2024. június 24. 21:00
Albánia
Spanyolország
Düsseldorf Arena III. forduló
2024. június 24. 21:00
Horvátország
Olaszország

Hallgassunk Brahmsot! – élőben a Zeneakadémiáról

A Concerto Budapest zenekar koncertje percről percre az Indexen

Csernus János
2021.11.28. 22:02
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Véget ért a Concerto Budapest zenekar Brahms-koncertje a Zeneakadémián. Elhangzott a D-dúr hegedűverseny Baráti Kristóf szólójával és a g-moll zongoranégyes Arnold Schönberg nagyzenekari átiratában. A Concerto Budapest zenekart Keller András vezényelte.

    Köszönjük, hogy velünk tartottak, és figyelemmel kísérték közvetítésünket.

    Pihenjenek jól, nyugodalmas jó éjszakát!

  • Legutóbb az Indexen októberben adott koncertet a Concerto Budapest. Október 23-án este a Zeneakadémiáról ezúttal a Magyar Kincsek ünnepi, egész napos programsorozatának zárókoncertjét láthattuk és hallhattuk, amelyet a Concerto Budapest Szőcs Géza Kossuth-díjas és József Attila-díjas erdélyi magyar költő emlékének ajánlott.

    Tavaly ősszel, a karantén idején médiatörténeti esemény volt, amikor az olvasóink egyetlen nap alatt három Beethoven-koncertet követhettek figyelemmel a Zeneakadémia Nagyterméből, mindezt percről percre élő közvetítéssel. Keller András karmester, hegedűművész, a zenekar zeneigazgatója akkor ezekkel a szavakkal ajánlotta a koncerteket:

    Hogy vigaszt kapjunk ezekben a szörnyű időkben. Amikor csak imádkozunk, hogy Úristen, élhessük túl, és a szeretteink is... akkor a zene ad olyasvalamit, amit semmi más a világon.

    A 2020. november 28-án hallható koncerteket a 250 éve született Ludwig van Beethoven tiszteletére több világhírű zenész közreműködésével közvetítettük. A Beethoven-napot a Concerto Budapest egy legendás magyar Beethoven-interpretátor, Fischer Annie emlékének ajánlotta.

    Szintén médiatörténeti pillanat volt az Indexen, amikor idén márciusban közvetíthettük a Concerto Budapest koncertjeit, amikor Magyarországon először hangzott el Wolfgang Amadeus Mozart eddig ismeretlen zongoradarabja. Az osztrák zeneszerző feltételezhetően 17 éves korában, 1773 elején vetette papírra a kétoldalas kottát harmadik olaszországi útján vagy nem sokkal az után, hogy hazatért Salzburgba.

    Ez a koncert már a tavaszi korlátozások idejére esett, a Covid-járvány miatt Magyarországon alighanem ez volt az utolsó élő komolyzenei közvetítés húsvét előtt. Keller András erről a koncertről akkor így fogalmazott az Indexnek:

    Benne vagyunk ebben a szörnyű Covid-világban, de amikor mi interpretáljuk egy nagy zeneszerző műveit, akkor nekünk ki kell tudnunk lépni ebből, és át kell lépnünk egy paradicsomi világba, ami Mozart világa.

    Az Index és a Concerto Budapest Mozart-napi koncertjének egyik fénypontja volt az a magyarországi ősbemutató, amelyen Wolfgang Amadeus Mozart közelmúltban előkerült, D-dúr Allegro című, mintegy másfél perc hosszúságú darabját Berecz Mihály zongoraművész adta elő.

    Május végén pedig egy izgalmas hangszer, a brácsa állt a Concerto Budapest jótékonysági hangversenyének középpontjában. A Viva La Viola! hangversenyeit az Index olvasói szintén percről percre közvetítéssel élőben követhették figyelemmel a Budapest Music Centerből.

