Kétszáz éves a kolozsvári kőszínház

2021.03.12. 09:47

Éppen kétszáz éve, 1821. március 12-én nyitotta meg kapuit a magyar nyelvterület első kőszínháza Kolozsváron, a Farkas utcában, amelynek épülete a két világháború között a román adminisztráció nemtörődömségének áldozatává vált. A színház történetéről Bartha Katalin Ágnes színháztörténészt, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Karának dékánhelyettesét kérdezte a Maszol.

A szakember elmondta, a színház egy 18 éven át tartó építési folyamat eredménye volt. Felépítésének történetéből kiemelte Káli Nagy Lázár birtokos nemest, színházbérlő-igazgatót, aki emlékirataiban fel is jegyezte az első évek történetét. Az arisztokrata családok mellett a vármegyék és a székely székek is támogatták a színházépítést.

Farkas utcai kőszínház
Farkas utcai kőszínház
Fotó: hu.wikipedia.org

A nyitás napján elsőként egy műkedvelő arisztokrata társulat lépett színpadra, a Petrichevich Horváth Dániel fordította Zrínyi című Theodor Körner darabbal. Másnap álltak színpadra hivatásosok, ők Szentjóbi Szabó László Mátyás király, vagy A nép szeretete a jámbor fejedelmek jutalma című történeti érzékenyjátékát adták elő. 

Az épület a korabeli európai színházak színvonalán állt, három süllyesztője volt, alatta kerékszerkezetes, gyors díszletváltásra alkalmas gépezettel. 1200 néző befogadására volt alkalmas, de zsúfoltan akár 1500-an is elfértek. 

A szakember elmondta, a fennmaradt levéltári akták izgalmas információkat szolgáltatnak többek között az események megszervezéséről, szereplőiről és költségéről is. Mint közölte, soktényezős kérdés, hogy mely időszak nevezhető a Farkas utcai színház „aranykorának”, sokan Ditrói Mór igazgatóságát említik 1887 és 1896 között, aki új, lendületes próbastílust vezetett be, és akinek a vezetése alatt összevágó, színvonalas előadások születtek. Ám fontos szerepe volt Fehérvári Antalnak is 1866-1871 között, akinek tevékenysége nyomán egy konszolidációs időszak indult el, amikor majdnem 5 és fél éven át együtt volt ugyanaz a társulat a Farkas utcában. Az ő idejében továbbá olyan színészek kerültek a társulathoz, mint Jászai Mari, vagy Ecsedi Kovács Gyula. A színháztörténész Korbuly Bogdán korszakát is kiemelte 1874 és 1878 között, amikor újabb épülettel, a nyári favázas színkörrel gazdagodott Kolozsvár, így két helyszínen is gazdag repertoárt nyújtottak.

Az épület mintegy 85 éven keresztül aktív volt, 1903-ban azonban tűzveszélyesnek nyilvánították, és 1906-ban kiköltöztek a színtársulatok. Ekkor a magyar állam megvette az épületet az egyetem számára, 1907-ben földrengésjelző állomást létesítettek a pincéjében, és a növénytani múzeum anyagát is ott helyezték el. Az első világháború után, 1919-ben a román adminisztrációhoz került az épület, állaga romlott, végül 1934-ben lebontották. Helyén ma az Akadémiai Kollégium (Egyetemiek Háza) áll, amelyet 1937-ben nyitottak meg.

A kétszáz éves évforduló tiszteletére a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kulturális és tudományos eseménysorozattal készül március 12. és 22. között – írja a Maszol. A színház közös tere – a közös tér színháza című tíznapos rendezvénysorozat az egyetem három karának, a Színház és Film Karnak, a Bölcsészkarnak és a Református Tanárképző és Zeneművészeti Karnak összefogásával jött létre. Közlésük szerint interaktív egyetemi előadások, zenés workshopok, kerekasztal-beszélgetések, színháztörténeti kisfilmek és online zenei előadások is lesznek. Európa több országából érkeznek előadók a nemzetközi konferenciára. A részletes program már elérhető a Magyar Színházi Intézet Facebook-oldalán, s ugyanitt online is követhető lesz.