Leó, Szaniszló
4 °C
17 °C

Ragány Misa a titokzatos pályázó a Bartók Színház élére

2021.02.25. 15:47

Az Index információi szerint dr. Ragány Misa politikai tanácsadó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) előadó-művészeti főosztályvezetője az, aki Őze Áron színész, rendező, direktor mellett pályázatot nyújtott be a dunaújvárosi Bartók Színház igazgatói posztjára.

Az eset érdekessége az, hogy míg Őze Áron, a színház jelenlegi direktora a nyilvánosság elé állt, az Indexnek interjút is adott, és információnk szerint pályázatát hamarosan nyilvánosságra is hozza, addig dr. Ragány Misa nevét sem a dunaújvárosi önkormányzat, sem az Emmi, sem maga az érintett nem fedte fel. Titok. Egyelőre nem tudni, miért.

Pedig Magyarországon bárki magánszemély pályázatot nyújthat be akár egy színházigazgatói állásra is. Feltéve, ha a kiírásoknak megfelel. A dunaújvárosi teátrum élére ráadásul idén úgy írták ki a pályázatot, hogy még csak vezetői gyakorlat sem kell hozzá, elegendő csupán öt év szakmai gyakorlat.

Amikor hivatalos úton próbáltuk megtudni, ki pályázik a Bartók Színház élére, az önkormányzattól az a válasz érkezett, hogy

a nevekkel kapcsolatban egyelőre az a döntés, hogy nem hozzuk nyilvánosságra, ez a pályázók saját döntése.

Majd amikor jeleztük, hogy ezt nem nagyon lehet értelmezni, hiszen Őze Áron interjút is adott nekünk arról, hogy újra pályázik, az alábbi kérdésekre már nem érkezett válasz:

  • A másik pályázó milyen törvényre, paragrafusra hivatkozva, milyen alapon kéri azt, hogy a nevét ne lehessen megismerni?
  • Az önkormányzat milyen törvényre vagy paragrafusra hivatkozva, milyen alapon nem akarja elárulni a költségvetési pénzből működő színház élére pályázó nevét? Ezt a döntést ki hozta meg, milyen fórumon?

Ezek után a minisztériumhoz fordultunk, hiszen a színház költségvetési forrásból működik, vagyis adóforintokból; felerészben az önkormányzat, felerészben pedig az Emmi finanszírozza. Vagyis az minden bizonnyal közérdekű adat, hogy ki pályázik a direktori posztra és mivel, ám a tárca visszairányított minket az önkormányzathoz.

Mint a tárcánál fogalmaztak:

A kinevezési jogkör gyakorlója a sikeres pályázat egy példányát a döntést követő 15 napon belül elküldi az előadó-művészeti szervezet kormányrendeletben kijelölt hivatalának, mely intézmény gondoskodik a sikeres pályázat megismerhetőségéről. Jelen esetben a színház fenntartója nem a minisztérium, hanem a helyi önkormányzat.

Az Emmi mindenesetre arról tájékoztatta az Indexet, hogy a pályázatok véleményezését szakmai bizottság végzi, melynek tagja

  • a színházművészeti bizottság által delegált négy,
  • a miniszter által delegált egy,
  • a munkavállalók és az előadó-művészeti szervezetnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatottak által egyszerű többséggel választott egy,
  • az előadó-művészeti szervezetnél a pályázati felhívás közzétételét megelőző hónap 1. napján legnagyobb létszámú tagsággal rendelkező szakszervezet egy,
  • továbbá az előadó-művészeti szervezet fenntartójának két képviselője.

Most már csak az a kérdés, hogy ki dönt az Emmi és miniszter által delegált tagokról, erre vonatkozóan dr. Ragány Misának például lehet-e versenyelőnyt biztosító helyzete, az előadó-művészeti főosztály vezetőjeként lehet-e bármi szerepe a delegálásban

– hiszen a bizottság az ő pályázatát is bírálja majd.

Ezek azért fontos, válaszra váró kérdések, mert a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény rendelkezik a jóhiszeműség és a tisztesség elvéről, a joggal való visszaélés tilalmáról is. Utóbbi kimondja, hogy tilos a joggal való visszaélés. (...) különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására (...) irányul vagy ehhez vezet.

Másrészt a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szerint a kormánytisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné.

A fentieket csak azért idéztük be, mert lapunk birtokába jutott egy levél is, feltehetően közigazgatási forrásból, amely a dunaújvárosi színházigazgatói pályázatról döntő bizottság összetételének egyik részéről szól, s a színházművészeti bizottság által delegált négy, illetve a miniszter által delegált egy nevet tartalmazza, mely levelet – a benne leírtak alapján – dr. Ragány Misa megbízásából küldtek a dunaújvárosi önkormányzatnak.

Ez ugyanis akár indokolhatná is azt, hogy a pályázat benyújtását követően Ragány Misa nevét sem az Emmi, sem az önkormányzat nem adta ki. Ez valóban felvetheti az összeférhetetlenség kérdését. Különösen annak tekintetében, hogy a pályázatok véleményezését bíráló szakmai bizottság több mint felét az Emmi adja, az önkormányzat pedig mindössze kettő főt.

Lapunk arra vonatkozóan is választ vár a tárcától, hogy a minisztérium egyáltalán tud-e arról, hogy dr. Ragány Misa beadta a pályázatát. Levelet küldtünk dr. Ragány Misa hivatalos e-mail-címére is, jelezve, hogy interjút készítenénk vele, de mindeddig sem az Emmi sajtóosztálya, sem a főosztályvezető nem válaszolt. Amint ezt megteszik, arról beszámolunk.

