Adalbert
15 °C
21 °C

Szenzáció a Szépművészetiben: újabb Courbet-képet mutatnak meg

20210129- STA8772
2021.07.23. 11:54 Módosítva: 2021.07.23. 12:00

Szenzációs bejelentést tett a Szépművészeti Múzeum péntek délelőtt. 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye, amely jelenleg az intézményben van restaurátori vizsgálaton, s ha minden a tervek szerint alakul, akkor novemberben a magyar közönség is láthatja majd a képet a múzeumban, egy kamarakiállításon.

Courbet képe 320 ezer dollár leütési áron kelt el még májusban a Sotheby’s árverezőház aukcióján, magyar magángyűjtő vásárolta meg, aki eddig nem kívánta felfedni a kilétét. 

Az 1862-ben festett, 41 centiméter széles és 33 centiméter magas vászonkép két félmeztelen nőt ábrázol, akik fürdőt vesznek az erdő mélyén. Courbet szívesen hódolt az akt műfajának – a festmény majdnem tíz évvel a polgárpukkasztó Fürdőzők című képe után készült, melynek idealizálatlan női alakjai hatalmas botrányt kavartak az 1853-as, párizsi Szalonon. Noha a festő ebben az esetben is ragaszkodott realista elveihez, a természethűséget érzékiséggel vegyítette: a hölgyek önfeledten mártóznak a vízben, csaknem kacéran tekintenek a néző irányába. Alakjuk kontrasztot képez az erdő erőteljes zöld tónusaival, a vizuális ellentétet Courbet technikája is felerősíti: míg a figurákat hagyományos módon ecsettel ábrázolta, a sokkal nyersebbnek ható tájat festőkéssel formálta meg.

Kocsis Katalin egy írásában így mutatja be Gustave Courbet ezen korszakát: 

A 19. század második felében a Courbet- (és Degas-)féle festők szakítanak a női aktok idealizálásával. Az 1850-es és 1860-as években a klasszikus hagyományt olyan realista művészek kérdőjelezték meg, mint Courbet és később Manet. Courbet szándékosan valósághű ábrázolásai sokkolták a nagyközönséget. Számos képét erőteljes érzékiség szövi át, még akkor is, amikor maga a téma nagyon távol áll az erotikától. Az egyértelműen erotikus képek viszont sokkal távolabbi célokat tűznek ki maguk elé, mint egyszerűen sokkoló erotikus jelenetek bemutatását. Függetlenül attól, hogy virágokat, tájképet vagy aktot fest, mindig kizárólag csak a festészetről és a művésznek a festészethez (illetve annak tárgyához) való viszonyáról van szó.

Courbet alakjaiban, még azokban is, melyeket be tudott mutatni a Szalonban, van valami, ami provokálta kortársait, és máig meghökkenést kelt. Az addigi aktok sajátos, retusált, steril tökéletességet sugalltak. Courbet alakjai ezzel szemben olyan újszerű, megfogható anyagszerűséggel jelennek meg, melyre nincs példa az addigi nyugati művészetben.

Courbet festményét báró Hatvany Ferenc 1908 májusában vásárolta meg Párizsban, a Chéramy-gyűjtemény Georges Petit által rendezett árverését követően. A realizmus vezéralakja által festett kép ekkor szerepelt utoljára a műkereskedelemben. A második világháború végén a Courbet-festményt az európai rangú Hatvany-gyűjtemény több száz darabjával együtt banki letétben helyezték el, amelyet a Vörös Hadsereg katonái kifosztottak, és ezt a képet is elhurcolták.

A festmény sorsa innentől ismeretlen, de a Sotheby’s ez év májusi árverésére – az aukciósház közlése szerint – a műtárgy báró Hatvany Ferenc örökösei és a képet aukcióra bocsátó tulajdonos közötti restitúciós megállapodás alapján került kalapács alá.

2014 januárjában kis híján a magyar államé lett egy Courbet-festményt. A Fehér harisnyás aktnak is nevezett kép az Európa-hírű Hatvany-gyűjtemény ékessége volt a második világháború előtt. A festmény évtizedekre eltűnt, majd 2007-ben Szlovákiában került elő. Amint arról a Le Monde is tudósított, egy szlovákiai orvos szovjet katonáktól kapta a képet, amelyet haláláig lakásában őrzött. Ezt követően helyi üzletemberek tulajdonába került, majd 300 ezer euróért felajánlották magyar múzeumoknak is. Miután ez meghiúsult, a párizsi Louvre tett vételi ajánlatot – immár 15 millió euróért. A világhírű festmény akkor azért nem került a Louvre-hoz, mert a múzeum vezetői a kép zivataros múltjától tartva végül elálltak a vételtől. 

(Borítókép: A Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka. Fotó: Sóki Tamás / Index)