16:00, December 03.
Hollandia 3
Egyesült Államok 1
Kalifa Nemzetközi Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 03. ÉLŐ
Argentína 1
Ausztrália 0

Öt ország, ahol nyerésre állnak a Coviddal szemben

GettyImages-1210249560
2021.03.12. 15:21 Módosítva: 2021.03.13. 09:58
Tajvan, Új-Zéland, Dél-Korea, Japán, Finnország. Látszólag nincs semmi közös bennük, talán csak egyvalami: mind az öt ország nyerésre áll a Covid–19-cel több mint egy éve vívott idegőrlő és másutt jobbára sikertelen küzdelemben. Illetve mégis megtalálható a közös nevező, ami talán még a pénznél is fontosabb: a fegyelmezettség.

„Biztosan eljön az a pillanat, amikor halálos ragály söpör végig a világon. Életbe vágó, hogy fel legyünk készülve rá.” Mindezt Barack Obama akkori amerikai elnök jelentette ki 2014-ben, az ebolaválság tetőpontján.

Négy évvel később, 2018-ban a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem egészségbiztonsági gyakorlatot rendezett Clade X néven, amellyel egy – akkor még csak hipotetikus – világméretű járvány elleni védekezést szimuláltak számítógépekkel. És 2019 októberében ugyancsak a Johns Hopkins publikálta a Globális Egészségvédelmi Indexet, amelyen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia foglalta el az első két helyet mint olyan országok, amelyek a legjobban felkészültek egy esetleges világjárvány fogadására. Ezen a listán Új-Zéland az utolsó helyek egyikén kullogott...

Bő egy év elteltével – amelyet a koronavírus-világjárvánnyal együtt élve voltunk kénytelenek eltölteni – a tények egy kicsit mást mutatnak. Nincs még egy olyan ország a Földön, ahol annyian haltak volna bele a Covid–19 okozta fertőzésbe, mint az Egyesült Államok, miközben Európában Nagy-Britannia áll e kétes értékű rangsor élén. És miközben a „fejlett Nyugat” roskadozik a pandémia csapásai alatt, akad öt olyan ország, amely többé-kevésbé meg tudta őrizni a normalitást, ahol az élet szinte megmagyarázhatatlan módon a rendes, megszokott kerékvágásban halad a maga útján. Ezek egyike, ha úgy tetszik, a Covid–19 elleni küzdelem eminense a nagyokosok által leszólt Új-Zéland – derül ki az El Mundo összeállításából. 

Európa és Ázsia között hatalmas kulturális és szokásbeli különbségek léteznek. A Covid–19 elleni küzdelemnek alkalmazkodnia kell a helyi körülményekhez, nincs általános recept. Mégis, néhány alapvető dolog nem hiányozhat. Ezek: gyors reagálás, határozott döntések, gondos végrehajtás, az erőforrások igazságos és észszerű elosztása, az információk és az elvek tökéletes átláthatósága.

Csen Si-csung, a kínaiak által a Kínai Népköztársaság részének tekintett, tehát nem önálló állam Tajvan egészségügyi minisztere küldte el ezeket a mondatokat e-mailben az El Mundo szerkesztőségének, egy olyan országból, amelynek 23 millió lakosa van, és ahol egészen hihetetlen módon mindössze tíz halálesetet, továbbá alig ezer, a koronavírus számlájára írható fertőzést jelentettek a járvány kirobbanása óta eltelt időben. És mindezt úgy, hogy nem volt szükség lockdownra, az élet többé-kevésbé haladt a megszokott kerékvágásban. A kulcsszavak: elővigyázatosság, gyors válasz a problémákra, hatékonyság és előrelátás.

És ami a mortalitási adatoknál is hihetetlenebb: a tajvani gazdaság, ahelyett, hogy összezsugorodott volna, 2020-ban 2,98 százalékkal még növekedett is.

