Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Miklós
1 °C
4 °C

Újabb fejlemények az Operettszínház eltussolt zaklatási ügyében

B RKL20211101025
2021.11.15. 14:26
Az ügy kivizsgálását végző testület szerint a teátrum törvényt sértett a zaklatásvád kivizsgálásakor.

Másfél évvel ezelőtt került nyilvánosságra a hír, miszerint a Budapesti Operettszínházban Kriza Zsigmond ügyvezető igazgató elviselhetetlen munkakörülményeket teremtett; az intézmény több volt munkatársa számolt be az Indexnek zaklatásról, megalázásról, hatalommal való visszaélésről és szexuális zaklatásról. Az egyik érintett azt is elárulta, hogy panaszával felkereste Kiss-B. Atilla főigazgatót, aki az áldozat szerint többek között úgy reagált a vádakra, hogy visszaküldte a sértettet egy zárt ajtók mögötti megbeszélésre a bepanaszolt Kriza Zsigmonddal.

Az ügy kirobbanásának idején az ügyvezető már nem dolgozott a teátrumban, távozásának okairól pedig Kiss-B. Atilla ellentmondásokba bonyolódva nyilatkozott.

A Hvg értesülései szerint az ügy kivizsgálását végző testület is elismeri, hogy meg sem hallgatták a sértetteket, mielőtt lezárták a Budapesti Operettszínházban történt zaklatási ügyben indított vizsgálatot.

Ám az ügy azóta sem zárult le: szintén a HVG újságírójának nyilatkozott a panaszosokat képviselő Rihay-Kovács Zita, a Biztonságos Terek Alapítvány ügyvivője, akinek az egyik általa képviselt érintett panasza az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság (EBFF) előtt van, mivel az áldozat szerint „megtorlásnak tekinthető, hogy miután jelezte problémáit, válaszul kilátásba helyezték munkakörének és munkavégzési körülményeinek számára hátrányos megváltoztatását, illetve lehetséges megszűnését”.

Rihay-Kovács azt is elmondta, hogy az ügy bizonyítása érdekében a hatóságnak átadták azt a hangfelvételt, amelyet az egyik áldozat készített a panasza bejelentésekor. Ez bizonyítja, mi hangzott el, amikor Kiss-B. Atilla értesült erről a zaklatási vádról, és megmagyarázza, miért állította a sértett, hogy az igazgató a bejelentésekor nem foglalkozott érdemben az ügyével.

A Biztonságos Terek Alapítvány ügyvivője arról is tájékoztatta a lapot, hogy az EBFF első, hatórás tárgyalásán

az áldozatot és tanúit nem hallgatták meg, kizárólag a bepanaszolt és az ő tanúi részletezték az áldozattal szembeni vádjaikat, méghozzá az áldozat jelenlétében.

A többórás tárgyaláson kiderült, hogy Kriza és Kiss-B. közösen tájékoztatták az ügyvezető közvetlen munkatársát a vizsgálatról és arról, hogy majd kikérdezhetik az ügyről; a munkatárs a tárgyaláson úgy fogalmazott, Kiss-B. és Kriza „több kollégát is megkeresett”.

Rihay-Kovács elfogadhatatlannak minősítette, hogy a bepanaszolt szervezőként járjon el egy olyan vizsgálatban, amelyben érintett. Szintén a tárgyaláson látott napvilágot az az információ, hogy az ügyvezető a zaklatásvád miatt indított vizsgálat során elmondhatta saját álláspontját, miközben maguk az áldozatok még a vizsgálat tényéről sem értesültek. Pedig a panaszokról és a közérdekű bejelentésről szóló, a költségvetési szervekre vonatkozó törvény leszögezi:

panasz esetén értesíteni kell a panaszost, hogy milyen intézkedést tettek az ügyben, indítottak-e eljárást, hogyan intézték el a panaszt.

Mivel a bejelentéseket Kiss-B. Atilla nem vette jegyzőkönyvbe, a főigazgató a vizsgálatban emlékezetből idézhette csak fel, és végül az így indított eljárásban, az érintettek megkérdezése nélkül, viszont a bepanaszolt meghallgatásával állapították meg, hogy nem történt zaklatás.

(Borítókép:  A Budapesti Operettszínház épülete a Nagymező utcában 2021. október 31-én.  Fotó:  Róka László / MTI)