Gusztáv
-7 °C
-1 °C

Sok kedvencünktől búcsúztunk az idén

if 04
2020.12.31. 15:10
Szubrett és James Bond-színész, költő és filmzeneszerző, kémregényszerző és hollywoodi szupersztár is távozott idén a kulturális életből.

Felföldi Anikó színésznő, az Operettszínház par excellence szubrettje elsősorban operettekben és musicalekben tündökölt, de saját bevallása szerint a musical volt a kedvence. Rögtön az év elején, igaz, a nyolcvanon túl, tragikus hirtelenséggel halt meg.

Ő volt az a rendkívüli szépségű színésznő, akire Moór Mariannával és Tordai Terivel együtt figyelt fel a filmszakma,

amikor statisztákat keresett. Innen bomlott ki aztán filmes és zenés színészi karrierje. Játszott a Vidám Színpadon is, illetve kabarékban, utazó nagykövetként pedig a Broadwayre is eljutott, sanzonokkal, népdalokkal, virágénekekkel. Tündökölt a Luxembourg grófjában, az Elizabethben, a Chicagóban Velma Kellyként nyújtott alakítása akár Catherine Zeta-Joneséval vetekedhetne. A halála előtti időszakban is aktívan fellépett, legutóbbi nagy szerepét a felújított Operettszínház örökbecsűjében, A csárdáskirálynőben alakította.

Gyerekkorunk nem létezett Pom Pom meséi vagy a Nagy Ho-ho-ho-horgász vicces, ugyanakkor megejtően emberi története nélkül. Mindannyian emlékszünk az örök Gombóc Artúrra, aki mindenféle csokoládét szeretett. A szeretetéhes Süsüre, akinek vidám lelkét senki se érti, se gyerek, se nő, se férfi. „Senki, senki itt a világon, mi is az én titkos, nagy álmom” – kántálta az idén februárban távozott Csukás István a híres egyfejű rímeivel, pedig érteni látszott őt az azóta felnőtt három-négy generáció. S bár gyerekkönyvszerzők jöttek, mentek, ő mindig ott volt a könyvespolcainkon, a fejekben és a tévében. Kossuth-díjas író, a Nemzet Művésze volt, megérdemelten.

„Szerencsés ember vagyok, hogy abból élhetek, amit szeretek csinálni, emiatt már pusztán abban is örömöm telik, hogy még lélegzem”

– mondta tavaly nyáron egy magazinnak adott interjújában, s hát létezik-e szerencsésebb élet annál, mint amikor az ember hivatása azonos a létével?

Gesztesi Károly, minden idők Gesztesi Karcsija 56 évesen ment el szívinfarktusban. Számos hazai közönségfilmben, a Valami Amerika, a Szabadság, szerelem és a Csak szex és más semmiben is szerepelt. Sajnos a sajtó nemcsak színészi alakításaival, de alkoholproblémáival és Liptai Klaudiával való házassági ügyeivel is tele volt. Rengetegen szólaltak meg az ő hangján: a Shrek című animációs filmekben ő volt a címszereplő magyar hangja, de gyakran szinkronizálta Sylvester Stallonét is, valamint ő adta a Ponyvaregényben Quentin Tarantino magyar hangját is.

Benkő László az 1962-ben alakult legendás Omega együttes alapító tagja volt. Nélküle nincs Omega. Kezdetben zongorán játszott, majd orgonán. 1968-tól, Presser Gábor megjelenésével újabb hangszereken bontakoztatta ki tehetségét: furulyán, trombitán (például a Trombitás Frédiben), citerán játszott, időnként zongorázott is az orgonán játszó Presser mellett. 

A Gyöngyhajú lányt, a Régi csibészeket, a Petróleumlámpát vagy a Lénát nemzedékek énekelték házibulikban és nyilvános helyeken.

