bemutatjuk a kieső versenyzőket is.

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY: ma egész nap Beethoven-nap az Indexen, tartson velünk. A Concerto Budapest koncertjeivel, melyek 11.00, 18.30 és 21.00 órakor kezdődnek, a 250 éve született komponista előtt tisztelgünk.

Az öt nyelv közül én egyiket sem beszélem, de itt a zene nyelvét beszéljük mindannyian

– mondja Thomas Gottschalk, a világ legismertebb német showmanje, aki műsoraiban Céline Diont, Gorbacsovot vagy Sophia Lorent egyaránt vendégül látta, és a mozivásznon is sztár: hollywoodi és német filmekben szerepelt. A gyerekekkel keresi a hangot, és úgy tűnik, meg is találja.

Rozsonits Ildikóról nem volt kérdés, hogy továbbjut, annak dacára, hogy sajnos országonként egyetlen versenyző mehet tovább, és kihívója, a csellista Schmalczl Ella is fantasztikus személyiség és elképesztően tehetséges. A 14 éves, kápráztató tudású zongoraművészről az előző adás alapján tudni lehetett: most is letaglózza a zsűrit és a közönséget.

Ő az, akinek nem csak tapsolnak és örvendeznek, de játékán megannyiszor egész egyszerűen megdöbbennek,

miként tud egy ilyen fiatal lány előcsalogatni magából ilyen érzelmeket. Rozsonits Ildikó kisgyerekként először furulyázni kezdett, furulyatanára javasolta neki a zongorát, amit ötévesen kezdett el. Debussy Jardins sous la pluit, vagyis Kertek az esőben című művével az impresszionista zeneszerző világát hozza hozzánk közel, jó nézni, ahogy játék közben maga is felnéz, és hosszasan elmereng.

Valami egészen más világba kerül, hagyja, hogy hasson rá a zene abban a regiszterben, ahol már a szellemi és a lelki rezdülések annyira összefonódnak, hogy nem lehet elválasztani őket.

Az előző adásból ismert Schmalzl Ella így sajnos kiesik. Minden idők legcukibb versenyzője ezúttal Saint-Saëns-szerzeményt játszik szenvedélyesen, és azt mondja, a mély hangoknál szinte beleremeg a játékba az egész teste.

Soha nem vagyok elégedett, mert mindig lehetne jobb

– értékeli produkcióját a műsorvezető kérdésére, de azért huncutul hozzáteszi, kicsit mégiscsak elégedett. Lehet is mivel.

A lengyel továbbjutó, Zarina Zaradna a műsor legfiatalabb versenyzője, kilencéves, és hárfán játszik végtelen természetességgel. Azt mondja, ha két hárfa van egymás mellett, az olyan, mint két angyalszárny. Zaradna fellép idősek otthonában, és a hárfa mellett balettozni szeret.

Ő Mihal Korzent, a 13 éves lengyel zongoristát utasítja maga mögé, aki szabadidejében madarakat fényképez. Nagyon szereti a komolyzenét, de inkább jazz-zenész szeretne lenni. Vonzódik Chopinhez, földijéhez, itt is tőle játszik, a Trois Écossaise-t, vagyis skót táncokat. Több zeneszerző jazzsztenderdjeit játssza, de a legjobban talán Herbie Hancockot szereti. Érzi a zene lüktetését, akár komolyzenét, akár dzsesszt játszik.

Csehországból Martin Sulc jut tovább, ő a tangóharmonika ifjú mestere, a műsorban komolyzenét és népzenét is játszik, mindenképp színfolt a műsorban. Jó érzéke van a játékhoz, és azt mondja, a színpadon csak addig ideges, míg leül a székre. Sok színész és művész van így ezzel.

