Karácsonyi dalárda

Örökranglista még nincs, hiszen ahhoz arra volna szükség, hogy senki soha többé ne írjon új karácsonyi dalt, de ahogyan szokták mondani:

Most tekintsünk el a klasszikus, édesen bús karácsonyi daloktól, amelyek például Frank Sinatra hangján búgnak,

vagy ahogyan Michael Bublé orgánumával remegteti a nő szívek billentyűit,

nem beszélve az örökranglista első helyének egyik nagy várományosáról, Mariah Carey daláról, amit már legalább annyian és annyiféleképpen feldolgoztak, ahány karácsonyi dalt valaha ember írt,

ami azért azt is sejtethetné, hogy ok, köszi, vége, ennyi, az emberiségnek nincsen szüksége több új karácsonyi dalra, hiszen a meglévőket még akkor sem tudná végighallgatni, ha egy űrhajóval elindulna a Marsra, és az úton jól jönne egy kis háttérzene.

Mindenki a másik szívéhez akar eljutni, és ha ezt egy dallal szeretné elérni, abban kifogás nem lehet. Legfeljebb annyi, hogy köszi szépen, egyszer jó volt, most jöhetne valami más.

Itt van mindjárt Kerry Ellis One Beautiful Christmas Day című dala, amit Brian May pengetése mellett egy szobában énekel. Ahhoz, hogy ezzel a nótával felkerüljön az örökranglistára, alighanem arra lenne szükség, hogy az előtte helyet foglaló ezer dal valahogyan eltűnjön az éterből, de tény, aki szereti a gyertek, fogjuk meg egymás kezét, és sétáljunk párás szemmel a hóesésben hangulatát, annak hamar a szívébe költözik az ünnepi hangulat.

Meghan Trainor legalább bevállalta, hogy hisz a Mikulásban, ahogyan azt is, hogy hisz abban, hogy olyan karácsonyi dallal kell jelentkeznie, amelyik egyszerre tudja mindazt, amit az a capella, Jennifer Lopez és bármelyik mai toplistást dal magában hordoz. Vagyis úgy trendi, hogy legalább nem egyedi hangzású, viszont kellően heroikusan himnikus. Simán beférne bármelyik eurovíziós elődöntő második körébe.

Aki viszont nem vágyik ugribugri karácsonyra, hanem inkább a kandalló tüze mellett táncolna valakivel összebújva, miközben egy puha szőrű macska pislog elnyúlva a kanapén, odakint pedig éppen hullani kezd a hó, annak feltétlenül a Jonas Brothers andalító I Need You Christmas című dalát kell hallgatnia. Végtelenítve csak addig, amíg el nem jut a végére.

S hogy ne mondja senki, hogy 2020-ra egyetlen karácsonyi dal sem nem tud reagálni, másképpen közelítve: nincs olyan előadó, aki nem akar sem Mikulásnak, sem Télanyónak öltözni, hanem inkább felvállalja azt, hogy a világ ilyenné vált, és összeönti a tegnapot a mával, egymásra engedi keletet és nyugatot, annak Alaina Castillo kívánságlistájára van szüksége. 

Ha pedig valaki magányos, akkor a karácsonyi dalok idén sem hagyják magára. Ezekben a dalokban ráadásul benne van a remény, hogy az ajtón egyszer majd kopognak, és vele együtt a szívünk is kinyílik; s ha másként nem is, az emlékeink még azokat a napokat is megszépítik, amikor csak a karácsony talál ránk. Nekik szól Ingrid Andress Christmas Always Finds Me című dala.

S bár a lista hosszú, tényleg végtelen, zárásul álljon itt egy olyan klasszikus, ami talán csak azért vált azzá, mert egy színész, Bill Nighy énekli, és az Igazából szerelem című filmből küzdötte fel magát az örökranglisták ligájába. Ezt hallgatva bárkinek az az érzése támadhat, hogy a karácsony akkor is szép és értékes, ha rátapadt kétezer évnyi történelem, valamint néhány emberi érzés és gondolat.