Fábián, Sebestyén
1 °C
7 °C

Újra magyar tervezésű központ épülhet Sencsenben

2020.12.11. 22:04
A kínaiak robbannak, fejlődnek, és szeretik a sztártervezőket. Az európai építészeknek meg kell az új piac: jól jár mindenki. Még a formára is ügyelnek nagyon, a kínai tervpályázatok átláthatóak, tiszták, etikusak és agyon vannak adminisztrálva. Van is mit: Kína New Yorkjában, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő metropoliszában, a 12 milliós Sencsenben egyik komplexum épül a másik után. Ha Zobokiék megnyerik, épp egy magyar tervezővel.

A Művészetek Palotáját és a közelmúltban átadott, a táncosvilág építészeti gyöngyszemének tekintett Nemzeti Táncszínházat is jegyző Zoboki Gábor és építészirodája olyan sztárépítészeket utasított maga mögé a sencseni előadó-művészeti központ tervpályázatán, mint a japán Sou Fujimoto, a dán Henning Larsen, és olyanokkal jutott az ötfős döntőbe, mint Zaha Hadid irodája.

Igen, jól hallották, ilyen szinteken versenyez egy hazai építésziroda. Persze ne csak a méltán nagyot futott MÜPÁ-ra mutogassunk ujjal, hiszen szintén Sencsenben van a Nanshan Kulturális Központ is, amit szintén Zoboki és a ZDA tervezett, és működik 2014 óta, tehát

az első fecske már berepült Kínába.

Innentől borítékolható a győzelem, gondolnánk, csakhogy olyan irodák vannak versenyben, mint Zaha Hadidé, hogy csak egyet említsünk a döntőben mérkőző nagykutyák közül.

Ehhez tegyük hozzá, hogy Sencsenben jelenleg operapályázat is fut, ott is bejutottak Zobokiék a 12 legjobba, most pedig ez a multifunkcionális előadó-művészeti központ tervpályázata érkezett utolsó fázisába.

Nemzetközi sikereinkben az is benne van, hogy a zenés előadó-művészet nagyjai, a Salzburgi Ünnepi Játékok, a montreáli Cirque du Soleil, illetve a nagy operaházak és koncerttermek intendánsainak tudása, tanácsadói munkája nagyon erősen összekapcsolódik a mi építészeti tudásunkkal

– mondja Zoboki, aki arra biztat, hogy igenis érdemes elindulni a nemzetközi tervpályázatokon magyar irodáknak, mert nekik is kiváló visszajelzés egy ekkora siker Kínában. Zobokiék szempontjából pedig, akik a MÜPA óta az egész világon keresettek koncertterem témában, kiváló új piac, hisz

Párizstól Bécsig a hangversenytermeket már nagyjából megépítette Európa,

a közönség viszont öregszik, neves művészek fél ház előtt játszanak, miközben Ázsiában sorra épülnek az új kulturális épületek. Új terepet kell keresni a felhalmozott tudás átadására, erre pedig kiváló a nemcsak infrastrukturálisan és gazdaságilag, de kulturálisan is iszonyatosan feltörekvő Kína.

Mi most is olyan hangversenytermeket szerettünk volna tervezni, mint amilyeneket Európában terveznek, használnak. Viszont Kínában a nagy, komplex, bevásárlóközpont-szerű tereket kedvelik, ahol van valahol egy kijelző, amit követve az ember egyszer csak egy koncertteremben találja magát. Ez egy kicsit más gondolkodás, és nekünk most az volt a kihívás, hogy ehhez az elváráshoz passzítsuk a mi elképzelésünket és tudásunkat. Egy olyan kulturális központon gondolkodtunk, ami minden tekintetben kiemelkedő: akusztikai, zenei és színház-technológiai szempontból is. A zengő terek, az akusztikai kivitelezés tekintetében talán többet tudunk nyújtani a MÜPA kapcsán szerzett tapasztalataink alapján, mint azok a világsztárok, akiket most megelőztünk. Ugyanakkor az, hogy maga a koncertterem milyen lesz, nem annyira érdekelte a kínai felet, eddig legalábbis, ők inkább az innovációt, az építészeti kivitelezést, az impozáns tereket értékelik, és egyfajta városi living room kivitelezését várták a pályázóktól.

Zobokiék a multifunkcionális kulturális központtal párhuzamosan, a sencseni operapályázaton is részt vesznek, ahol a 12 legjobb közé jutottak,

itt olyan világsztárokkal versengenek, mint a francia Jean Nouvel, az olasz Renzo Piano, az amerikai Diller Scofidio + Rentro, vagy a spanyol Santiago Calatrava.

Csupa építészóriás. Közben Zobokiék szép csendben a budapesti Operaház műemléki rekonstrukcióján is dolgoznak.