Ő volt az az Omegában, aki a legtöbbet játszott más zenekarban vagy önállóan. Űropera című alkotását 1980-ban mutatták be. Az Omega dupla veszteséget könyvelt el az idén, elhunyt Mihály Tamás gitáros-komponista is, akinek olyan rockörökzöldek fűződnek a nevéhez, mint a Nem tudom a neved vagy a Spanyolgitár legenda.

A magyar Lollobrigidának is nevezett Pécsi Ildikó örökre beleírta magát a filmtörténetbe Noémi szerepében Gertler Viktor 1962-es filmjével, Az aranyemberrel. De ő volt Bodrogi Gyula felesége a 80-as évek lightos kultkrimisorozatában, a Lindában, és szerepelt A Tenkes kapitányában is. Tévéfilmek, vígjátékok, kabarék állandó szereplője volt. 1994 és 98 között az MSZP színeiben parlamenti képviselőként szenvedélyesen képviselte a művészek érdekeit és a művészeti életet.

Egy ország hallgatta az 1980-as Ki Mit tud?-on Balázs Fecó, illetve a Korál együttes dalát a Magyar Televízióban. A Homok a szélben, azt mondod, az vagyok refrénű, boldog-szomorú dalt, mely nem nélkülözte a szocializmus kultúrpolitikai éberségét tesztelő áthallásokat sem.

A Meder nélküli folyó vagyok nélküled szerelmi vallomásként is benne van a top tízben,

amit azonban még a szabadságvágy is felülír.

De tudod jól, hogy eljön majd a nap,

És nem lesz semmi, ami majd visszatart,

Mert sehol sem tudtam megnyugodni még,

Ha nem lennék szabad, élni sem tudnék.

Ahogy a Kölykök a hátsó udvarból szinté kultikus dallá lett:

Akikkel mindig gond van,

Keserű szóda a borban

Velük most mihez kezdhetnénk?

Zenei veszteségeinket gyarapítja a Bergendy-együttes alapítójának, Bergendy István zeneszerző-szaxofonosnak halála is. A zenekar a 70-es években volt a csúcson, Demjén Ferenc csatlakozásával ekkor tettek szert országos népszerűségre. E kor termékei a Jöjj vissza, vándor, a Sajtból van a Hold, a Darabokra törted a szívem vagy az Iskolatáska. A Süsü, a sárkányhoz is Bergendy írta a híres Egyfejű-dalt, és Szabó István 1999-es moziját, A napfény ízét is ő gazdagította zenéjével.

Ennio Morricone olasz zeneszerző neve egybeforrt a filmzene történetével. Morricone a színház, a tv és a rádió számára komponált zenét, filmzenét csak az 50-es évek közepén kezdett írni. Áttörést jelentő megbízását Sergio Leone filmrendezőtől kapta Az egy maréknyi dollárért és a Volt egyszer egy vadnyugat néhány betétszámára. Különleges hatású, filmszerű zenéje sikerének tán az is titka lehet, hogy olyan, a hagyományostól eltérő hangszereket használt, mint a harmonika, a harang vagy az elektromos gitár. 

Elsősorban westernfilm-zeneszerzőként tartották számon, de horrorfilmeket, vígjátékokat és romantikus filmeket is emlékezetessé tett zenéjével.

A Jó, a rossz és a csúf, A profi, a Volt egyszer egy vadnyugat, A misszió, Az óceánjáró zongorista legendája Morriconénak is köszönhetik sikerüket.

Nem sokan mondhatták el magukról, hogy bőven hatvan fölött is szexszimbólumnak számítottak. A szintén idén elhunyt Sean Connery igen: a People magazin 1999-ben választotta meg az évszázad legszexisebb férfijának 69 évesen. A híres skót színész volt az első, aki eljátszotta James Bond karakterét, és évtizedekkel utolsó Bond-filmje, a Soha ne mondd, hogy soha után, amikor egy új színész kapta meg a brit szuperkém szerepét, önkéntelenül is mindenki Conneryhez mérte.