    A Keller András vezette zenekar azért május 30-ára állította össze különleges zenei programját, mert ez a nap a 2016-ban, hatvannégy éves korában elhunyt kiváló karmester, Kocsis Zoltán születésnapja és egyben a magyar klasszikus zene napja is. S mivel Kocsis Zoltán több mint három évtizeden át minden évben a születésnapján jótékonysági koncerteket szervezett a gyermekek és elesettek megsegítésére, a Concerto Budapest a koncertjét a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára adta.

  • A negyedik tételben, a Rondo alla zingaresében egyértelműen tetten érhető a magyar cigányzenészek játékának hatása.

    Ez a tétel központi elemként jelenik meg a Concerto Budapest Kárpát Rapszódia című filmjében is, amelyet Szabó Stein Imre rendezésben decemberben tűz műsorára a világszerte fogható komolyzenei csatorna, a Mezzo TV.

    Ebből részlet már itt megtekinthető, a teljes filmet pedig decemberben az Index is bemutatja.

  • A Concerto Budapest a magyar zeneművészet nemzetközi követeként szeretné képviselni az országot. A Keller Kvartettel az volt a misszióm, hogy a magyar zenét megismertessük a világgal, és most azt remélem, hogy hasonló sikereket tudok elérni a zenekarommal. Fontos állomás lesz, hogy a 2021–2022-es szezonban két patinás ügynökség mutatja be a zenekart Amerikában és Egyesült Királyságban. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a szegmens nonprofit, és a profit a kulturális export nyomán jelentkezik. Ezt a profitot tudja a gazdaság visszaforgatni kézzelfogható haszonként. Ez viszont hatalmas lehet.

  • 2007 óta a Concerto Budapest zenekar művészeti vezetője és első karmestere a világhírű magyar hegedűművész, a Keller Vonósnégyes alapítója, a Guildhall School of Music hegedűprofesszora és több mint 70 nemzetközi díj kitüntetettje, Keller András. Az együttes tiszteletbeli elnöke Kurtág György, főigazgatója Dr. Edvi Péter, nemzetközi stratégiai és filmes/média főnöke Szabó Stein Imre.

  • Nélkülözhetetlennek tartom egy szimfonikus zenekar munkájában az aprólékos kamarazenei megközelítést. A XX. és XXI. századi zene előadása és missziója összeforrt a Concerto Budapest névvel. A Concerto Budapesttel kapcsolatban egyre növekszik a komoly nemzetközi érdeklődés, ami azért nagyszerű, mert megítélésem szerint egy kiváló szimfonikus zenekar legalább annyit tud hozzátenni az országimázshoz, mint egy BL-helyezett focicsapat, de míg a sport jellemzően rövidebb távú siker, vagy azok sorozata, a kultúrában hosszú távon lehet BL-győztesként jelen lenni. A pozitív kulturális imázs igenis fel tud értékelni egy országot. Hiszem, hogy a következő évtizedben a világot ért megrázó hatások révén az egyház és a kultúra szerepe meg fog erősödni a társadalomban. A magyar zene nemzetközi sikere sokszorosan megtérülő befektetés az állam és polgárai számára.

  • Brahms-mestert minden ismerőse bejelentés nélkül kereshette fel. Ha otthon volt, be lehetett menni hozzá. A bőrdíványon ült s többnyire szivarozva olvasott. Vendégeit szívélyesen fogadta. Nem szerette a bókokat. Mindenről teljes nyiltsággal és őszinteséggel beszélt. Azt hiszem, egy alapeszmének hódolt, annak, hogy van egy magasabb világrend, melyet az emberek és események nem tudnak megingatni. Ezt egy politikai beszélgetésünkből következtettem. Szó volt II. Vilmos császár trónra- lépéséről és Bismarck esetleges utódjáról. Ama nézetemnek adtam kifeje­zést, hogy II. Vilmos császár el fogja ejteni Bismarckot és az ő bizalmi emberét fogja kinevezni. Brahms erre azt válaszolta, hogy e tekintetben a császár kezei is kötve vannak és ha Bismarck menne, csakis nagy szemé­lyiségéhez méltó ekvivalens politikus jöhet szóba.