2003-ban már meg kellett küzdenünk a SARS vírussal, és az ebből nyert tapasztalatokat most sikerrel fel tudtuk használni 

– tette hozzá Csen Si-csung.

Caj Ing-ven tajvani elnök asszony kormánya három pillérre építette a védekezést. Az első a roppant szigorú határvédelem, aminek különösen azért van óriási jelentősége, mert a szigetet csupán egy keskeny tengerszoros választja el Kínától, ahol a járvány kirobbant. Csak negatív PCR-teszt birtokában lehet belépni az országba, és még így is karantén vár a beutazókra. 

A második a különlegesen alapos monitoringrendszer, amellyel felderítik a pozitív eseteket, és lenyomozzák a kontaktokat. A karanténszabályokat megszegőkre pedig hatalmas pénzbírságokat szabnak ki. Továbbá azonnal és hiteles módon informálják a lakosságot az esetszámról, ilyetén módon fenntartva a közbizalmat. 

A harmadik pillér az amúgy is roppant fejlett tajvani egészségügyi rendszer további fejlesztése. Középtávon a nyájimmunitás a cél, ami a lakosság 65 százalékának beoltásával érhető el. Összesen 30 millió adag vakcinát vásárolnak, AstraZeneca- és Moderna-gyártmányokat. 

Új-Zéland: cél a Covid-zéró

Az óceániai szigetországban nem a vírus kordában tartása a cél, hanem a megsemmisítése, a teljes kiirtása. Ennek a neve: „Covid-zéró”-stratégia.

Mi tagadás, nem állnak rosszul: az ötmilliós lakosságot figyelembe véve a járvány kitörése óta 2500 pozitív esetet és 26 HALOTTAT regisztráltak.

Mármint olyanokat, akiknek a halála a Covid–19-hez köthető. A védekezés a három T jegyében folyik. (Áthallásos a dolog, de Új-Zélandon nem a tiltásról, a tűrésről és a támogatásról van szó...) Szóval, a három T angolul: test, track, trace, azaz tesztelés, felderítés, kontaktnyomozás. Michael Baker új-zélandi epidemiológusnak a British Medical Journal szaklapban közölt cikke szerint azok az országok állnak jól, amelyek a zéró megoldásra törekednek, nem pedig a vírus kordában tartására. Márpedig Új-Zéland ilyen, persze az is igaz, hogy az ország távoli és elszigetelt fekvése is sokat segít. Baker az új-zélandi kormány által a vírusra adott válasznak az egyik kiagyalója, Jacinda Ardern (érdekes, ő is nő...) adminisztrációja sikerrel őrizte meg Új-Zélandot olyan országnak, ahol a legjobb élni a járvány idején. (Tajvannal, Dél-Koreával, Japánnal és Finnországgal együtt.) A Bloomberg által publikált ilyen listán – amely egészségügyi és szocioökonómiai adatokat összesít a világ 53 legnagyobb gazdaságában – Új-Zéland az első és Mexikó az utolsó.

Új-Zéland légmentesen lezárta határait 2020 márciusában, amikor még csak 100 pozitív eset volt az országban. Hamarosan teljesen megszűnt a fertőzöttség, az országban ugyanúgy folyt az élet, mint a járvány előtt.

A lakosság ezt oly mértékben díjazta, hogy az októberi választásokon Jacinda Ardern és pártja abszolút többséget kapott, amire még sohasem volt példa az ország történelmében. 

