Lehel
17 °C
27 °C

Sissi csak pár évig élvezhette épített paradicsomát

shutterstock 1361372519
2021.07.04. 18:13
Korfu nemcsak a Jón-tenger türkizkék vizéről, kanyargós útjairól és ezerarcú élővilágáról, hanem műemlékeiről is híres. A görög sziget fővárosától, Kerkirától alig 7 kilométerre található Erzsébet királyné „Sissi” neoklasszicista stílusú palotája, a mitológiai hős Akhilleuszról elnevezett Achilleion. Ferenc József felesége amolyan mentsvárként tekintett a palotára, ám hiába a mesés környezet, Sissi nem sokáig élvezhette a fényűző birtokot.

Erzsébet királyné, vagy ahogy a legtöbben ismerik, Sissi, 16 évesen ment hozzá Ferenc Józsefhez, és került bele akarva-akaratlanul is a vaskalapos bécsi udvari életbe. Legkisebb lánya, Mária Valéria esküvője után a királyné egyre kevesebbet tartózkodott Bécsben: ekkor döntötte el, hogy a görög sziget tökéletes helyszín egy nyugodtabb élethez. Fia, Rudolf főherceg korai halála után Sissi elhagyta Ausztriát, és meg sem állt Korfu szigetéig, ahol felépítette álmai birodalmát, a Jón-tengerre néző hófehér Achilleion-palotát.  

Az Achilleion 1889 és 1891 között épült a Gastouri nevű falucskában. A színes és örökzöld növényekkel egyaránt borított domb tetején korábban egy helyi filozófus, Pétrosz Vráilasz Arménisz villája, a Villa Vraila állt, majd jött a magyar királyné, és felvásárolta – pontosabban megkapta ajándékba – nemcsak az épületet, hanem a környéken levő területeket is, egészen a tengerig (igaz, a környező birtokok Ferenc József tulajdonában álltak). Sissi szerette volna, ha a palota a vízpartról is megközelíthető, így a tengerpart mentén megvásárolta és kialakíttatta a 80 hektáros Achilleion-erdőt.

A palota Raffaele Caritto olasz műépítész felügyeletével, neoklasszicista és pompeii stílusban, fehér márványból épült, míg az Achilleion nevet magától Sissitől kapta, hiszen a királyné valósággal csodálta Akhilleuszt, akinek tucatnyi szobra (köztük a haldokló hős mása) is megtalálható a birtok területén. Sissi szerint a mitológiai alak egyszerre testesítette meg a görög szépséget, a hősiességet és a tragikus sorsot – csakúgy, mint maga a királyné. Homérosz hőseposzai (az Iliász és az Odüsszeia) olyannyira magával ragadták a királynét, hogy a történetek és szereplőik szelleme az egész palotát és kertet belengi. A legendák szerint Sissi egy Akhilleuszhoz méltó kastélyt szeretett volna építeni, ahová a kíváncsi tekintetek elől menekülhetett. 

A kastélyba látogató turistákat – a tomboló hőség ellenére – már a kapuban elvarázsolja az atmoszféra: bronz- és márványszobrok tucatjai, az eget súroló pálmafák, a szimmetrikus kert és a festői kilátás (noha a panoráma csak a kert végéből tárul elénk). Mintha egy filmforgatás helyszínén járna az ember – igaz is, itt forgatták a Szigorúan bizalmas (For Your Eyes Only) című, 1981-es James Bond-film kaszinójelenetét Roger Moore főszereplésével.

Annyi különféle növény van itt, hogy egy botanikus kerttel is simán felvenné a versenyt. A kertben megelevenedik egy képeskönyv: a hűsítő lombok alatt kölyökmacskák játszadoznak, színpompás lepkék kergetőznek, aranytorkú madarak énekelnek. A hátsó kert felé vezető árkádsort a kilenc múzsa (Kalliopé, Terpszikhoré, Thália, Melpomené, Polühümnia, Euterpé, Erató, Kleió és Uránia) mása őrzi.

Csakúgy, mint a kert, az enteriőr is a görög mitológiát dicsőíti: számos felbecsülhetetlen értékű műalkotás, freskók, személyes tárgyak, órák, fényképek, tisztálkodási eszközök, Zeusz- és Héra-szobrok, gipszalkotások és kisebb istenek szobrai mutatják az utat a belső szobák irányába. És mivel mégiscsak Sissi palotájáról beszélünk, a királyné portréi, személyes tárgyai, valamint a genfi meggyilkolása után kiállított – francia nyelvű – halotti dokumentum is megtekinthető. 

Erzsébet általában évente kétszer látogatott el a palotába, ám nem sokáig élvezhette a Jón-tengerre nyíló pazar kilátást: 1898-ban merénylet áldozata lett. Sissit egy olasz anarchista, Luigi Lucheni szúrta le Genfben. 

Erzsébet királyné halála után az Achilleion kilenc évig zárva volt. A palotát 1907-ben vásárolta meg II. Vilmos német császár, méghozzá Mária Valériától, Sissi és Ferenc József legkisebb lányától, az Achilleion örökösétől. II. Vilmos többször is átalakította az épületet, és kibővítette a kerteket, hiszen az ízlése jócskán eltért a néhai királyné stílusától.

Habár a Haldokló Akhilleusz-szobor ma is a kertben „szenved”, a korábban a tengerre néző szobrot kicserélték: napjainkban egy hatalmas (11 és fél méter magas), győzedelmes külsővel megáldott, lándzsát és pajzsot markoló Akhilleusz-alkotás áll a kert végében, ami a tengerről is tisztán látható, mondván, hogy egy nagy uralkodó palotájához mégiscsak jobban illik ez a szobor. A bejáratnál Heinrich Heine német költő szobra helyett ma Erzsébet életnagyságú mása méri végig kissé megvetően a világ minden pontjáról érkező látogatókat.

A palota sorsa az elmúlt száz évben a következőképpen alakult:

  • II. Vilmos rendszeres látogatóvá vált a kastélyban, amely az első világháború kezdetéig az európai diplomácia központjaként működött. A háború alatt az Achilleion katonai kórházként szolgált a francia és szerb hadsereg számára. A világégés és a németek bukása után – a versailles-i békeszerződés alapján háborús kártérítésként – a palota 1919-ben a görög állam tulajdonába került. 
  • Az 1941–1944-es években olasz–német megszálló erők foglalták el a kastélyt, és használták parancsnoksági hadiszállásként, ám a végkimenetel a második világháború végén is hasonló volt, mint 25 évvel korábban: az Achilleion ismét Görögországé lett. 
  • A kastély 1962-ben egy magáncéghez került, amely a felső emeleteket átalakította, és játékszalont nyitott – az első kaszinó Görögországban –, a földszint pedig múzeummá vált. 
  • Az Achilleion működtetését 1983-ban a Görög Turisztikai Hivatal vette át. Az épületet 1994-ben felújították, majd az Európai Közösség csúcstalálkozójának adott otthont. A palota azóta is múzeumként működik, különböző rendezvényeket szerveznek benne. 

(Borítókép: Az  Achilleion-palota Korfu szigetén. Fotó: Shutterstock)