Ő is egy nagyon erős versenyzőt, a 15 éves Jan Voborilt utasítja maga mögé, akit a zene mellett a könyvek varázsolnak el. Kürtön játszik, édesapja is kürtös volt, így hát ki akarta próbálni. Krimiket olvas, kedvence Sherlock Holmes és Poirot. Ő Giovanni Punto F-dúr kürtversenyét játssza, különleges színfoltot adva a műsornak és a repertoárnak.

Ahogy játszik, az embernek kedve támad a művet vezényelni. Ebben a korban ilyen nehéz művet csak kiváló technikai adottságokkal lehet eljátszani

– mondja az egyik zsűritag. Jan már zenét is szerzett kürtre. A szuperzsűritag Gabriel Prokofjev azt mondja, szívesen írna zenét neki, és reméli, nem kell a zeneszerzés és a kürt közül választania, mint neki kellett, aki a kürthöz nem volt elég tehetséges.

A szlovák továbbjutó Ajna Marosz, ő furulyán játszik, egészen különlegesen. Nem szívesen beszél, meglehetősen introvertált, inkább furulyázik helyette. A furulya számára barokk hangszer. Anyukája magyar, születésétől fogva magyarul beszél vele. Ajna szabadidejében fest, a versenyben pedig Giuseppe Sammartini F-dúr furulyaversenyével mutatkozik be.

Hihetetlen energiákkal, lélekkel és virtuozitással le is győzi a zenekart a versenyben.

Furulyán nem lehet vibratót játszani, de a frazeálással megmutatja, mit tud a hangszer. Pedig egy teljesen egyszerű, hétköznapi furulyát bűvöl ilyen minőségben.

Mivel minden országból csak egyetlen versenyző juthat tovább, nagy fájdalom, hogy kiejtik a fantasztikus tehetségű Teo Gertlert, akiről nem túlzás mondani, hogy a műsor legtehetségesebb versenyzője. Tizenkét éves szlovák hegedűművész, s bár tanárai különleges tehetségnek tartják, szívsebész szeretne lenni. Mondanánk, őszintén reméljük, nem az lesz.

Teo mindenhova rollerrel jár, a műsorban Dvořák Mazurkáját játssza. Még a humora is fergeteges, Thomas Gottschalk ugyanis egy ponton megkérdezi tőle, mi a jobb, hegedülni vagy most beszélgetni vele. Ravaszdi arckifejezéssel válaszolja, nos, ez nehéz dolog, mert mindkettő nagyon nehéz, de azért a hegedülést választja. 

Hiába, nagy művész nem lehet sem udvariatlan, sem őszintétlen.

Ahogy a G-húron játszik, mondja az egyik zsűritag, nem hangos és erőteljes, hanem visszafogott, ezáltal a művet különleges jelentéstartalommal tölti meg. Teo azt mondja, kémia az egész világ, úgy beszél, mint egy felnőtt gyerektestben. Maxim Vengerov világhírű hegedűművész a produkciója után külön gratulált neki.

A szerb továbbjutó Vuk Vukajlovics klasszikus gitáron és gördeszkán játszik, utóbbin csak a lakóhelye környékén, mert a kezére azért ez veszélyes. Piazzolát játszik zenekar nélkül, líraian, érzelmesen, közben egy hősszerelmesre jellemző tűz és szenvedély rejlik zenéjében. A Slipknot nevű metálegyüttes a kedvence, koncertjük után nem tudott aludni három napig. Komoly- és könnyűzene nála nem zárja ki egymást, személye láttán Miklósa Erika dalra fakad: Hipp-hopp. Jön Vuk.

Vukajlovics a minden szempontból kivételes Petra Spasojevicset utasítja maga mögé, aki tizenöt éves és látássérült. Produkciója olyan precíz, hogy az ember nem hiszi el, hogy lehet ezt véghez vinni látássérülten. Játékán, személyiségén a szívünk szakad meg.

Még több komolyzenére vágyik? A szombat Beethovenről szól az Indexen. Tartson velünk!

(Borítókép: Zarina Zaradna. Fotó: Hegedűs Bence / Virtuózok)