Adorján, Adrián
4 °C
8 °C

Az irodalomtörténész szerint Jókai nőpárti volt, maradjon kötelező olvasmány

2021.02.23. 16:34
Hansági Ágnes irodalomtörténész, Jókai-kutató, a Szegedi Tudományegyetem docense részletesen elmondta az Indexnek, miért nem ért egyet Tóth Krisztinával.

A napokban nagy polémiát váltott ki Tóth Krisztina író véleménye, miszerint ő kivenné Jókai Mór Az arany ember című művét a kötelező olvasmányok közül a nőalakok ábrázolása miatt.

Hansági Ágnes irodalomtörténész, Jókai-kutató, a Szegedi Tudományegyetem docense nem ért egyet Tóth Krisztina markáns véleményével. Az írónő nagy vihart kavarva korábban kifejtette, Jókai regényét azért venné ki a kötelező olvasmányok közül, mert szerinte rémes, hogy a gyerekeink ezekből tanulnák meg, milyenek a női szerepek. Timea nem szereti a férjét, csak szolgálja, Noémi pedig osztozik szerelmén, Timár Mihályon.

Hansági Ágnes
Fotó: Hansági Ágnes

Hansági szerint 

az irodalomnak nem az a feladata, hogy az ideális női vagy férfi szerepmintákat, viselkedési modelleket bemutassa.

Az arany ember 19. századi regény: természetes, hogy másképpen gondolkozik a nők és férfiak viszonyáról, a nemi szerepekről. Timea ráadásul kifejezetten modern, emancipált nővé válik a regény végére: Timár távollétében üzletasszony lesz, amikor pedig férje megrendezi saját halálát, független, vagyonos nőként szerelmi házasságot köthet. Timár Mihály döntése, hogy Noémit választva visszaadja Timea szabadságát, annak a beismerése, hogy addigi kettős, hazugságokra épített élete erkölcsi és érzelmi zsákutca. Vagyis a regény megmutatja, hogy egy rossz élethelyzetből igenis ki lehet lépni.

Jókai egyébként az egyik leginkább nőpárti írónk volt, támogatta a nőírókat,

előadásokat tartott különböző nőegyletekben, a női újságírók nemzetközi kongresszusa kapcsán pedig azt nyilatkozta, jót tenne a magyar újságírásnak, ha több nő dolgozna a magyar sajtóban. Beniczkyné Bajza Lenke regényeiről recenziót is írt, ezzel segítve őt az irodalmi érvényesülésben. A nőírókról folyó vitában kiállt mellettük Gyulai Pállal szemben, aki a nőket szívesebben látta volna kizárólag a hagyományos női szerepekben, a tűzhely körül.

Jókai saját tapasztalatából tudta, nem lehetetlen a hagyományos női szerepek és a művészi hivatás összeegyeztetése. Felesége,

Laborfalvi Róza legendás háziasszony, aki kávét pörköl, tésztát gyúr, gyermeket nevel, miközben a Nemzeti Színház vezető művésze.

Jókai Hansági szerint a 19. század legnagyobb magyar írója, akinek a munkáit vétek lenne kivenni a kötelező olvasmányok közül, akár a nőalakok ábrázolása, akár 19. századi nyelve miatt. Természetes, hogy a nyelv folyamatosan változik, és ez nehézségeket okoz, de a saját anyanyelvünkön régebben írt szövegeket meg kell tanulnunk olvasni.

Vétek lenne a gyerekeket megfosztani ettől a regénytől, és ehhez nincs is jogunk. Ez nem azt jelenti, hogy a Timea vagy Noémi által képviselt női viselkedésminták követendőek vagy ideálisak volnának. A női mintákat a családban és nem a klasszikus magyar irodalomból kell megtanulnunk. Az irodalmi művek nem etikai kódexek, a funkciójuk épp az, hogy az olvasót elgondolkodtassák. Hogy bele tudjuk magunkat képzelni egy másik korba, egy másik ember helyzetébe, hogy mit tennénk hasonló esetben.

Laborfalvi Róza (Barabás Miklós litográfiája) és Jókai Mór
Laborfalvi Róza (Barabás Miklós litográfiája) és Jókai Mór

És van itt még egy szempont. Tóth Krisztina véleménye érthető és jogos mai szemmel nézve, de ha a nőalakok ábrázolása alapján ítélnénk meg a régmúlt irodalmi vagy szakrális szövegeit, kultúránk legfontosabb, alapszövegeit dobhatnánk ki a hajóból, akár az Odüsszeiát is. Odüsszeusz is bolyong, kalandozik, félrelép, míg Pénelopé otthon várja. 

De a bibliai, az ószövetségi történetek nőalakjai vagy Mária Magdolna története sem menne át ezen a vizsgán.

A Jókai-életművet persze nemcsak emiatt érik folyamatos támadások, a példátlanul gazdag szókincsű, veretes, mára sokaknak „nehéz” nyelv és a túl szövevényes történetek miatt sok pedagógus és diák gondolja úgy, Jókait nem kéne kötelezően olvasni. Hansági szerint ez tévedés, a legnagyobb írókat nem szabadna levenni a repertoárról, hiszen ezzel a következő generációkat a magyar kultúra legnagyobb értékeitől fosztanánk meg, olyan irodalmi művektől, amelyeknek az olvasása, ha megtanulunk jól olvasni, jobbá teheti az életünket.