Koronavírus adatok

2022. jan. 27.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Angelika
-3 °C
5 °C

Bán Mór: Amit Hunyadi János elért, az Corvin Jánossal visszahullt a semmibe

P  1892
2021.12.22. 05:43
Egy egészen kivételes életútról mesél az Indexnek Bár Mór, a Hunyadi-regényfolyam írója. Azt mondja, bár Hunyadi János 1456-ban, a nándorfehérvári csatában meghalt, fia, Mátyás személyében káprázatos folytatást hagyott az utókorra. A Hunyadiak kora regénybe és filmre kívánkozik.

Azt már tudjuk, írtunk is arról, hogy tízrészes filmsorozat készül a Hunyadi Jánosról szóló regényfolyamából. Erről viszont a Trónok harca-sorozat jutott az eszembe, pontosabban a történet írója, George R. R. Martin, akitől egy idő után azt kérdezték, hogy mikor tetszik már megírni a végét, a sorozatot ugyanis gyorsabban forgatták, mint ahogyan az írással haladt. Mi a helyzet a Hunyadi-regényfolyammal?

A Hunyadi-sorozat 11. része néhány napja már kapható, és a 12., befejező, monumentális hosszúságú lezáró rész is készül. Vagyis mire a forgatásban az alkotók elérnek az 1456-os nándorfehérvári ostromhoz, a regényfolyam végére is pont kerül, és teljes lesz ez az egyedülálló hosszúságú regénysorozat.

Ebben van némi szerzői tudatosság?

A helyzet az, hogy a 11. kötetnek már régen meg kellett volna jelennie, de erre, egyéb foglalatosságaim miatt, 2-2,5 évet várni kellett. De hogy eláruljak egy kis írói kulisszatitkot is: eddig szinte soha nem tudtam úgy haladni, ahogyan azt egy-egy rész esetében elterveztem. Az utolsó kötet terveim szerint Konstantinápoly elfoglalásáról, annak következményeiről, valamint a nagy ostromról, Hunyadi János utolsó évének eseményeiről szól. Ám ha már George R. R. Martin szóba került: az ő esetében kitalált történetről van szó, vagyis jogos, hogy mindenki arra volt kíváncsi, mi lesz a történet vége. Hunyadi János sorsa ezzel szemben ismert, vagyis az utolsó kötetben aligha kell nagy meglepetésre számítani.

A Hunyadi-filmsorozatot tíz részre tervezik. Ebben lehetnek bővítmények, spin-off filmek?

Nem hiszem. Ez klasszikus minisorozat lesz. Ami viszont a hogyan továbbot illeti, miképp a regénysorozatnak a Mátyás király életét feldolgozó újabb kötetek sora adja a folytatás lehetőségét, ez természetesen adott a televíziós széria esetében is.

Ez viszont azt jelenti, hogy a regényből nem minden fér a filmbe. Íróként hogyan éli meg a dramaturgiai igazítás kényszerűségét?

Egyrészt örömmel, hiszen a Hunyadi-eposzból filmsorozat készül. Másrészt szorongva, hiszen ezt a hatalmas eposzt akár több évadban is el lehetne mesélni. A film azonban koncentrált műfaj, a forgatókönyv sok tekintetben egyszerűsít. Cselekményszálakat kell lebontani, karaktereket kell kihúzni, helyszíneket kell kihagyni. Mindezt úgy kell elvégezni az alkotóknak, hogy a történetvezetés ne sérüljön, s hogy a főszereplők tetteikben és jellemükben jól értelmezhető karakterek maradjanak. Valamint ügyelni kell arra is, hogy ne sikkadjon el a könyvek mondanivalója, egészen pontosan az, amiért nekünk, magyaroknak fontos Hunyadi János élete és mindaz, ami vele és az országgal történt. A történetet a filmben is úgy kell elmesélnie az íróknak, hogy a nézők, éljenek bár a világ másik pontján, megértsék, hogy mindaz, ami velünk, magyarokkal akkor történt, az hatással volt az ő történelmükre is.

Merthogy Hunyadi János olyan történelmi szereplő, akire világszerte példaként lehet tekinteni?

Életútja egészen kivételes. Az ismeretlenségből érkezett, fiatalon nem tudott se írni, se olvasni, majd kiváló katona lett, hadvezér, tehetségénél fogva szédítő karriert futott be a totális korrupciótól szenvedő középkori Magyarországon, erdélyi vajda lett, az ország kormányzója, az egyik leggazdagabb földesura; fiáról pedig, Mátyásról korának legtehetségesebb és legműveltebb uralkodójaként beszélnek a krónikák. Hunyadi János életének nem is lehetne epikusabb lezárása annál, hogy akkor halt meg, amikor Nándorfehérvárnál, a világ hadtörténetének egyik legkiemelkedőbb csatájában megállította az Európára törő ottomán inváziót. S bár Hunyadi János 1456-ban meghalt, fia, Mátyás személyében káprázatos folytatást hagyott az utókorra.

Visszafelé haladt előre

Vagyis amikor eldöntötte, hogy megírja Hunyadi János történetét, gondolt a folytatásra is?