    (Forrás: A Zene, 1933/12. / Hubay Jenő dr. Visszaemlékezés Brahmsra)

  • Brahms elfogulatlan tisztelői élesen meg szokták különböztetni pályájának két éráját és szinte félnek, ha a hangverseny-programmon magas opus-számot látnak müvei mellett. Ma este két legújabb kéziratának bemutatója volt; szinte aggódtunk, hogy ez a gordonka-szonáta és trio is a zenedoktor nehéz kalapja alól ke­rült ki. Örvendetesen csalódtunk. Ez a két mü szerencsés órák szülötte és a múzsa mosolyogva hajolt bölcsőjük felé. Az F. dur gordonka-szonáta, melyet Popper teljes ragyogó müvészeté­vel adott elő Brahms zongora kísérete mellett, oly dallamos, lendületes mü, mintha csak a régi virágzó termékenységü évekből volna való. Legszebb része az Adagio affettuoso, a melyen édes melódia vonul végig bájos hangfüzésekkel.

    (Forrás: Budapesti Hírlap, 1886. december 6.)

  • Johannes Brahms az 1879. évi filharmonikus hangversennyel kapcsolatban levelet írt Erkel Sándor zeneszerzőnek, amelyben így fogalmaz:

    hálás köszönettel fogadom a december 10-re szóló meghívást. II. szimfóniámat nagy örömmel fogom Önöknél előadni. Mint pianista azonban nem vagyok eléggé szorgalmas ahhoz, hogy mást ajánlhassak Önnek, mint saját zongoraversenyemet. Mivel ugyanannak a szerzőnek két hosszabb műve egyhangúvá tenné a műsort, és próbára tenné a közönség türelmét, gondolkozzék kérem, nem lenne-e jobb, ha a szimfóniám helyett Haydn témára írt zenekari variációmat adnák elé, vagy pedig néhány szóló-darabot zenekar nélkül?

    (Forrás: A Zene 14. 1933/12. szám / Sebestyén Ede: Brahms Johannes élete)

  • Brahms egyik jelentős kompozícióját, a B-dúr zongoraversenyt Pesten mutatták be először 1881-ben, a szerző szólójával, Erkel Sándor vezényletével.

    A korabeli kritika szerint a mű „magasan szárnyaló szimfonikus zenei gondolatok sorozata”, Brahmsot pedig „szűnni nem akaró tapsviharral üdvözölte a közönség”.

    A darabot szombaton a Concerto Budapest is megszólaltatta a Brahms-fesztivál keretében, Elisabeth Leonskaja közreműködésével.

  • A bemutatón Otto Klemperer, a világhírű karmester vezényelte a Los Angeles-i Filharmonikusokat. A dirigens így fogalmazott:

    Még az eredeti kvartettet sem lehet hallani, olyan gyönyörű a hangszerelés.

  • Brahms 1861-ben komponálta zongoranégyesét, amelyet Schönberg 1937-ben ültetett át zenekarra.

    Arnold Schönberg egy évvel a bemutató után egy zenekritikusnak három pontban foglalta össze indítékait az átdolgozásra:

    1. szereti ezt a darabot,
    2. ritkán játsszák,
    3. mindig nagyon rosszul játsszák, mert minél jobb a zongorista, annál hangosabban játszik, így semmit nem hallani a vonósokból.

    Szeretett volna legalább egyszer minden szólamot hallani – ezt pedig elérte az átdolgozással.

  • A pódiumra megérkeztek az előadók, a Concerto Budapest zenekart Keller András vezényli.

    Johannes Brahms Op. 25-ös g-moll zongoranégyesének zenekari átiratával folytatódik a koncert. Az átdolgozás Arnold Schönberg munkája.

  • Bősze Ádám zenetörténész, a Bartók rádió műsorvezetője konferálja fel a koncert második részét és a g-moll zongoranégyest.

