Kálomista Gábor: Ez a film a mi pénzünkből készül

DSC6632
2021.06.06. 08:08
Az őszödi beszédről készülő filmben nincsen közpénz, de támogatókra számítanak – mondta el az Indexnek Kálomista Gábor és Helmeczy Dorottya, a Megafilm tulajdonosa és producere, az ELK*RTUK anyagi hátteréről. Azt állítják, hogy kormánypárti politikusok sem kapcsolódnak a filmhez.

Azt mondták, komoly kutatómunkát végeztek a fim kapcsán. Megkérdezték Gyurcsány Ferencet, tőle is kértek háttér-információkat az eseményekről?

Helmeczy Dorottya: Nem adunk ki forrásokat arról, hogy kitől és mit kérdeztünk.

Azt viszont nyilvánosság előtt jelentette ki a Demokratikus Koalíció alapítója, hogy nyolcszázmillió forint közpénzből készül a Megafilm ELK*RTUK című produkciója.

Kálomista Gábor: Ezt az állítást érdemes több oldalról is megvizsgálni. A közpénzekkel kapcsolatos, tehát állami forrásokról szóló adatok nyilvánosak. A filmes támogatások mindenki által hozzáférhetőek a Nemzeti Filmintézet honlapján. A magyar kulturális közéletben léteznek támogatási rendszerek, például van egy harmincszázalékos adókedvezmény, közvetett támogatás az itt készülő filmes produkciók számára. Ez a külföldi és a magyar filmekre is vonatkozik.

Helmeczy Dorottya: A közvetett támogatás úgy működik, hogy miután elköltöttük a film teljes büdzséjét, elkészítettük a részletes költségelszámolást, és az átment egy nagyon szigorú ellenőrzésen, tehát a film elkészülte után, nagyjából fél évvel érkezik meg a teljes támogatás. A filmek nagyon nagy összegű előfinanszírozással készülnek.

Kálomista Gábor: Ez a kedvezmény sok nagy költségvetésű produkciót vonz ide, itt költik el a forgatásra szánt összeget, és emellett rengeteg magyar filmes szakembernek adnak munkát. 

Ennek köszönhető például az is, hogy a magyar filmes stábok világszínvonalú szakemberekből állnak. Nem tudom, hogy van-e most hasonló felhozatal Európában.

Ez a kedvezmény tehát mindenkinek jár.

Az is idetartozik, hogy amikor mi a pandémia idején forgatni kezdtünk, a szakma jelentős része szinte éhezett. Volt, aki már másfél éve nem jutott munkához. A mi produkciónk indította újra a gépezetet. Ami a pénzeket illeti: Magyarországon minden filmet regisztrálni kell a Nemzeti Filmirodánál. Ott nem elég bejelenteni, hogy mennyibe kerül majd a készülő film, banki igazolásokkal kell igazolni, hogy rendelkezésre állnak a megfelelő források. Tehát általánosságban elmondható, hogy mindig előre kell megfinanszírozni a költségek hetven százalékát, és akkor lehet támogatásért folyamodni, ha az a pénz már benne van a filmben. Azoknak, akik közpénzekről harsognak, érdemes lenne megérteni végre, hogy mi a törvényes lehetőségekkel élünk.

Helmeczy Dorottya: Már tavaly összegyűjtöttük a szükséges forrásokat, és mindent leigazoltunk a filmirodánál, hogy elkezdhessük a munkát.

Az a kérdés, hogy milyen forrásokról van szó.

Kálomista Gábor: Először is szögezzük le, hogy az NFI nem támogatott minket, és ez az az állami intézmény, ahonnan közpénzeket kapnak a magyar filmek. De tegyük hozzá, hogy arról sem tudok, hogy a jelenlegi kormány közpénzből emberekre lövetett volna. Egy korábbinál viszont igen, és

a gumilövedéket biztos, hogy közpénzből vásárolják.

Lehet közpénzekről beszélni, de az azért semmivel össze nem hasonlítható történet, amikor az egy hónapja regnáló miniszterelnök annak a tudásnak a birtokában esküszik fel a magyar Alkotmányra, hogy hazudott. Az alapállítást nem én teszem, hanem ő maga. Elfogadom az állítását, hogy hazudott és csalással nyert választást. Ha egy sportolót doppingon fognak, évek múlva is elveszik az érmeit, megsemmisítik az eredményeit, mert csalt. Ha valaki csalással szerez közhatalmat, és utána még ki is áll, és közli, hogy te magyar nép, akkora hülye voltál, hogy benyaltad, amit neked hazudtam, az saját demokratikus alapelveit cáfolja. Ráadásul visszanyúl a korábbi történelmi szakasz jól bevált módszeréhez, és rendőrségi eszközöket bevetve idéz elő egy hatalmas bajt – ami által emberek sérülnek, adott esetben halnak meg –, hogy elleplezze a csalását. Ezt én történelmi jelentőségű botránynak tartom. Az pedig felháborító, hogy most azon vitatkozunk, hány rendőr és hány civil sérült meg. Dobrev Klára azt állítja, hogy több volt a rendőri sérült, mint civil. Csakhogy ez teljesen mindegy, mert ha csak egy ember sérült volna meg, egy ember vesztette volna el a fél szemét, akkor is főbenjáró bűn. Ha senki sem sérült volna meg, és nem lett volna tüntetés, akkor is főbenjáró a bűn, amit Gyurcsány Balatonőszödön beismert. Brüsszelben hirdetik a demokráciát, itthon meg lövetnek az emberek közé? Célzott lövéseket adnak le, kardlappal veretik, beviszik a kutyasétáltatót, és megkínozzák, hogy valljon? Innentől fogva engem Gyurcsány Ferenc ne hazudozzon le. Én még nem álltam a nyilvánosság elé azzal, hogy loptam, csaltam, hazudtam, mert nem tettem ilyet. Most azzal vádolnak, hogy közpénzből készítek filmet. Ez nem igaz, bár akár abból is készülhetne, mert ez a téma közügy.

Megosztó közügy, a köz egyik fele erre nem adna pénzt. Ki támogatta?

Kálomista Gábor: Kezdjük ott, hogy szerintem egy klasszikus producernek nem az a fő feladata, hogy pályázatokat írjon, és amikor összeszedte a támogatásokat, leforgassa a filmet. Magamat a klasszikus producerek közé sorolom, ha emlékszik, a Zimmer Feri című filmet is teljesen saját tőkéből készítettük el. Megemlíteném még a Szíven szúrt ország című dokumentumfilmet, ami azért született meg, mert a téma számomra személyesen volt fontos. Nem kértem állami támogatást, nem álltak rendelkezésre erre alkalmas pályázati csatornák, magunk próbáltuk megoldani a film finanszírozását. Meg akartam csinálni, mert úgy gondoltam, hogy ez a történet egy fontos ügyet képvisel, szolgál. Ahhoz képest, hogy dokumentumfilm, óriásit ment.

Ma Magyarországon az a helyzet alakult ki, hogy van egy száz százalékban állami finanszírozású ablak, ez jelenleg az NFI, ahol sorba lehet állni, adott esetben évekig, vagy megpróbálunk más módon haladni. Úgy gondoltuk, hogy az NFI jelenlegi döntési rendszerében ez a film nem tud elkészülni. Elég komoly vízióink voltak, és úgy éreztük, hogy ha a pályázati rendszerben járjuk végig a különféle fórumokat, a film pont azt veszíti el, ami miatt meg szeretnénk csinálni. Szerencsére ez a film is olyan ügy, olyan téma, amihez lehet támogatókat találni, akár egyéni, akár céges oldalról is.

Helmeczy Dorottya: A döntésben az is fontos szerepet játszott, hogy tudatosan a hagyományos produceri formában szerettük volna elkészíteni.

Kálomista Gábor: Semmi újat nem találtunk fel, visszatértünk ahhoz a gyakorlathoz, ami hagyományosan működteti a filmgyártást.

Úgy is lehet működtetni, ahogy ma Magyarországon csinálják, tehát gyakorlatilag százszázalékos állami finanszírozással, hosszan átgondolt projektekkel. Ez egy viszonylag kényelmes út, nem kell a producernek pénzért szaladgálni, befektetőket keresni, saját tőkét kockáztatni.

A mi utunk tisztább, mert így miénk a kockázat és a munka, a felelősség, de a haszon is. Ha valamit rosszul csinálunk, miénk a kudarc, ha jól, akkor a siker.

De ismét csak az a kérdés, hogy miből?

Helmeczy Dorottya: Az önrész alapvetően a Megafilm, illetve az idetartozó cégcsoport saját tőkéjéből, a tartalékok mozgósításával, és komoly bankhitelből jött össze. Ehhez jöttek a támogatók.

Kálomista Gábor: Hangsúlyozom, hogy állami vállalatok nincsenek a támogatók között. Kenik ránk folyamatosan, hogy ez a film közpénzből készül, „Kálomista a „mi pénzünket használja”. Ez óriási tévedés, ez a saját pénzünk. Minden belső forrásunkat kifacsarjuk, hogy ki tudjuk fizetni azokat, akiket munkával bízunk meg, és még nem tartunk végén. Először dolgozunk külföldi rendezővel, külföldi operatőrrel, az ő igényszintjükön, az ő vízióikat figyelembe véve. Hoztunk egy döntést, elindultunk, mert mi is hiszünk ezekben a víziókban.

Helmeczy Dorottya: Azt pedig tudtuk, hogy annyi pénzünk biztosan lesz, amiből a film büdzséjét ki tudjuk fizetni.

Mekkora része ennek az összegnek a saját erő, és mekkora a támogatás, befektetés?

Helmeczy Dorottya: A döntő többség saját forrás. Hosszú évek óta ez az első olyan magyar film, aminek a gyártásába a producer saját pénzen is beszáll.

Kálomista Gábor: Én már áldoztam házat filmre. Ez is a mi erőforrásainkra épül, és azt is el kell mondanunk, hogy innentől kezdve szükségünk van újabb támogatókra.

Vannak olyan potenciális támogatók, akiket eddig nem találtak meg?

Kálomista Gábor: Vannak. Tudjuk, hogy mi van a hamu alatt, mekkora a parázs.

Ki és miért támogatná ezt a filmet?

Kálomista Gábor: Aki hisz a történetben, és üzleti befektetésként is előnyösnek látja. Mi a külföldi forgalmazást is megcéloztuk.

Külföldi koprodukciós partner?

Helmeczy Dorottya: Nincsen, voltak ilyen lehetőségeink, de mi nem éltünk vele.

Kálomista Gábor: Szilárd meggyőződésem, hogy nem lehet túl sok érdeket egyeztetni egy filmben anélkül, hogy a film minősége ne szenvedjen csorbát.

Ha bukik a film, bukik a Megafilm is?

Helmeczy Dorottya: A Megafilm nem bukik meg, mint mondtam, tisztában vagyunk vele, hogy milyen befektetőket, támogatókat vagyunk képesek még csatlakoztatni a filmhez. A film nagy részén túl vagyunk, úgy látjuk, hogy működnek a minőséget célzó víziók, és ha eddig sikerült, akkor a második menetre is jó eséllyel készülünk.

Akik eddig támogatták, azok a film üzenetét is támogatják Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéről, és annak következményeiről. Tehát a várt támogatók politikai szimpátiaalapon érkeznek?

Kálomista Gábor: Az ügy iránti szimpátia, és nyilván az üzleti lehetőség is közrejátszhat.

Mi az ügy? A választások?

Kálomista Gábor: Ez a film az első olyan kordokumentum, ami nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat.

Helmeczy Dorottya: Olyan aktív a magyar külpolitika, hogy most mindenki figyel ránk. Mindezek alapján a filmünk támogatói között lehetnek olyanok, akik politikai motivációból állnak mögénk, és olyanok is, akik üzleti lehetőséget látnak benne.

Kálomista Gábor: Amikor elolvastam a forgatókönyvet, azt mondtam: Dorottya, ez egy történelmi film lesz. Ezzel egy klasszikusra utaltam, hiszen Gyurcsány Ferenc is azt mondta a beszéde előtt: Klára, ez egy történelmi beszéd lesz!

Várják, hogy bekopogtasson valaki, aki úgy érzi, hogy szeretné a filmbe fektetni a felesleges pénzét?

Helmeczy Dorottya: Igen, ha már a sajtó feldobta a labdát, és érdeklődni kezdett arról, mi a helyzet a film finanszírozásával, akkor ettől fogva nemcsak mi kopogtatunk be cégekhez, támogatókhoz, hanem ők is kopogtathatnak.

Eddig kik kopogtattak?

Kálomista Gábor: Ezek elég szigorúan szabályozott üzleti megállapodások, tehát neveket nem mondhatunk. Magánszemélyek, cégek, van mindenféle.

Vannak olyan cégek is, amelyek egyértelműen a jelenlegi kormányhoz köthetőek?

Kálomista Gábor: Nincsenek. Mindenkinek megvan a lehetősége, hogy névvel vagy név nélkül szerepeljen a film támogatói között.

Van olyan, aki ezt névvel szeretné?

Kálomista Gábor: Biztos, hogy lesz.

Felhívta már Orbán Viktor, Rogán Antal, Szijjártó Péter, vagy bárki a Fidesz felső vezetéséből a film miatt?

Kálomista Gábor: Miért hívtak volna, amikor még csak készül a film? Akkor lesz értelme beszélni róla, ha már látható. Ez a film nem politikai támogatással készül. Annyi tapasztalatom már van a filmgyártással, hogy ha valamit széles platformon – akár politikain, akár pénzügyin – próbálok megoldani, rengeteg ötletet kapok, amiket nem tudok beépíteni a filmbe.

Ettől rengeteg sérült ember jelenik meg, akinek nem valósult meg az ötlete. Nem kértünk se tanácsot, se ötletet. Azt viszont szeretném, ha a bemutató után sok politikus is megnézné.

(Borítókép: Kálomista Gábor. Fotó: Kaszás Tamás / Index)