Dél-Korea: technológia és gyorsaság

Dél-Korea nincs elszigetelve a világtól, mint Új-Zéland, ráadásul a népsűrűség döbbenetes – egy nagyjából magyarországnyi területen 51 millióan zsúfolódtak össze –, mégis igen kedvezőek a járványügyi adatok: összesen 1651 halott és 94 000 fertőzött tavaly február óta. Az országot 2015-ben már sújtotta a MERS, a közel-keleti légúti koronavírus, amelynek akkor 36 halottja volt. Ennek köszönhetően 2020-ban a dél-koreai embereket nem érte váratlanul a maszkviselés, zökkenőmentesen ment a kontaktkutatás és a pozitív esetek felderítése, és a lakosság elképesztő fegyelemmel fogadta a bevezetett rendszabályokat. Ugyan tavaly február végére a napi esetszám elérte a 900-at, de gyorsan csökkenni kezdett a megbetegedések száma anélkül, hogy lockdownra lett volna szükség; csak az iskolákat, a közparkokat, az edzőtermeket zárták be, és betiltották a tömegrendezvényeket. Április végére a normalitás visszatért, és a járvány idejének világszerte első általános választásait rekordrészvétel mellett bonyolították le.

A kormánypárt itt is elsöprő győzelmet aratott, akárcsak Új-Zélandon. Dél-Korea húsz nap leforgása alatt ellaposította a járványgörbét anélkül, hogy drákói rendszabályokat vezetett volna be.

Japán: újfajta életstílus

Japán 126 milliós lakossága nem kényszerült lockdownra. Mivel az ország nem rendelkezett akkora tesztelő apparátussal, mint Tajvan vagy Dél-Korea, a tavaly lemondott Abe Sinzo miniszterelnök kormánya más utat választott. Az éttermeket bezárták, mert kimutatták, hogy a fertőzések 60 százaléka ott következik be, az embereket pedig rávették a nagyon szigorú maszkviselésre és távolságtartásra. A halálesetek száma ugyan nem kirívóan alacsony, legalábbis Tajvanhoz vagy Új-Zélandhoz képest – 8000 halott és 440 000 fertőzött tavaly január 28., az első kimutatott fertőzés óta –, de mégsem magas, különösen nem az idősek körében. (Japán a földkerekség leginkább elöregedett társadalma.)

Ennek okát a tudósok abban látják, hogy a szigetországban – főleg az étkezési szokások, a nagymértékű halfogyasztás miatt – rendkívül alacsony a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők száma, és gyakorlatilag ismeretlen az elhízás. 

Finnország: a Covid évének legboldogabb országa

Az ENSZ rendszeresen méri az úgynevezett boldogságindexet, ami persze egy szubjektív mérőszám, mégis roppant jellemző: az utóbbi három évben, és ebbe 2020 is beleszámít, Finnország volt a legboldogabb állam a világon.

Nézzük a számokat: ötmilliós lakosság mellett mindössze 800 halott tavaly február óta – irigylésre méltó statisztika. Talán nem véletlen, hogy Finnországban is nő a miniszterelnök – Sanna Marinnak hívják –, ráadásul a maga 35 évével a világ legfiatalabb kormányfője. (2019-ben, amikor megválasztották, még csak 33 volt...) A finnek tavaly februárban két hónapra teljesen lezárták az országot, ezzel elérték a járványgörbe lelapulását, amely azóta sem emelkedett. A határzár a finneknél is nagyon szigorú – akárcsak Tajvanon vagy Új-Zélandon –, Japánnal pedig a közös vonás az erős fegyelem és a kohézió a társadalomban. Továbbá a finn társadalom teljesen digitalizált, úgyhogy az átállás a távoktatásra és a home office-ra abszolút zökkenőmentesen történt. És még valami: a finnek feltétlen bizalma a kormányban.

Az emberek több mint nyolcvan százaléka be akarja oltatni magát, ami világméretekben is példátlanul magas arány, a vírusszkepticizmus Finnországban szinte ismeretlen fogalom.

Egy Gődény-zsánerű sarlatánnak biztosan nem lenne sikere északi nyelvrokonainknál...

Utólagos megjegyzés: Kína, Izrael, Vietnám és Szingapúr is a saját útját járja, és kimondottan jó eredménnyel. 

(Borítókép: Védőfelszerelésben fertőtlenítenek Dél-Koreában 2020. március 4-én. Fotó: Woohae Cho / Getty Images)



  • Hírek
  • Hírek