  • A g-moll zongorakvartett tételei:

    1. Allegro
    2. Intermezzo. Allegro ma non troppo – Trio: Animato
    3. Andante con moto
    4. Rondo alla Zingarese: Presto

    Érdekesség, hogy az első és az utolsó tétel íródott az alaphangnemben, vagyis g-mollban, a második c-mollban és C-dúrban, a harmadik pedig Esz-dúrban.

  • A g-moll ugyanúgy egy hangnem, mint a D-dúr. Csakhogy itt a skála alaphangja a G, ez egy magasabb hang, mint a D, a skála pedig moll skála, nem pedig dúr skála.

    Hogy az egyik hangot kisbetűvel, a másikat pedig nagybetűvel írjuk a skála megjelölésénél, nem figyelmetlenségből adódik. A magyar helyesírásban a moll skála alaphangját hagyományosan kisbetűvel, a dúr skáláét pedig nagybetűvel jelöljük.

  • Az Op. 25-ös g-moll zongoranégyes zenekari átiratával folytatódik a hangverseny.

    Az átdolgozás Arnold Schönberg munkáját dicséri, akit leginkább a modern zene jelentős alkotójaként tart számon a művelt közönség.

  • Az elmúlt években a Concerto Budapest körül épült a legerősebb filmes-vizuális világ. A zenekar élő, internetes közvetítéseit stream-vezető rendezőként, illetve kreatív producerként jegyző Szabó-Stein Imre a mostanában divatos, néhány kamerás, inkább dokumentáló jellegű felvételek helyett abszolút TV Broadcast minőségű, 10-12 kamerás közvetítéseket rendez a közönségnek.

  • Szabó Stein Imre, a ma esti hangverseny vezető rendezője korábban azt mondta az Indexnek:

    Amikor létrejön valamiféle sokkamerás felvétel egy koncertről – ilyenek nagy számban készülnek, alapvetően az történik, hogy jól vagy kevésbé jól, kevés vagy több kamerával, tévés módszerekkel egzakt módon mutatják meg azt, ami a pódiumon történik. Ez a klasszikus zene meglévő közönségének szól. Mi gondoltuk, ne csak a zene szolgálólányaként dokumentáljunk, hanem saját képi, művészi koncepció alapján, a zenészek alkotótársaként hozzunk létre egy közös produkciót.

  • Rövid szünet után a második résszel, a g-moll zongoranégyessel folytatódik a hangverseny.

    Addig se menjenek messzire, a zenészek visszatéréséig levetítjük az Index werkfilmjét, amely bemutatja, hogyan készültek a Concerto Budapest tagjai és a közreműködő művészek a mai fellépésre.

  • Baráti Kristóf visszatért egy rövid ráadás erejéig, Bachot játszott.

  • Pazar lezárása egy emelkedett előadásnak, amelyben mély átéltség és bravúros virtuozitás szépen megfért egymással.

    Szűnni nem akaró tapsvihar kíséri a szólistát, Baráti Kristófot.

    Ez volt Brahms hegedűversenye, hamarosan jön a folytatás.

  • Johannes Brahms és a magyarok kapcsolata, valamint a műveiben megjelenő magyaros elemek használata akkor kezdődött, amikor a zeneszerző megismerkedett Reményi Ede (1828–1898) zeneszerzővel, hegedűművésszel.

    A német zeneszerző koncerteken gyakran játszott Magyar táncok sorozatának számos témáját, dallamát Reményin keresztül ismerte meg, és építette be műveibe. A zeneszerző közeli barátjának tartotta Joachim József (1831–1907) hegedűművészt is, aki számos művét inspirálta. 

    Leginkább 1878-as egyetlen Hegedűversenyét, melyre a Wörth-i tó szépségén túl a magyar zene is hatott. Erre különösen a harmadik tétel néhány motívuma utal.

  • Keller András hegedűművész, a Keller Quartet alapítója, a Concerto Budapest zeneigazgatója, a londoni Guildhall School of Music and Drama hegedűprofesszora 2021. március 15-én kapta meg a Kossuth-díjat. Az Indexnek ezt mondta:

    a zenét nem feltétlenül kell megérteni, csak hagyni kell, hogy a részesévé váljunk. Amikor a természetbe megyünk, sétálunk, és nem a gondjaink foglalnak le, hanem csak úgy vagyunk, amikor észrevesszük a leveleket vagy valami érdekeset egy fa tövében, akkor, azokban a pillanatokban leszünk nyitottak a saját világunkra, és leszünk gazdagabbak. Az a problémája a ma emberének, hogy nem veszi észre a világot.

    Teljes interjúnk ide kattintva olvasható.

  • Ha szabad egy személyeset közbeszemélyeskedni egy ilyen élő közvetítésben, el kell mondanom, és ez abszolút szubjektív, hogy rég hallottam ilyen mélyen átélt második tételt Brahms-hegedűversenyben, mint amilyet most Baráti Kristóf és a Concerto Budapest elénk varázsolt Keller András vezetésével. Ha hallottam egyáltalán valaha.

    Ritka pillanat, külön köszönet!

  • A mai Concerto Budapest zenekar jogelődjét, a Postás Szimfonikus Zenekart 1907-ben Kossuth Ferenc alapította. A zenekar Magyarország második legrégebbi zenekara, amely több nevet is viselt: Postás, Matáv, Magyar Szimfonikusok, Telekom Zenekar, majd 2009 óta Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar. 2013-tól az együttes fenntartója az állami tulajdonú Concerto Akadémia Nonprofit Kft., a tulajdonosi joggyakorló az EMMI.

  • A Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar 2007 óta, Keller András világszerte elismert hegedűművész igazgatása alatt nagyívű pályát járt be, és a hazai kulturális élet kiemelten fontos szereplőjévé vált.

    Erre a szisztematikus építkezésre alapozva, a zenekar az elmúlt években már megjelent a világ fontos fesztiváljain és pódiumain.

    A Concerto Budapest 2021-ben és 2022-ben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság koncerttermeiben hirdeti és ápolja a magyar klasszikus zenei hagyományokat.

  • A versenymű szólistáját, a Kossuth- és Liszt-díjas Baráti Kristófot a hazai közönségnek nem kell bemutatni. Brahms hegedűversenye, a romantikus repertoár e népszerű darabja is nem egyszer megszólalt már Stradivari-hegedűjén a magyarországi hangversenytermekben.

    Érdekesség, hogy a hegedűművész gyermekkora nagy részét Venezuelában töltötte. A Maracaibói Szimfonikus Zenekarral nyolcévesen lépett először színpadra szólistaként.

    Tavaly novemberben ő játszotta a szólót Beethoven hegedűversenyében, amit az Index élőben közvetített.

  • Adódik a válasz, hogy szólózik. De ha úgy tetszik, a szólista teljes szólama, ami eltér az együttestől, tulajdonképpen maga is szóló. Van viszont olyan, amikor tényleg egyedül játszik, a többiek pedig türelmesen szemlélik. Ezt a részt nevezik a zenetudorok kadenciának.

    A kadencia általában állandó része egy versenyműnek, és olyan, mint egy improvizáció. Gyakran improvizálja is a kadenciát a szólista, ezért is van az, hogy csak nagyon elvétve fordul elő két hasonló előadás.

  • A Concerto Budapest zeneigazgatóját, Keller Andrást a hétvégi Brahms-minifesztivál délutáni koncertjén még mint kamarazenészt hallhattuk, most pedig már a karmesteri dobogón áll.

    Ezekről a szerepekről egy korábbi interjúban azt mondta az Indexnek:

    Míg az egyiket hangszerrel a kezemben irányítom, a másikat, a zenekart a szellememmel, a gondolataimmal, a zeneiségemmel, a személyiségemmel. A zene közvetítése belülről jön.