Sohasem lehetett valamikor rock and roll nélküle,

énekelte az Illés zenekar egyik leghíresebb számában, a Little Richardban 1967-ben. A rockerek sokáig élnek, így volt ez Little Richarddal is, aki idén májusban 87 évesen hunyt el. A Long Tall Sallyt, a Tutti Fruttit és a Good Golly Miss Mollyt azonban generációk éneklik tovább. Zenészek nemzedékeire volt hatással, olyan előadók rajongtak dalaiért, mint Bob Dylan, Jimi Hendrix, David Bowie, Lou Reed, Elton John vagy Patti Smith, de óriási hatással volt például a Rolling Stones, a Beatles, az AC/DC és a Motörhead zenéjére is.

Én teremtettem meg a rock 'n' rollt. Én voltam az újító, a felszabadító és a teremtő. Én voltam az, aki elkezdte

– mondta 70 éves korában egy interjúban.

John Le Carré angol író a kémregény-irodalom egyik legismertebb alakja, aki pályáját stílszerűen a brit hírszerzésnél kezdte. Innen Ausztriába vezényelték, és olyan embereket hallgatott ki, akik átjutottak a vasfüggönyön. 

Munkássága éppen arról szól, a nyugati kémkedés módszerei mennyire nem egyeztethetőek össze a nyugati demokrácia értékeivel.

Csak harmadik regénye, A kém, aki bejött a hidegről volt az első, amely saját nevével jelent meg, mert az első kettő idején, az 1950-es, '60-as években még a brit hírszerzésnél, illetve elhárításnál dolgozott, így álnéven kellett publikálnia. Ez viszont nemzetközi bestseller lett, és mindmáig Lecarré legelismertebb regénye, mind a saját életműve, mind a kémregény műfaj tekintetében. A berlini fal felépítése tájékán játszódó műre Graham Green azt mondta, a legjobb kémtörténet, mely számos – köztük Somerset Maugham- – díjat nyert. A siker és az ezzel járó jelentős szerzői honorárium hatására John le Carré 1964-ben felhagyott a titkosszolgálati munkával, megvált a brit hírszerzéstől, és az irodalomnak szentelte életét. A kommunizmus bukása után regényei témája és helyszínei is megváltoztak: a szovjet utódállamokban, Közép-Amerikában, illetve az utóbbi időben Afrikában játszódnak. Legjobb regényei saját megítélése szerint A kém, aki bejött a hidegről, az Árulás, A panamai szabó, Az elszánt diplomata. Ezt a rangsort a BBC-nek állította fel egy interjújában.

Kirk Douglasnek, Michal Douglas édesapjának igazán hosszú élet jutott, Hollywood aranykorának utolsó élő legendája 103 évesen távozott az élők sorából. A Kubrick által rendezett, négy Oscar-díjjal jutalmazott Spartacus és a Végső visszaszámlálás főszereplőjeként vonult be a filmtörténetbe.

Pályája csúcsán még olyanok voltak kortársai, mint Katharine Hepburn, Judy Garland, Gregory Peck, Marilyn Monroe, Cary Grant,

Ingrid Bergman, Grace Kelly, és még élt és alkotott Humphrey Bogart is. Douglasnek nagy érdeme volt a hollywoodi feketelisták fölszámolásában. 1966-ban Magyarországon járt, és nagy vágya volt, hogy találkozzon Kádár Jánossal. A találkozásra a Mátyás-pincében került sor, ahol egy tolmács segítségével beszélgettek el, Kádár jókedvében volt, és látta is a Spartacust, így fogadta asztalánál a világnagyságot.

Itthagyott még minket, a teljesség igénye nélkül, Max von Sydow svéd színész, aki elsősorban a Bergman-filmekből, például A hetedik pecsét című filmklasszikusból ismert, Ben Cross, a Tűzszekerek színésze és Ian Holm, A gyűrűk ura szereplője.

(Borítókép: Balázs Fecó temetése. Fotó: Isza Ferenc / Index)