De ki is valójában dr. Ragány Misa?

Íme néhány titulusa, amit használ:

  • színész,
  • jogász,
  • újságíró,
  • művészeti menedzser,
  • énekes,
  • politikai tanácsadó,
  • minisztériumi főosztályvezető.

De nézzük sorjában.

Ragány Misa, a színész

Egyetemi, főiskolai diplomája szerint nem színész. Ragány Misa párszor próbálkozott azzal, hogy felvételt nyerjen a színművészetire. Egészen pontosan nyolcszor, mindannyiszor sikertelenül. Ezt olvashatjuk legalábbis egy 2012-es RTL-es hírben (április 4.), ugyanis Ragány Misa – akkor még Mihályként – indult a Legyen Ön is milliomos! című televíziós vetélkedőn, amit akkor Friderikusz Sándor vezetett.

Az est első játékosa dr. Ragány Mihály volt, aki jogászként dolgozik, de legnagyobb álma, hogy egyszer felvételt nyerjen a Színművészeti Főiskolára. Eddig már nyolcszor felvételizett, de kilencedszerre is megpróbálkozik vele. Hogy meggyőzze Friderikuszt színészi rátermettségéről, elszavalt neki egy kis részletet az egyik műből. Sándort azonban nem sikerült meggyőznie, és közölte vele, hogy egy kicsit soknak érzi Mihályt.

Majd kezdetét vette a játék. Mihály mindent megtett, hogy milliomosként távozzon, de a hetedik kérdésre rossz választ adott, így százezer forinttal távozott a stúdióból.

Ragány Mihályt végül nem vették fel a Színművészeti Egyetemre, de járt a Pesti Magyar Színház tanodájába. Ragány Mihály, Kisvárda szülöttje ma már a Misa nevet használja, 2018-ban pedig arról beszélt a Minden, ami Szarvas – Percek televíziós műsorban, hogy 1998-ban, tizenkét évesen lépett először színpadra, és azóta a színpad szerelmese. 2014-ben szerződött a Békéscsabai Jókai Színházhoz, amelynek markerting- és sajtófőnöke is volt. Ott akkor az Emmi jelenlegi kulturális ügyekért felelős államtitkára, Fekete Péter volt az igazgató.

Ragány Misa, a jogász

Életrajzi adatai szerint 2009-ben, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott jogászként.

Ragány Misa, az újságíró

Életrajzi adatai szerint Komlósi Gábor riporteriskolájában, a Komlósi Oktatási Stúdióban (KOS) volt ösztöndíjas, 2013-ban lett újságíró, szerkesztő-riporter.

Ragány Misa, a művészeti menedzser

Életrajzi adatai szerint a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karán 2018-ban tanult művészeti menedzsmentet. Abban az időben a Művészeti Kar rektorhelyettese Vidnyánszky Attila volt.

Ragány Misa, az énekes

Aki manapság követi a Dal 2021 adásait, az úgy ismeri őt mint énekest. A Békés megyei hírportál, a BEOL például ezt írta február 15-én, amikor Nagy Szilárddal az oldalán elénekelte a Drága Hazám című dalt:

Hiszünk benne, hogy erre a dalra együtt tud dobbanni minden magyar szív a határon innen és túl, amely dobbanás a sztratoszféráig emeli ezt a dalt, és évtizedekig a kultúránk részévé válik. Őszinte és szívünk mélyéről szól. A tartalom és a forma összhangban van. A szöveg és a zene egységet képez! A dal arról szól, hogy a mi nagy családunk a hazánk. A hazánkban kell keresni a jövőt és országunkban találjuk meg – főleg jelenleg – a biztonságot. A haza kell hogy legyen a jövőnk záloga, a család a támasz, a Földünk pedig az újraépítés és a magyarságunk 1000 éves létezésének bölcsője. Szeretnénk, ha ezt 15 millió magyar érezné ugyanígy – árulta el Nagy Szilárd és Ragány Misa.

Minderről olyan előzmények után szerezhettünk tudomást, hogy Nagy Szilárddal tavaly a járvány miatti veszélyhelyzetet látva átírták Varga Miklós Európa című dalát.

Ragány Misa, a politikai tanácsadó

A Magyar Közlönyben 2018. július 24-én az alábbi jelent meg:

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára a Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinetbe dr. Ragány Misát politikai tanácsadó munkakörbe nevezte ki.

Vagyis ez nem szakmai, hanem politikai jogviszonyt jelent. Erre az a Fekete Péter kérte fel, aki négy évvel korábban még mint a Békéscsabai Jókai Színház direktora vette maga mellé marketingesnek, sajtósnak dr. Ragányt. Fekete Péter amúgy 2011–2018 között az Emmi színházművészeti bizottságának, az emberi erőforrások minisztere tanácsadó testületének tagja volt, 2015-től a magyar cirkuszi szakmát irányította, 2018. június 1-től pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.

Ragány Misa, a minisztériumi főosztályvezető

Az Emmi honlapja szerint dr. Ragány Misa jelenleg a tárca előadó-művészeti főosztályának vezetője. Ez azt jelenti, hogy informálisan ráláthat az előadó-művészeti élet szakmai irányítására, finanszírozásának kidolgozására.

Az, hogy most köztisztviselőként, kormányzati tisztviselőként megpályázta a dunaújvárosi Bartók Színház direktori posztját, nem példa nélküli a tárcánál. Kaposváron ugyanis a Csiky Gergely Színház direktora nem más, mint Fülöp Péter, az Emmi jelenlegi művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára.