Hermina
15 °C
27 °C

Az új szerzői jogi törvénnyel a Facebookra és a YouTube-ra se lehet akármit kirakni

Index szerzői jog
2021.06.12. 15:03
Kreatív szakemberek, fotósok, grafikusok, írók, filmesek és zeneszerzők várták régóta a szerzői jogi törvény megújulását, ugyanis a művész, az alkotó is pénzből él, nem mindegy, hogyan használják fel munkáit és mennyi ebből a bevétele. A megújult szerzői jogi törvény egyszerre dupla funkciót lát el: a felhasználót segíti, az alkotókat pedig védi. Hogyan lehetséges ez?

Ha mondjuk rossz a kedvem, és fel akarom tenni a Facebookra Zorántól az Apám hitte című számot, akkor egyszer csak azzal szembesülhetek, hogy a Facebook leveszi a személyes oldalamról. Vagy otthagyja, de akkor Zoránnak a reklámbevételeiből fizetnie kell. Szerencsére engem mint usert szankció nem érhet, és fizetnem sem kell az énekesnek. Kérdés persze, mekkora lesz erre az apparátus, de hát egy törvény hasznossága úgysem derül ki másutt, mint a mindennapi gyakorlatban.

Vagy itt van a közelmúltban a Bethesda Gyermekkórház oly sokszor, sok helyen látott népszerű Jerusalema-videója. A jövőben az ilyen típusú videók is engedélykötelesek, tehát ha bárki fel akarja tenni őket, meg kell a kórházat, illetve a videó tulajdonosát kérdezni előtte. Ha ez nem történik meg, akkor ezek a videók letilthatók lesznek.

Az új szerzői jogi törvény mostantól rendezi az online világ egyes, eddig szerzői jogi szempontból bizonytalan kérdéseit is, például a nagy online platformok, a YouTube, a Facebook vagy a Twitter tevékenységét is – mondta el az Indexnek Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke.

Korábban nem volt egyértelmű, hogy a feltöltött tartalmak kapcsán ki felelős a jogdíjfizetésért. Az írók, zeneszerzők, képi alkotók immár joggal számíthatnak arra, hogy e platformok a felületükre feltöltött zeneszámok, írások, fényképek után a hirdetési bevételekből részesítik majd őket

– mondta el a hivatal elnöke.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha mondjuk egy filmet szeretne valaki megosztani ezeken a platformokon, akkor a platformnak a film jogtulajdonosának – aki lehet a rendező, a producer, a filmstúdió stb. – fizetnie kell. Ha nem óhajt fizetni, ehhez is joga van, de akkor le kell vennie, illetve ki se rakhatja, nem használhatja fel. De a filmtulajdonos engedélyét mindenképpen kérnie kell. A filmtulajdonosnak jöhet jól is, hogy egy nagy platform kiteszi a filmjét, de kérheti, hogy ne legyen megosztható.

Az újságírók cikkeit eddig sem lehetett a szerző engedélye nélkül megosztani, bár gyakran előfordult e sorok írójával is, hogy évekkel később találta meg írását más weboldalon, anélkül hogy azok üzemeltetői ezt jelezték volna.

A szerzői jogi törvény bő húszéves, 1999-ben jött létre, az akkori kormány az akkori igényekhez igazította, több eleme már akkor európai szinten is jelentős újításokat hozott. Kimondta például a szoftverek szerzői jogi védelmét és lehetővé tette a nem üzleti célú, magáncélra történő szabad másolást.

A törvény ezt követően az elmúlt több mint húsz évben számos alkalommal módosult, reflektálva a technológiai változásokra, az egyes szektorokban és az Európai Unióban végbement jogi és gazdasági fejlődésre.

A mostani törvénymódosítás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és az Igazságügyi Minisztérium közös munkájának eredménye, amellyel Magyarország Európában másodikként ültette át teljes egészében az uniós irányelvet a saját jogrendszerébe – mondta el az Indexnek Pomázi, hozzátéve, ezzel egy modern, up to date jogszabály született.

A pandémia is közrejátszott a módosítás elfogadásának ütemezésében, hiszen emiatt az oktatáshoz kapcsolódó rendelkezések átültetése az eredeti határidő előtt több mint egy évvel végbement. Ezek lényege az eddig csak a fizikai világban érvényesülő oktatási kivételek online kiterjesztése. E szerint immár mód van a tanároknak egyes, a tananyaghoz kapcsolódó szerzői műveket (regények részleteit, novellákat, fényképeket, hosszabb filmrészleteket stb.) eljuttatnia a diákok számára az interneten. A jövőben az ilyen védett tartalmak online átdolgozására is lehetőség nyílik, és felhasználhatókká válnak online vizsga keretében is.

Az új törvény bevezeti továbbá a paródiakivételt, ami azt jelenti, hogy egyes szerzői jogi tartalmak szabadon átdolgozhatók, „parodizálhatók” lesznek az eredeti mű alkotójának engedélye nélkül is.

(Borítókép: Csorba Dániel / Index)