Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMVersszavalás az 55. Super Bowlon
További Kultúr cikkek
- 10+1 gasztrokönyvet ajánlunk karácsonyra
- Ez már biztos, hogy az év legjobb koncertjén voltunk Budapesten
- Al Pacino partnere volt, Vorosilov levelét vitte Montgomerynek a magyar szobrász
- A fogadók többsége szerint Herendi Gábor új filmje megdönti a 400 ezres nézőszámot
- Újra látogatható Magyarország legjelentősebb kortárs művészeti eseménye
A fiatal tehetséggel az egykori first lady, Michelle Obama készített interjút a Time magazinnak. A beszélgetésben szó esett a művészetről és Amerika jelenlegi légköréről.
Michelle Obama szerint az elmúlt öt-hat évben reneszánszát éli az afromerikai művészet – igen ám, de ez elsősorban annak köszönhető, hogy az amerikai feketék életében en bloc változás állt be néhány éve. Elég csak Barack Obamára, az első színes bőrű elnökre (Michelle Obama férjére) gondolni. Aztán persze ott van 2020 legnagyobb – Amerika történelmének egyik legnagyobb – méretű és jelentőségű mozgalma, a tavaly májusban kirobbant Black Lives Matter is. Ilyen impulzusok mellett egy művész nem alkothat szokványos módon, ezzel pedig a költőnő is tisztában van – pláne, ha ő maga is fekete.
A januári elnöki beiktatáson nem csak a vers lenyűgöző szövege bilincselte le a hallgatóságot – a fiatal lány színpadi kiállása és mindent elsöprő magabiztossága új, már-már reményteli fejezetet nyitott az amerikaiak életében. Egy ifjú fekete költőnő állt ki a világ árgus tekintete elé, és szólította meg az országát, ez pedig, valljuk be, Donald Trump elnöksége alatt elképzelhetetlen lett volna.
Gorman a beiktatás előtti napokban már szerette volna gyakorolni a versét, de a kaotikus napirendje mellett csak a nagy nap reggelén tudott időt szakítani a szöveg átolvasására. Végül mindössze annyit tehetett, hogy érzelmileg belehelyezte magát a szövegbe, felkészítve a testét és a lelkét a mindent eldöntő pillanatra.
A lánynak van egy fellépés előtti mantrája, amit elmondogatva emlékezteti magát a gyökereire. „I’m the daughter of Black Writers who are descended from Freedom Fighters who broke their chains and changed the world. They call me.” Magyarul: „Azoknak a fekete íróknak a lánya vagyok, akik a szabadságharcosoktól származnak, akik letörték a láncaikat, és megváltoztatták a világot. Ők szólítanak engem.”
Kilépett Martin Luther King árnyékából
A mai fiatalság – elsősorban a Z generáció – nem fél kiállni a saját és mások igazáért, bátran felszólal a rasszizmus és az igazságtalanság ellen. Amanda és kortársai az a generáció, amely a Black Lives Matter-mozgalom éllovasaként küzdött és hallatta hangját a változás reményében. De vajon a mozgalom eszköze lehet-e a művészet? Mindenképpen. Már csak azért is, mert a tüntetéssorozaton számtalanszor köszöntek vissza olyan feliratok a tüntetők transzparensein, amelyek Martin Luther King I Have a Dream című monumentális beszédéből vett idézetek.
A leghíresebb, a köznyelvben klasszikusként aposztrofált verseket a mai napig orrvérzésig olvassák (és olvastatják) az emberek, holott a költészet nem csak egy elit, javarészt többszáz éve élt fehér férfiakból álló réteg önkifejezési eszköze. A beiktatáson elszavalt The Hill We Climb című versében megszólította Amerika népét, de önmagát mint a néhai rabszolgák leszármazottját is meg akarta mutatni ország-világ előtt.
Gorman természetesen maga is rajong az afroamerikai költőkért, megemlítette például Yusef Komunyakaa, Sonia Sanchez, Tracy K. Smith és Phillis Wheatley nevét is. Aztán persze nemcsak a költőket, hanem az írók és a nagy szónokok műveit is olvassa, legyen szó a rabszolgasorból menekült Frederick Douglassról, a gyújtó hangú rétor Winston Churchillről, továbbá Abraham Lincolnról. Végül a remek zeneszerzőket sem szabad elfelejteni – Hans Zimmer, Dario Marianelli vagy Michael Giacchino mind-mind a lány műveinek forrása és ihletője.
Beszédhibás, de legyőzte a félelmét
Joe Biden dadog, a legendás Maya Angelou évekig néma volt – mondja a lány, akinek évekig nehezére esett kimondani az „r” betűt.
A vezetéknevem Gorman, és három évvel ezelőttig még azt sem tudtam kimondani.
Évekig úgy tekintett beszédhibájára, mint a gyengeségére, de ma már úgy gondolja, előnyt kovácsolt belőle, hiszen íróvá tette őt a tény, hogy nem tud hibátlanul artikulálni. Hát még, amikor kiáll a színpadra...
Habár a beiktatáson lenyűgözte őt az elnök beszéde és Lady Gaga varázslatos hangja, szinte mindvégig azon aggódott, hogy ne essen el a pódiumig vezető úton, vagy ne bénuljon le az ujja, miközben a lapokat forgatja.
Egységben az erő
Az egység csak mérgező tömegmentalitás igazság, egyenlőség és tisztesség nélkül. Az a fajta egység, ami az embereket előreviszi, csak akkor jön létre, ha a különböző tulajdonságokkal rendelkezők is elfogadják a másikat. Meg kell tanulni kihasználni és előnyt kovácsolni az eltérő személyiségekből. Az egységnek Gorman szerint célja van.
A beiktatás után sokan csodagyereknek titulálták, ám a lány szerint az emberek hajlamosak azt hinni, hogy az ilyen fiatal világmegváltók állapota csak átmeneti. A költőnő azonban hat évig tudatosan készült arra, hogy egy nap az elnöki beiktatáson szavaljon. A célja nem a leendő elnök, hanem sokkal inkább az új korszakba lépő ország megszólítása volt. Amanda tudta, hogy egy nap ez a várva várt pillanat is beköszönt majd az életében.
És eljött 2021 januárja...
Borítókép: Amanda Gorman, 23 éves amerikai költő szaval Joe Biden demokrata párti megválasztott amerikai elnök beiktatási ünnepségén Fotó: Patrick Semansky-Pool/Getty Images