Géza
1 °C
16 °C

Megnéztük, ezen háborodott fel Vidnyánszky Attila

GettyImages-1213869579
2021.01.28. 20:20

Vidnyánszkyval más volt a véleményünk, de sokáig tartottam magam ahhoz az elvhez, hogy szakmai, művészi szempontból fontosak a színházi fesztiválok, a vendégszereplések, a nemzetközi csereprogramok. Az SZFE birtokbavételével a kuratórium átlépte a piros határvonalat. Sem a Berliner Ensemble értékrendjével, sem az enyémmel nem összeegyeztethető az a fajta egyszemélyes intézményrendszer, amit Vidnyánszky képvisel – mondta Oliver Reese, a Berliner Ensemble művészeti vezetője a színház és a Freie Ungarische Botschaft (Szabad Magyar Nagykövetség) által szervezett beszélgetésen.

A beszélgetésen Reese mellett részt vett

  • Enyedi Ildikó filmrendező,
  • Mundruczó Kornél film- és színházi rendező,
  • Milovits Hanna, az SZFE hallgatója,
  • Christoph Lepschy, a Salzburgi Zeneművészeti Egyetem szenátusának elnöke és
  • Tőkei Éva, a magyar jogállamiságért dolgozó Freie Ungarische Botschaft nevű civil szervezet aktivistája.

Reese azt is hangsúlyozta, sok magyar művésszel van kapcsolatban, 

ő volt például az, aki még az egészen fiatal Bodó Viktort a berlini Deutsches Theaterbe hívta, a Berliner Ensemble-ban pedig Schilling Árpáddal dolgozott együtt.

Színháza jelenleg tagja a Mitos21 nevű nemzetközi színházi hálózatnak, amelynek magyar részről egyedül a Katona József Színház a tagja. A partnerekkel gyakran megbeszélik, megosztják, miként alakul a magyarországi politikai helyzet. Reese a MITEM nemzetközi színházi fesztiválon való szereplést a meghívás elfogadásakor fontosnak tartotta, hogy a színház munkáját megmutassa Magyarországon, ám amikor kiderült, hogy a Nemzeti Színház igazgatójának, Vidnyánszky Attilának komoly szerepe van az egyetem autonómiáját ért jobboldali támadásban, 

egyből lemondták a részvételt.

Azt is hozzátette, komolyan sértve érzi magát, amiért ez az autonómiafölszámolás megtörtént. Azt se látja immáron, mennyi maradt meg a fesztivál nemzetköziségéből. Az azonban biztos, hogy ha le akarunk rombolni egy művészt, ha tönkre akarjuk tenni, akkor azzal kiválóan elérjük ezt a célt, ha leromboljuk a helyet, ahol tanult.

Enyedi Ildikó elmondta, ő tavaly augusztus 28-áig volt az SZFE tanára, amely ekkor vesztette el függetlenségét, így számára, számukra nem volt más választás, mint a távozás. A beszélgetésen való részvételt azért fogadta el, mert fontosnak tartja a párbeszédet arról, hogy milyen irányba tartanak az egyetemek Európában, és milyen irányba kéne menniük.

Mindig is voltak, vannak világszerte egyetemi tüntetések, 

az SZFE akcióját az teszi különlegessé, hogy ez egy pozitív hangú és töltetű, konkrét célért vívott küzdelem,

ami jelenleg is folyik.

Nem valami ellen, hanem valamiért küzdenek a diákok. Arról is beszélt, hogy a színművészeti így magánegyetemmé válik, elveszti nemzeti közvagyon jellegét, pedig olyanok is szívesen járnának oda, akik nem erre a kormányra szavaztak.

Milovits Hanna egyetemi hallgató az SZFE részéről a hallgatók képviseletében elmondta, már 2020 tavaszán elkezdtek tiltakozni, szeptember elsején elfoglalták az épületet, és a tiltakozásuk azóta is tart. Ő azért fogadta el a Berliner Ensemble meghívását, mert fontosnak tartja, hogy nemzetközi szinten legyen az ügyük elismerve. Az erőt a hallgatók összetartása adja, és az, hogy amikor az épületet elfoglalták, a társadalom széles rétegei csatlakoztak akciójukhoz. Ők szerettek volna tanulni az általuk elfogadott tanároktól, tehát nem pusztán az épület elfoglalása volt a cél, hanem a tanulás lehetősége is. 

Az új vezetés az elmúlt félévüket nem akarja elfogadni, pedig ők tanultak, és harcolnak azért, hogy ezt elismerjék.

Mundruczó Kornél, aki 1994-től 2001-ig járt az egyetemre (akkor még főiskolára) és rövidebb időszakokban tanított is ott, azt hangsúlyozta, egy művészeti egyetemnél még fontosabb a szabadság és az autonómia kérdése, mert a kreatív alkotáshoz a szabad légkör elengedhetetlen, épp ezért ha ilyen egyoldalú döntések születnek mindenféle párbeszéd nélkül, az nagyon rányomja bélyegét az egészre.

Mundruczó elmondta, a hallgatók a frontvonalban voltak és vannak a mai napig nagyon bátran, nála többet reszkírozva teszik a dolgukat. Az SZFE ügyéről folyamatosan beszélni kell, mert a történések most is zajlanak, és ha nem tartjuk életben a diskurzust, elhal a dolog. Az Európai Unió közös értékeiről beszélve pedig kifejtette, 

generációja mindig is vágyakozott az európai értékrendre,

most viszont, az unió tagjaként ez mégsem valósul meg, a tagoknak nem közösek az emberi, társadalmi értékeik, az európaiság talán csak a szigorú gazdasági kvóták, a kapitalizmus terén valósul meg, de hiányzik az, hogy magyarként – épp ezek miatt a történések miatt – hinni is tudjunk ezekben. És ez nagyon szomorú.

A beszélgetésben szó esett a

Freeszfe Egyesület néven január 19-én létrejött szellemi műhelyről,

melynek célja a 155 éves szellemiség demokratikus keretek közé történő átmentése, és amely a közelmúltban és a közeljövőben elbocsátott és felmondani kényszerülő oktatók számára lehetővé teszi, hogy alternatív keretek közt folytassák a képzéseket hallgatóikkal.

A párbeszéd végén pedig a Berliner Ensemble igazgatója felajánlotta Milovits Hannának és néhány hallgatótársának a színházzal történő szakmai együttműködési lehetőséget.

(Borítókép: Oliver Reese, a Berliner Ensemble művészeti igazgatója. Fotó:  Britta Pedersen / picture alliance / Getty Images)