Koronavírus adatok

2022. jan. 20.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Fábián, Sebestyén
-5 °C
5 °C

Lebegő bödönhajóval, ősrobbanással és káosszal nyit tavasszal az új Néprajzi Múzeum

DSC1154
2021.12.02. 13:35
Kívülről már jól látható, milyen lett a Városliget kapujának szánt új Néprajzi Múzeum. Az épület föld feletti része, a két átellenes, növényekkel beültetett gigantikus félcső látványa izgalmas, meghökkentő, barátságos és vonzó. Ha ismét melegen süt majd a nap, valószínűleg rengeteg ember sétálgat, üldögél, heverészik az ország legnagyobb tetőkertjében. A beltérről egyelőre az derült ki, hogy nagy és szürke, de Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója szerint világszínvonalú lesz a tartalom is.

A belső ívekre plántált növények mellett elkészült az épület hatalmas üveghomlokzata is, és már látható rajta az a csaknem félmillió fémpixelből álló háló, ami metálcsipkeként vonul végig az épület homlokzatán.

Ferencz Marcel Ybl- és Pro Architectura-díjas építész, a ligeti múzeum terveit készítő Napur Architect iroda vezetője segített megfejteni, milyen kódot rejtenek a dekoratív minták.Elmondta, hogy múzeum szakemberei kiválasztották kedvenc műtárgyaikat a magyar és a nemzetközi gyűjteményekből. A tárgyakon fellelt motívumokat a keresztszemes hímzés technikájával kódolták, majd tovább dolgoztak a rendszeren. Így jött létre az a pixelháló, ami első blikkre is látványos, de aki nagyon sokáig nézi, és pontosan tudja, mit szeretne látni, észreveheti benne az esztétikusan rejtjelezett magyar, kongói, melanéz és kínai motívumokat is.

Jól néz ki, kódfejtésre is alkalmas, és praktikus, mert, mint az épületbejáráson kiderült, nyaranta árnyékoló funkciót is ellát.

A Liget Budapest Projekt részeként épülő Néprajzi Múzeum tetején több mint 3.000 köbméter, speciális tápanyagokkal dúsított termőtalajt terítettek el, melyre másfél ezer virágos és hagymás évelő növény mellett hét lombos cserjét, száz örökzöld növényt, hétszáz tő díszfüvet, és kiadós méretű pázsitfelületet telepítettek a kertészek.

Baán László a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa ismét hangsúlyozta, hogy mindez egy korábban felvonulási térként, majd parkolóként használt lebetonozott felület helyén jött létre. Összességében 7.300 négyzetméternyi parkfelületet alakítanak ki az épület tetőívén. – számolta ki a zöldfelületek csökkenése miatt aggódók megnyugtatására.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum vezetője az újságírók előtt leszögezte, hogy továbbra is boldog, de most már kíváncsi főigazgató is. Mi még csak üres tereket látunk, de ő már a tárgyakat is, melyek a március végi nyitáskor elkápráztatják a látogatókat. Arra kíváncsi, hogy mennyire.

Az épület ingyen látogatható alsó szintjében található kétszer negyven méteres sávban állítják ki a múzeum harmincezres kerámia gyűjteményének színe-javát. Több, mint kétezer magyar, és ezernél is több, a nemzetközi gyűjteményekből kiválogatott törékeny és míves holmi várja a látogatókat a március végi nyitáskor.

Addigra összeállnak az állandó kiállítás leglátványosabb részei is.

A bejáratnál egy hétméteres, egyetlen fából kifaragott bödönhajó lebeg majd. Itt mutatják be a legrégebbi ismert székelykapu, a Marosszéken lévő mikházi ferences kolostor előtt 1673-ban felállított ácsremek rekonstrukcióját is.

Az állandó kiállításon az ősrobbanás és a káosz, mint rendező elv üzeneteit is szeretnék felhasználni a meghökkentés nem titkolt szándékával.

– fogalmazott az igazgató. Izgalmasan hangzik,  jelentsen bármit is.

Az ötszáz négyzetméteres területen nyújtózkodó állandó kiállítás mellett további ezer négyzetméteren mutathatják be az időszaki kiállításokat.

A tavaszi nyitásra a Megérkeztünk címet viselő időszaki tárlattal várják az első látogatókat. Ebben a 150 éves Néprajzi Múzeum történetét, vándorlásait mutatják be. Bár a Néprajzi Múzeum hivatalos megalakítását 1872-re teszik, már az 1896-ban megnyílt Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujához is sok szállal kapcsolható. Az akkor bemutatott tárgyak közül több is megjelenik a múzeum történetét bemutató Megérkeztünk című időszaki kiállításon.

A két kiállítótér mögött további hatszáz négyzetméternyi élménytér is elkészül a tavaszi nyitásra. Ezen a részen interaktív és múzeumpedagógiai foglalkozásokra alkalmas eszközök is várják majd az érdeklődőket. Az új kiállító terekben, melyek a korábbi helyszín, a Kossuth téri épületben rendelkezésre álló kiállítási terek kétszeresét jelentik. A volt Kúria épületében bemutatható tárgyak számának pedig több, mint két és félszerese jelenik meg a múzeum ligeti épületében – hangsúlyozta az igazgató.

Kemecsi Lajos az Indexnek elmondta, hogy tizenkét szakemberrel együtt hozták létre az állandó kiállítás koncepcióját. Azt kívánták bemutatni, mit is jelent a Néprajzi Múzeum, és miről is szól egy néprajzi gyűjtemény. Nagyon fontosnak tartja, hogy a korábbi koncepcióhoz képest ők, egységben kezelik a nemzetközi és a magyar anyagot. Ez a múzeum jellege miatt is indokolt, erre jó példa az intézmény történetét bemutató kiállítás legelső műtárgya, ami egyben

a Néprajzi Múzeum gyűjteményének első darabja.  egy japán lampion, ami Xantus János gyűjtőmunkája révén került Magyarországra.

Neki köszönhető a magyar anyag jelentős része is.

Jankó János az 1896-os Millenniumi falu főrendezője, múzeumigazgatóként Kemecsi elődje, szintén intenzív nemzetközi gyűjtőmunkát végzett, számos expedíciót indítottak a mai Oroszország területén, vásárlás útján is rengeteg műtárgyhoz jutott a múzeum, és magyar területen is intenzív kutatták, gyűjtötték a tárgyi emlékekeket.

Az időszaki kiállításokkal kapcsolatban is optimista az igazgató. Mivel a hatalmas és építészetileg is sikeres új épület világszerte elismerést váltott ki a néprajzos szakmában, ezentúl színvonalas nemzetközi anyagokat tudnak fogadni. Máris sok a jelentkező intézmény, jelenleg a szöuli kollégákkal tárgyalnak a jövőbeli együttműködésről.

A másik nagy terve az, hogy a székelyföldi magyar múzeumok néprajzi gyűjteményeit, az Erdélyben megőrzött értékeket is bemutassák Budapesten. Intenzív kapcsolatuk van a felvidéki területekkel is. De nemcsak a magyarlakta területek számítanak ilyen értelemben célterületnek, hiszen a múzeum rendelkezik egy nagyon gazdag balkáni gyűjteménnyel is, ami a horvát, szerb és a bolgár kollégáik érdeklődését is felkeltették már.

Ennél távolabbi tájakon is jártak a magyar gyűjtők. A múzeum huszadik század elején begyűjtött baskír anyaga – és hasonló a helyzet az észt gyűjteménnyel is – sok szempontból gazdagabb, mint a helyi múzeumoké.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)



  • Vennék
  • Bankszámla