Móric
9 °C
15 °C

Filmtörténeti szenzáció: digitalizálva láthatjuk a Lumière fivérek filmezte Budapestet

20210721 112842
2021.07.26. 10:58
Magyarországra érkeztek az első, a Lumière testvérek által Budapesten készített felvételek eredeti kameranegatívjai a lyoni Lumière Intézetből a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatóság többéves előkészítő munkájának köszönhetően. Az eredeti Lumière-tekercsek alapján most digitalizálják a felvételeket egy olyan hiper-szuper digitalizáló-szkennelő géppel, mely több száz millió forintba kerül, és Európában mindössze néhány van belőle.

Az odáig rendben van, hogy a mozi 125 éve létezik, hála a Lumière-fivéreknek, akik 1895. december 28-án Párizsban megtartották első nyilvános vetítésüket. Ez egy biztos pont, mozdíthatatlan dátum, ezt tekintjük a mozi kezdetének. Csakhogy öt hónappal a nagy nap után, 1896 májusában az addigra cégesült Lumièrék alkalmazottai Budapestre érkeztek, hogy bemutassák új találmányukat székesfővárosunk népének is. Volt két technikusuk, vagy nevezzük őket inkább operatőrnek, Charles Moisson és egy Dupont nevű úriember, akik, ha már itt voltak eme lüktető metropoliszban, felvételeket készítettek. Ezeket a felvételeket 1963 óta ismerjük, néhány nagyon elhasználódott nitro kópia alapján, amikor is egy vándormozis hagyatékából előkerültek, képzelhetjük, milyen minőségben.

A francia filmarchívum párizsi raktárában azonban megvoltak az eredeti kameranegatívok, amelyek az 1896-os budapesti felvételek készítésekor a Lumière testvérek kamerájába voltak befűzve. Most a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatóság többéves tárgyalásainak és 

egy több száz milliós, a digitalizációt csúcsminőségben lehetővé tevő szkennelő gépnek köszönhetően soha nem látott minőségben nézhetjük meg az egykori felvételeket,

melyeken nemcsak az akkori Budapest, a Lánchíd látszódik, vagy egy Odol-reklámot hordozó korabeli jármű, de az is, ahogy az urak sétapálcájukkal és Girardi kalapjukkal komótosan sétálnak a hídon, a járművek pedig úgy grasszálnak, hogy a korabeli közlekedési szabályok aligha zavarják őket. Óriási szó, hogy bizonyos arcokat a technológia segítségével azonosítani lehet.

Az intézetben saját szemünkkel láttuk az eredeti kameranegatív tekercset, melyet egy robbanás- és tűzbiztos, 11 fokra beállított hűtőben tárolnak, s azt a német gyártmányú szkennelő gépet, amellyel a digitalizációt 4K felbontásban végzik, szakemberek és restaurátorok több száz munkaóráját spórolva meg.

Az ezzel készülő anyag minőségben és teljességben is felülmúlja az általunk eddig ismerteket – mondja Ráduly György, az intézet igazgatója, hozzátéve, a kutatók számára döbbenetes élményt jelentett, hogy ilyen felbontású kép nyerhető ki a korabeli negatívból, amelyen számtalan új részletet fedeztek fel az eddig ismertekhez képest. A digitalizáció végeztével az eredeti tekercseket visszaszállítják Párizsba, ahol a teljes Lumière-hagyatékot őrzik.

A filmtörténeti szenzációszámba menő digitalizált Lumière-tekercseket július 28-ától a Ludwig Múzeum Nagylátószög. 120 éves a magyar film című kiállításán láthatja a közönség.

A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatóság összesen 120 korabeli filmet szeretne digitalizálni ezzel a technikával a némafilm bő harmincéves fénykorából, mely felöleli az 1896-tól 1930-ig tartó éveket.

Majdnem egy magyarnak köszönhetjük a filmet. De csak majdnem

A magyar gyökerű George Demenÿ, vagyis Demény György is ott jeleskedett a film, a mozi létrejötténél, sőt még négy évvel a Lumière fivérek előtt filmet készített másfajta technológiával, csak nem jutott el odáig, hogy egy komplett tekercset stabilizáljon, így Lumière-ék megelőzték őket. Abban az időben egyébként még nem volt műanyag, a filmeket nitro-cellulózra vették fel (innen a nitro elnevezés a némafilmkorszakra vonatkozóan), ráadásul a másodlagos piacon, a kozmetikaiparban és kefegyártásban kiválóan tudták használni a kissé elhasználódott, megkopott tekercseket, ezért ahelyett, hogy megőrizték volna, inkább értékesítették őket. Amikor pedig Magyar Miklós, a Székesfővárosi Tanács képviselője 1912-ben fölszólalt, hogy jó lenne archiválni, megőrizni ezeket a tekercseket, a korabeli jegyzőkönyvek alapján csak gúnyosan kiröhögték a képviselőtársak. De rosszul járt az 1914-es, Kertész Mihály rendezte Bán bán is, melyben Jászai Mari volt Gertrudis, Janovics Jenő pedig a producer, de a Tanácskormány az összes kópiát megsemmisítette.

(Borítókép: A Filmarchívum munkatársa azt az eredeti kameranegatívot tekeri a gépben, amely a Lumière fivérek kamerájába volt befűzve. Kozár Alexandra / Index)