Koncertterem feng shuival

„A kínaiaknak nagyon fontos a feng shui, ez a négyezer éve létező térrendezési és életfilozófia, amit nekünk még tanulnunk kell. Én nem az én ízlésemet, akaratomat akarom ráerőltetni a kínaiakra, hanem az ő kultúrájukat megértve, afelé nyitva szeretném a tudásunk legjavát adni, hogy így a két kultúra párbeszédéből létrejöjjön a csoda.

Nagyon sok világsztárt nem érdekel, hogy hol épít, csak a saját karakterét, világát, elképzeléseit akarja viszontlátni minden városban. Mi nem ilyenek vagyunk.

Ami nem azt jelenti, hogy a feng shuit dogmaként kell értelmezni, ez Kínában nem is igazán könyvekben van leírva, inkább része a kultúrának, a mindennapoknak. Egy átlag kínai például érzi, hogy egy bejáratot nem teszünk hegyes sarokra. Ugyanakkor nekünk az is fontos, hogy amit tervezünk, az megépíthető egyen, mert ma vannak olyan fiatalok a pályán, akik bombasztikus, látványukban virtuóz házakat terveznek, amik aztán nem feltétlenül kivitelezhetőek a valóságban.

Én szeretem a beton szagát, szeretek házakat építeni, és abból indulok ki, hogy amit megtervezünk, megvalósítható legyen.”

Csiszér András, a ZDA design igazgatója is beavat a siker titkába: „Az épület formavilága a kínai tradíciókban gyökerezik, a helyi kultúrában évszázadok óta jelen lévő természeti szimbólum 21. századi újraértelmezése, tulajdonképpen egy tájképi elem, amivel minden kínai könnyen azonosul.”

Zobokiék az anyagok tekintetében folyamatosan konzultálnak a kinti, a hazai, illetve a nemzetközi gyártókkal, azt is szem előtt tartva, hogy Kínában elég fontos szempont a környezettudatos gondolkodás. „Van egy partnerirodánk Kínában, ők a kivitelezési kérdésekben segítenek. Ez a város leginkább dizájnszeméletű irodája, és ha olyan dolgokat művelünk, ami nem tetszik nekik, azonnal a kezünkre csapnak. Modellépítésben, rajzátnézésekben, fordításban, szemléletbeli dolgokban nagyon komoly segítséget nyújtanak. Így Shencsenben a General Institute of Architectural Design and Research Co. Ltd. építésziroda, itthon pedig az Intramuros műterme és az Arch-stúdió nyújt jelentős segítséget számunkra.”

Sencsenben jelenleg egyszerre tíz-húsz gigaprojekt fejlesztése zajlik. Eddig lakókomplexumokat, bevásárlóközpontokat terveztek, most került át a fókusz a kultúrára. A verseny óriási, így a tét is.

Egy újabb MÜPA Kínában?

Ha megnézzük a tervrajzokat, egyfelől megemelt, kővázaszerű formákat látunk, a tetejükön buja zöld növényzettel. Másfelől az épületkomplexum bizonyos elemeiben hasonlít a MÜPÁ-ra.

Vannak olyan formák, amiket az ember nem ad fel, különösen, ha egyszer már jól beváltak. Egy koncertterem, bármennyire impozáns lenne is, nem legyező alakú, hanem párhuzamos vonalak mentén jön létre. És az egész ott kezdődik, hogy nem megyünk 1800-as nézőszám fölé, mert akkor borul az akusztika. Ehhez képest a kínaiak 2500 fős termet képzeltek el. Ezeknél a kérdéseknél tehát meg kell kötni a kompromisszumokat.

Zoboki azt mondja, most visszamenőlegesen visszaigazolja a nemzetközi építészeti közélet, hogy ez a forma, ami létrejött a MÜPÁ-val, létezik és jó. Most kezdenek a lapok, szakfolyóiratok anyagokat kérni tőlük.

„Eddig Daniel Barenboim vagy Zubin Mehta vitte hírét, és Keith Jarrett, aki utolsó lemezfelvételét a MÜPA-ban vette fel, és így keletkezett a híres Budapest Concert. Ők már tudták, mit jelent a Művészetek Palotája, az építészek még nem.”

Majd hozzáteszi:

„Fura korba kerültünk Európában, érezni a kulturális deklináció illatát. Szentpéterváron még van egy pezsgő kulturális élet, ami viszont folyamatosan fogy Európában.

Márpedig a mi tervezői életünk leginkább a kulturális és zenei élethez kötődik, tehát folyamatosan kell keresnünk az új piacokat. A rangján alul kezelt, alulértékelt magyar építésztársadalomnak pedig nagyon is szüksége van a sikerre, és ebből lehet meríteni.”

Annyit azért súgjunk meg, a zsűriben ott ül korunk építészikonja, a kortárs építészet alapművét jegyző Rem Koolhaas. Az eredmény jövő év elejére várható, s ha Zobokiék nyernek, két kulturális központot már biztosan jegyeznek a Kína New Yorkjának mondott városban.