Annak idején csupán egyetlen kötetet akartam írni, azt is Corvin Jánosról.

Nem is Hunyadi Jánosról, hanem az unokájáról?

Igen, az ugyanis nemcsak történelmileg érdekes és tanulságos, hogyan lehet elbukni egy felfoghatatlanul értékes atyai örökséget, hanem emberileg is. Corvin János Mátyás törvénytelen gyermeke volt, ám legitim trónörökös. Sorsa drámai, tökéletes shakespeare-i karakter. Az életéről kezdetben nem sokat tudtam. Harsányi Zsolt írt egy kiváló történelmi regényt Szegény János címmel, amiben minden benne van, ami Mátyás halálát követően elvezette a magyarságot Mohácsig, 1526 augusztusáig. Elkezdtem kutatni a kor történéseit, a gyűjtőmunka alatt pedig rájöttem arra, hogy a magyarok tragédiája nem a vesztes mohácsi csatában keresendő, sokkal inkább Nándorfehérvár 1521-es elestében. Ez a magyar történelem igazi fordulópontja, Mohács csupán ennek következménye. Mátyás anno európai mércével is példás államot teremtett a Kárpát-medencében, ám ez annak volt köszönhető, hogy apja, Hunyadi János 1456-ban Nándorfehérvárnál megállította a törököt. Ezzel ugyanis időt nyert, negyven-ötven évet a magyaroknak és a fejlett nyugati világnak az építkezéshez.

Vagyis megismerte Corvin János történetét, majd haladt visszafelé az időben.

Így történt, és közben arra jöttem rá, hogy a történelmi parabola ívét csakis azoknak a döntései és cselekedeti mutatják meg a legjobban, akik felemelték az országot, majd azoké, akik hagyták a porba hullani. Ezek alapján állítom azt, hogy dermesztő az a teljesítmény, a példaértékű talán nem is elegendő kifejezés erre, amit Hunyadi János elért, s ami majd Corvin Jánossal visszahull a semmibe. Mi ez, ha nem a legnagyobb dráma? Egy család és egy ország drámája.

Tény, ez regényfolyamba, filmsorozatba való. 2018-ban ugyanakkor már napirendre került egy „Hunyadi-film” terve, Az utolsó bástya címmel, ám abból jelentős társadalmi és főként szakmai vita támadt. Ebbe a vitába ön is beleállt, nem is annyira visszafogottan. Azzal a filmmel mi volt a baja?

A fikció mértéke. Úgy éreztem, azzal a filmmel egy rosszul kihasznált lehetőség kapna zöld utat. A Hunyadi-eposz nagysága, az 1456-os nándorfehérvári diadal sokkal többet érdemel egy olyan közönségfilmnél, amely két fiktív szereplő sorsáról szól, és közben az igazi dráma csupán díszlet.

A viták hevében a filmre még olyan vádakat is rámondtak, hogy Hunyadi János egy enyhén alkoholista benyomását keltette volna.

Ezzel nem lett volna bajom. A regénysorozatom első részében Hunyadi János erősen iszákos, kötekedő, csajozós figura. Nem gondolom, hogy a hősök glóriával a fejük fölött születnek. Várkonyi Zoltán az Egri csillagok című filmjének (1968) egyik legmegrázóbb pillanata az, amikor a Dobó Istvánt alakító Sinkovits Imre ittasan tántorog a szobájában, mert csak így tud könnyíteni a lelkére nehezedő óriási felelősség súlyán. Hunyadi karakterének alakulása, fejlődése a regényekben – remélem – jól nyomon követhető. Az ő története a mind nyomasztóbb felelősségről is szól.

De kié is Hunyadi János? 

Nem tart attól, hogy a készülő filmsorozatban sokan majd párhuzamot akarnak látni abban, hogy anno a muszlimok fegyverrel támadták Európát, most meg a menekültválság miatt veszélyesek a délről érkezők?

Amikor a regényfolyamot elkezdtem írni, még nem is volt migrációs nyomás. Az élet azonban úgy hozta, hogy ezek a párhuzamosságok evidenssé váltak, sokan mondják, hogy lám-lám, a történelem ismétli önmagát. Bibó Istvánnak van egy kevéssé ismert feljegyzése arról, hogy nagyon kellene már egy nándorfehérvári film, de abban nem szabadna túldomborítani a magyarság hősies szerepét. Én meg azt mondom, miért ne lehetne?! Hát mit lehetne, kellene kidomborítani? Ugyanakkor az én Hunyadi-eposzomban természetesen nem csak magyarok harcolnak a török ellen, ott vannak a cseh, szerb, havasalföldi, lengyel, német zsoldosok is. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen Hunyadi János és később Mátyás fekete serege is igazi, nemzetközi haderő volt. Azzal viszont már komoly baj van, ha egy filmben értelmezhetetlen karakterek jelennek meg, mint például a lovári pattantyúsok és a héber tüzérek. Ez ugyanis nemcsak történelmileg hiteltelen, de egészen egyszerűen nevetséges is. Anno, 1456-ban példátlan nemzetközi összefogás vezetett ahhoz, hogy a törökök nem tudtak betörni a kontinens nyugati fertályaira, mely összefogásnak megkérdőjelezhetetlenül a magyarság adta a szervezőerejét és a súlyát. Bibónak ezért nincs igaza ebben a kérdésben. Ugyanakkor szerintem felesleges a mai kor vélt vagy valós politikai korrektsége jegyében anakronizmusokkal „színesebbé” tenni ezt a múltbeli valóságot.

