A pokol nem túlvilági helyszín, hanem a világ lelki állapota

Dante Alighieri, a „Sommo Poeta”, azaz a legnagyobb költő, ahogyan azt Itáliában évszázadok óta tartják, halálának 700. évfordulójára emlékezik idén a világ. A Római Magyar Akadémia 2021-ben két programot szentel a témának, mindkettő elnyerte az olaszországi Dante-bizottság támogatását, mindkettő a hivatalos, országos eseménysor részévé vált.

Az első esemény az a kiállítás, amelynek kurátora Sulyok Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. A tárlat arra a kérdésre keresi a választ, hogy

A kurátor tizenhat művet válogatott az MMA négy olyan tagjának a munkásságából, akiknek műveiben mindig is szerepet játszott mind a dantei, mind pedig az általános értelemben vett pokol.

Mint minden európai országban, Dante Isteni színjátéka Magyarországon is fontos kiindulási pont a művészek számára. A kiállított művek azonban nem illusztratív jellegűek, az alkotók inkább saját személyes értelmezésüket mutatják be a pokol dantei, illetve mai világunk szerinti fogalmáról. Mind a négy művész rendszeresen visszatérő motívuma a vallás, a szentség, a kárhozat, a szenvedés, illetve a test és a lélek közötti kapcsolat, melyeket pszichológiai nézőpontból közelítenek meg.

Baksai József művészetére jellemző, hogy mitológiai, ókori és keresztény témákat dolgoz fel, amelyek mindig, de csupán közvetett módon kapcsolódnak Dante világához. A Gaál József által megjelenített emberek és állatok minden kor, de főként a modern kárhozottjai. A Lovas Ilona-féle szinte már teátrális videó jelenete az emberiség elkerülhetetlen szenvedésébe enged betekintést, Szurcsik József klausztrofób világát pedig emberi lények és embertelen vidékek alkotják. A négy művész, noha a végtelen emberi pokol szomorú témáit ábrázolja, engedi, hogy némi fény is gyúljon a Pokol ködös színpadán.

A kiállítás alkalmából a Magyar Művészeti Akadémia katalógust jelentet meg. A szerző, Sturcz János művészettörténész a pokolfelfogások és művészi megjelenítésük kontextusába helyezve mutatja be a kiállítás képeit.

A kiállítás a Római Magyar Akadémián látható szeptember 23-tól.