Botond, Mózes
11 °C
21 °C

12 éves, de már profi természetfotós

fk
2021.02.02. 07:10

Két évvel ezelőtt Farkas Kornél rátalált szülei régi fényképezőgépére. Mivel olyan világban élünk, ahol a legtöbb tízévesnek már mobiltelefonja van, így nem kell meglepődnünk azon, hogy a tízéves fiú addigra már régen beleszeretett a fotózásba. Szentendrén hazafelé sétálva, ha valami szépet vagy érdekeset látott a városban, mindig készített egy képet.

Szülei azt mondják, hogy ezeken a telefonos fotókon is az látszódott, hogy fiuk nem azokat a dolgokat veszi észre, mint általában bárki más, vagyis világossá vált: van szeme a fotózáshoz.

Amikor Kornél megtalálta azt a régi gépet, azonnal érezte, hogy szeretné rendesen megtanulni annak használatát. Szülei rábólintottak, de azt a régit eladták, és az árából megvették Kornél első saját fényképezőgépét.

Szentendre környékbeli hegyeit régen sokat látogattam, így azt is elkezdtem fotózni. Azt tapasztaltam, hogy nekem sokkal inkább tetszik ez az irány. A városban minden állandó, a természetben egyetlen pillanatot lehet megörökíteni, amit valószínűleg máskor már nem lehetne.”

Mondja Kornél, miután rájött, hogy leginkább a vadfotózás érdekli. Az interneten és a könyvekben olvasott utána, hogy mit kell tennie, hogy közelebb kerüljön egy vadon élő állathoz. Erre két módszer létezik, a lesfotózás és a cserkelés. A lesfotózás persze sokkal kényelmesebb akkor, ha már nincsen fagy, így azt tavasszal próbálja ki, de a cserkelésben már egészen sok tapasztalatot szerzett, ennek pedig jó pár kép a bizonyítéka:

Úgy kell elképzelni egy ilyen fotózást, hogy édesapám kivisz autóval. Mondjuk, Kisorosziban, ott van egy mező. Ő leáll az autóval, én pedig elmegyek őzeket keresni. Ha találok, akkor szépen lassan, görnyedve és összehúzva magam, megközelítem. Amikor már egészen közel vagyok hozzá, elkezdek kúszni. Így lehet közel kerülni hozzájuk. Szeretem fotózni az őzeket, mert az átlagember nem sokat lát közülük, vagy nincs lehetősége igazán megnézni egy ilyen állatot.”

Kornél a képeit elkezdte feltölteni a közösségi média felületeire, ahol eleinte csak ismerőseitől kapott visszajelzést, de egy idő után ismeretlenek is kíváncsiak lettek a fotóira. Ez meghozta az önbizalmát. Képeit megpróbálta szélesebb körben is terjeszteni, erőfeszítése pedig meghozta gyümölcsét: néhány fényképe bekerült cikkekbe illusztrációnak.

Időközben felvette vele a kapcsolatot néhány pályatársa, de akadt, akit ő keresett fel. Kornél így szép lassan részesévé válik a természetfotósok közösségének. Ezt igazolja az a cikk is, amely 20 magyar fotóst ajánl, akit érdemes követni az Instagram felületén – a listán Kornél is helyet kapott.

Volt már önálló kiállítása Szentendrén, Felfedezhető csodák címmel.
Ez a mondat azóta a mottójává vált. Céljául tűzte ki, hogy megmutassa a magyar táj szépségeit.

Az ambiciózus fiút a fotózáson kívól a marketing és a kommunikáció kezdte el érdekelni, e tudás elsajátításának érdekében szüleitől marketinggel foglalkozó könyveket kért.

Borítókép: Farkas Kornél