Térjünk vissza a Hunyadi-regényfolyamhoz! Azt tudjuk, hogy komoly kutatómunka előzi meg egy-egy kötet elkészültét. Közben egy kicsit történésszé is vált?

Nem. Az átlagembernél azonban minden bizonnyal jobban ismerem Hunyadi János életét.

Tudna doktorálni a Hunyadiak korából?

A Hunyadiak korából talán igen. Az első Hunyadi-kötet 2008-ban jelent meg, de a kutatómunkát sokkal korábban, már 1998-ban elkezdtem, és ez a folyamat azóta is tart. Sok történésszel beszélgetek, meghallgatom őket, kikérem a véleményüket. Ami meglepő: a Hunyadiak kora manapság nem számít izgalmas, kedvelt témának a történettudományban.

Miközben bárkit megkérünk, hogy nevezzen meg két magyar királyt, az egyik szinte bizonyosan Hunyadi Mátyás – hivatalosan I. Mátyás – lenne.

Ez bizonyára így lehet. Ám augusztus 29-én, Révkomáromban Hunyadi János-szobrot avattak, ahol én mondtam a beszédet. Sokan eljöttek, köztük egy néni is Felvidék északi területéről, egy olyan településről, ahol alig laknak már magyarok; és a néni azt mondta, hogy ő most hallotta először azt, hogy Mátyás király Hunyadi János fia volt. Ez persze csak egyetlen példa, de azt jelzi, hogy szükség van arra, hogy előhívjuk a múltból a hőseinket, a példaképeinket, és megmutassuk őket a világnak. De az anyaggyűjtés során én is mindvégig azt éreztem egy-egy izgalmas, általam korábban nem ismert részletre bukkanva, hogy ezt miért nem tanították nekünk? A Hunyadi-regénysorozat egyik fő célkitűzése, hogy ráébresszen minket, mennyire izgalmas és felemelő a magyarság múltja, és milyen sok erőt meríthetünk eleink példamutatásából.

A filmsorozat magyar nyelvű lesz. Nem fél attól, hogy más nemzetek nem lesznek fogékonyak a számukra furcsa nyelvű sorozatra?

Ha szétnézünk a streamszolgáltatók világában, azt látjuk, hogy egyre több spanyol, lengyel, koreai vagy éppen orosz nyelvű film szerepel a kínálatban. A filmezés világában nyilván az angol nyelv a domináns, de annak kifejezetten örülök, hogy Hunyadi János nem angol nyelven szólal meg. Amire azonban az alkotók is próbálnak ügyelni, hogy a Hunyadi-sorozatban a különböző nemzetek karaktereit az adott nemzet színészei játsszák, az olaszt olasz, a lengyelt lengyel stb.

Merthogy ez egy koprodukciós sorozat, hiába a Nemzeti Filmalap ad rá alsó hangon is mintegy 12,5 milliárd forintot?

Ez egy magyar bázisú film lesz, de az alkotók célja az, hogy más országokban is megszólítsa a nézőket. Mert ahogyan 1456-ban, most is fontos a nemzetközi összefogás. Az író-olvasó találkozókon amúgy gyakran felteszik azt a kérdést, hogy most igaz-e, hogy Hunyadi János Zsigmond király törvénytelen fia, vagy azt, hogy Hunyadi János havasalföldi román-e vagy magyar. Az előbbire azt szoktam mondani, hogy nem valószínű, hiszen ezt semmi sem bizonyítja, az utóbbira meg azt felelem, hogy ha valaminek igazból nincsen jelentősége, akkor az éppen ez a kérdés. A mi népünk ugyanis pont olyan, és ez az egyik vitathatatlan erénye is, hogy akárhány vérből, forrásból származunk is, legjobbjaink szívvel-lélekkel magyarrá lettek. A Zrínyiek, a Hunyadiak, Petőfi és József Attila példája mutatja azt, hogy csak az számít, amit ezért a nemzetért, a magyarságért, ezért az országért tettek – és teszünk ma is, mindannyian. A regényben jómagam a havasalföldi oláh arisztokráciába beolvadó kun kenézi származás mellett tettem le a voksom, mert a forrásokból számomra ez tűnt a legvalószínűbbnek. Talán az archeogenetikusok tovább jutnak feltételezéseknél. A lényeg azonban – ahogy a regényekben is igyekeztem megörökíteni – az, hogy Hunyadi János a magyarság és a keresztény Európa egyik legnagyobb hőse volt.

(Borítókép: Bán Mór. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)



  • Vennék
  • Hírek