Gál
3 °C
16 °C

Paranormális jelenségekkel, lényekkel harcolnak a magyar huszárok

DSC6365
2021.06.02. 13:31
Hiánypótló témában született meg egy társas és egy képregény, amelyben misztikus kalamajkába keveredő huszárok horrorisztikus jelenetekben harcolnak a magyar folklór szörnyeivel.

A magyar mondavilág, mitológia és néphit alapból hihetetlenül izgalmas lényekkel teli: például vasorrú bába, táltos paripa, csodaszarvas, kis gömböc, tündérek. Tele vannak velük a mesék, a mondák. Az elmúlt évtizedekben azonban mintha parkolópályára került volna a folklór mint inspiráció. Varga Bálint Bánk író is erre a következtetésre juthatott, amikor felismerte a lehetőséget ebben a kiaknázatlan területben. Elővette a lényeket, mesebeli alakokat, belehelyezte mindet valós történelmi környezetbe, majd rátett egy korhatárkarikát. A világ, amelyet teremtett, olyan izgalmas lett, hogy összeállt Tuli Krisztiánnal, aki az egész víziót képregénybe álmodta

Megszületett az Utolsó előtti huszár.

Arra, hogy erre a stílusra és sztorira van igény, a srácok szinte azonnal visszajelzést kaptak, hiszen Az Utolsó Előtti Huszár első része közösségi finanszírozásból jött létre: a kitűzött célt egyetlen nap alatt elérték. A gyűjtés azóta 531 százalékon áll, ami számokra fordítva azt jelenti, hogy eddig 854-en több mint ötmillió forintot adtak a projektre, így bíznak a folytatásban.

Hamm, bekaplak!

Az egyetlen negatív kritika csak annyi lehet, hogy rövid és jó dolgokból az ember mindig többet akar. Az Utolsó Előtti Huszár képi világa szemet gyönyörködtető, a stílusa azonnal bevonzza az embert. Ám egy képregény akkor áll igazán össze, ha a rajz és a történet egyenlő mértékben dominál, és Az utolsó előtti huszárra ez maximálisan igaz.

  • A szöveg jó.
  • A történet érdekes.
  • Izgalmas.
  • A humora árnyaltan is erős.
  • A rajzok szellemesek, néha szó szerint.

A mű világára egyértelműen hatással voltak Mike Mignola Hellboy-képregényei, megfűszerezve egy kis Vaják-hangulattal és tarantinói vérességgel, de a végeredmény mégis egyedi és különleges.

A történet 1918-ban kezdődik. A Fekete mentések titkos csapata – amelynek tagjai nemcsak a külső ellenségektől, hanem a természetfelettitől is védik az országot – épp visszatér hároméves kiküldetéséről az Osztrák–Magyar Monarchia területére, és egyből egy eltűnt huszárszázad felkutatására indulnak. A főbb karakterekből árad a menőség, és nem mellesleg mindegyikőjüket magyar színészekről mintázták.

A képregény kampányát a kezdetektől sokan figyelemmel követték, a közönséget az is lelkesítette, hogy Az Utolsó Előtti Huszárhoz készült egy ingyenesen elérhető nulladik epizód, amely betekintést engedett a fiúk víziójába. Imrei Szilárd egyike volt azoknak, akiknek egyből megragadt a szeme a készülő projekten, így felkereste Bánkot és Krisztiánt:

Ahogy sokan mások, én is az Indiegogón hallottam először a képregényről. A fejemben már körvonalazódott egy társasjáték ötlete, de egyelőre csak nyers mechanika volt, hiányzott belőle a tartalom. Az Utolsó Előtti Huszár világa és története azonnali szerelem volt, amint megláttam. Amikor felkerestem a srácokat, és meséltem nekik a játék ötletéről, kiderült, hogy nekik is régi álmuk volt egy társasjáték elkészítése. Így találkozott az elképzelés a lehetőséggel. Eközben még javában folytak a képregény kiadásának utolsó simításai, de Bánkot megszállta az ihlet, és megírta a Veres Rozi balladája című novellát, amely bekerült a képregény kemény táblás rendezői kiadásába. A novella eleinte a játék világának bővebb bemutatására szolgált, de végül teljes értékű és izgalmas univerzumbővítő mű lett. 2020 őszén létrehoztunk egy saját weboldalt, ahol a játékot lehetett előrendelni. Ahogy a képregény, ez is saját kiadású termék volt.

Huszárok a vérboszorkány ellen

Így, kiegészítve az eredeti világot, megszületett Az Utolsó Előtti Huszár – Összecsapás, azaz A vérboszorkány átka társasjáték. A játék önállóan, a képregény ismerete nélkül is játszható, élvezhető. Éppen úgy, ahogyan egy legó-csillagrombolót is ki lehet rakni úgy, hogy nem is láttuk a Star Wars-filmeket. De az élmény mindig a filmekkel együtt teljes, ez Az utolsó előtti huszárnál sincs másként. A képregény és a játék együtt nagyon ütős.

Ami a doboz felbontása után egyből érződik: a társas minden elemét ugyanazzal a szívvel és lélekkel készítették, amivel a képregényt is összerakták. Másodjára viszont jön egy enyhe szívroham, amikor az amúgy ízléses szütyőből egy fél világ dobókockakészlete borul ki. Köztudott ugyanis, hogy a dobókockás társasok kora lejárt, nem véletlenül. Ám mindenki megnyugodhat, itt a kockák szerepe egészen más, nem kell, sőt tilos velük dobni.

A játék kevés helyet foglal, nem áll sok elemből, minden részlete átgondolt. Piros pont a kétfős koncepcióért is, mert kevés a ketten is játszható jó társas, de a játék szabályrendszere is pluszpontokat érdemel. Könnyen érthető, könnyen játszható, viszont nem könnyű, és ez üdítő szempont. Gondolkodni kell, stratégiát felépíteni, reagálni kell a másik döntéseire, lépéseire. Ez ugyan folyamatos figyelmet igényel, ám mégsem fárasztó. A játék nem túl gyors, de nem is hosszú, szinte tökéletesen eltalálták a játék stílusához passzoló időintervallumot. Innentől kezdve pedig az igények befolyásolják, hogy kinek hogyan talál be a Vérboszorkány átka, nyilván a párbajjátékjelleg is szűkítheti a befogadók körét, hiszen itt a huszárok harcolnak Veres Rozi, a vérboszorkány elfajzott bakurászaival, azaz egymást kell gyepálni.

A kétfős párbajjáték azonban szuper lett, illeszkedik a huszárok univerzumába, bár nem fedi le teljesen, inkább csak ízelítőt ad abból.

A játékot tizenhat éves kortól ajánlják, ami a képregény horrorisztikus elemeit tekintve indokolt lehet, viszont nincs az a tizenkét éves fiú, akit ne nyűgözne le Az utolsó előtti huszár világa, szóval bevállalós szülők ne riadjanak el a tizenhatos karikától.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)