Zoltán
-4 °C
9 °C

Berlinbe kerül Esterházy Péter hagyatékának jelentős része

2021.02.03. 13:46
Esterházy Péter neve a legtöbb magyar irodalomkedvelő számára ismerősen cseng – nem csoda, hiszen az egyik legnépszerűbb írónk volt. Hagyatéka bőséges, a műveit rendszerezni minden, csak nem egyszerű feladat. A szerző fia, Esterházy Marcell vizuális művész volt az, aki erre a merész feladatra vállalkozott, hiszen mégiscsak apja fia... Cikkünk a Vasas Könyvtár online beszélgetése alapján készült.

Marcell volt az első személy, aki édesapja halála után annak dolgozószobájába benyitott. Az első lépések megtétele volt a legnehezebb feladat, nemcsak lelkileg, hanem fizikailag is: felmérni és fényképeken dokumentálni az ott talált állapotokat, hiszen előre sosem lehet tudni, hogy a későbbiekben melyik könyvnek lehet kiemelt szerepe vagy jelentősége.

Marcell évek óta archívumokkal dolgozott, a terep ismerős volt számára – pontosabban mások személyes dolgainak feltérképezése és rendszerezése.

A legértékesebb, spirálfüzetbe jegyzett kéziratok többé-kevésbé egy kupacban álltak, szerencsére jó állapotban. Mivel Esterházy a füzet jobb oldalára írt, a másik oldalon olvasható a szöveg javítása. Fia ezeken a variációkon kívül talált további átírásokat, sőt a gépírónak címzett szövegeket is, így az adott könyv akár két-három verzióban is elérhető.

Esterházy Péter semmit nem dobott ki, minden írását megőrizte.

A HÉV-en markolászott menetjegyre jegyzett szövegtöredék, valamint a szakmai és olvasói levelezések megléte is erre példa. Marcell évtizedekre lebontva válogatta szét az üzenetváltásokat, külön kategorizálta a rajongói, és külön a kevésbé pozitív hangvételű olvasói szövegeket.

Esterházy Péter nem rendelkezett írói hagyatékáról, meghagyta a családtagjainak, hogy ők döntsenek sorsa felől. Fontos volt azonban, hogy az anyag egyben maradjon, valamint hogy átlátható és kutatható legyen.

A család a hagyaték elhelyezésénél egy stabil, megbízható, politikától független intézményben gondolkozott, így esett a választás a Berlini Művészeti Akadémiára. A fotóanyagok és naplók nagy része még Magyarországon, a családnál van, de hamarosan azok is Németországba kerülnek.

A kéziratok, képeslapok és fényképek értelmezésében sokat segített fiának az édesanya, Reén Gitta is, hiszen Marcell rengeteg feliratot nem tudott elsőre elolvasni. Édesapja apró betűkkel írt, de azokra egy idő után a fia szeme is ráállt.

A házaspár könyvtára a Magyarországi Evangélikus Egyházhoz került. A tizenöt-húszezer kötetből álló hagyaték a fővárosban, az Üllői úti épületben kapott helyet, csupasz falakat maguk mögött hagyva a családi házban. A könyvtárban minden idegen nyelvű Esterházy-fordítás megtalálható. (Ez körülbelül háromszáz darab francia, kínai és egyéb idegen nyelvű változatot jelent.)

Volt egyszer egy kiállítás

Esterházy Marcell 2017-es, Farkasvakság néven futó kiállítása a gyászidőszak alatt készült alkotásokból állt össze. A művész édesapja elvesztése után egészen más, korábban ismeretlen tudatállapotba került. A gyászt csak az értheti meg, aki már átélte egy szerette elvesztését – a férfi ezt az érzést akarta átadni a műveiben. A családi élmények és közösen átélt pillanatok gyökerein felkapaszkodva gyönyörű és érzelmes emlékcsokrot gyűjtött össze.

A kiállítás egyik csúcspontjaként szolgáló alkotás mögött álló jelentés is magáért beszél: Marcell édesapja, Esterházy Péter könyveit fából faragtatta ki (méghozzá a családi kertből kivágott alma-, körte-, és birsfa elhalt testéből táplálkozva). Az élet körforgásának metaforája lehet ez a mű, hiszen a könyvek lapjai papírból készültek, a papír a fa „eredménye”, aztán a fa ismét visszatér egy másik, nem olvasható, hanem csodálható műalkotásba.