Úttalan utakon Budapestről Konstantinápolyba
További Kultúr cikkek
- Húsz év telt el, de még mindig milliók imádják a kitalált világot
- Olyan maratont rendeznek, amelyre korábban még nem volt példa
- New York-ot is meghódítja az 50 éves Rubik-kocka
- Hatalmasat villantottak, az egész világ rájuk figyelt
- Barátok, pályatársak, családtagok vettek végső búcsút Forgács Gábortól
Balhé a Balkánon – akár ezt a címet is adhatta volna új könyvének Négyesi Pál történész, aki a politikatörténetből jól ismert háborús készülődés és az utolsó békeévek időszakát is felidézi, bemutatva a 1912. júniusában indult autós túrautat Budapestről Konstantinápolyba.
Kalandvágyó arisztokraták, nagypolgárok és kísérőik vágtak neki 109 éve a Balkánnak, hogy úttalan utakon próbálják ki a friss közlekedési eszköz, az automobil teherbírását. 21 járművel összesen mintegy hatvanan teljesítették az 1700 kilométeres távot, amiről a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum archívumának digitalizálásakor kerültek elő korabeli fotográfiák. Erről annak idején elsőként számolt be az Index.
A Királyi Magyar Automobil Club által szervezett autós túrák képeiből először vándorkiállítás készült, amely megjárta az egykori túra útvonalát: Törökországban, Romániában és Bulgáriában mutatták be. Közben egyéb dokumentumokkal is gazdagodott a kutatás, amelynek összefoglalásaként jelent meg a Közlekedési Múzeum és a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány közös kiadványa.
A Kalandra fel! című kötet tágabb technikatörténeti és geopolitikai kontextusba helyezve mutatja be a túraútvonalat. A ma már elképesztő és elképzelhetetlen útviszonyok és feltételek között zajló kalandok mellett sorra veszi az indulók ambícióit és társadalmi státuszát, továbbá a gépjárművek teljesítményéről, felszereltségéről is izgalmasan mesél, bemutatva az autósport hagyományait és az autó státuszszimbólumként kialakuló szerepébe.
Az olvasó megismerheti a túraút szervezésének menetét, az előkészületeket, a baráti és kapcsolati háló jelentőségét e korban, de magukat a részvevőket és járgányukat is. A könyv jelentős részeben taglalja magát az utazást is: együtt izgulhatunk a részvevőkért, esetenként pedig nosztalgiázhatunk a ma már utakkal, benzinkutakkal, panziókkal és éttermekkel behálózott régió átváltozásán. A könyv azt a kort mutatja be, amikor az autós közlekedés még nem mindennapi látvány, hanem kiváltságos helyzet volt.