Poós Zoltán: Mindegy, hogy mit ír, a fiatal költő szexi

DSC0506
Poós Zoltán az Index állandó szerzője, friss József Attila-díjas író, költő, újságíró, aki örül a kitüntetésnek, de azt mondja, az ilyesmi nem változtatja meg mindennapjait. Harminc éve jelent meg első verseskötete, azóta húsz könyvét vehették kézbe az olvasók, de írói, költői identitását ma már csak gyermekei lefektetése után tudja megélni.

Nagyon sokat ír, emellett szívesen ássa fel a kertjét, hessegeti csúzlival a varjakat, de sündisznók ellen többé már nem vét.

Sokáig azt hitte, hogy szülővárosa, Battonya után közvetlenül a világ vége következik. A rendszerváltás fiatalkora egyik meghatározó élménye, többek között azzal a felismeréssel, hogy a közeli Aradon villamosok járnak. Vonatkozó emlékeiből később regényt írt.

Pályája elején felvillant előtte a zenei karrier lehetősége is. Az a formáció, amelyben akkoriban muzsikált – nem tisztázódott, hogy basszusgitáron vagy dobon – volt az első punkzenekar a magyar televíziózás történetében, amely képernyőre került.

Sajnos épp máshol volt, amikor  a pesti stáb megörökítette a TBC zenekar Nem keresem már című dalát a helyi művházban.

Mindebből csak közvetetten következik, miként lett belőle költő, hiszen a nyolcvanas évek legsikeresebb tévésorozata, az Alex Haley regényéből készült Gyökerek is komoly szerepet játszott művészi pályafutása alakulásában. A főszereplő mandinka harcos, Kunta Kinte viszontagságai hatására írta meg első dalszövegét Rabszolga címmel.

A rímek útjára lépve a kezdetben József Attila, Pilinszky János verseit poósosította, majd tizenhét évesen egy sárvári diákírók-diákköltők országos találkozóján került a sorsára pecsét. Ott mutatta meg kölyökoroszlán-körmeit többek között Varró Dániel is. Ezt követően a magyar kortárs költészet meghatározó alakja, Kemény István vette szárnyai alá. Tizenkilenc évesen az ő meghívására tartotta meg első felolvasóestjét az Egyetemi Színpadon, és Kemény hívta fel a figyelmét arra is, hogy az újrainduló Cserépfalvi Kiadó ifjú poéták verseit szeretné kiadni.

Húszéves korában jelent meg első verseskötete.

„A fiatal költő szexi” – hallotta később, de erre huszonévesen magától is rájött.

Hét verseskötete, négy regénye, számos esszé- és más műfajú kötete jelent meg, irodalmi elismerései között szerepel a Zelk Zoltán- és a Füst Milán-díj is. Popzenéről azért ír, mert imádja, és ha nem mesélhetne kedvenceiről írásban, akkor a feleségének kellene végighallgatnia vonatkozó meglátásait a reggeli kávé mellett.

A szerteágazó beszélgetés során értesülünk többek között arról, hogy

  • pályája alakulásáért bizonyos mértékben felelősnek tartja a szülei régi Erika írógépét,
  • élete első napilapos újságírói szakaszában kijött az évi ezercikkes átlag,
  • kitől vette élete első saját ingatlanát, egy mosókonyhából átalakított szükséglakást,
  • hogy került egy dobozba a felhúzható csipegető csibékkel,
  • és mi a legfontosabb.

Aki elmulasztotta volna valamelyik adásunkat vagy újra végighallgatná őket, az Index főoldalán található podcast fülecskére kattintva könnyen megteheti. Legutóbb Szabó Győzővel beszélgettünk, aki Jászai-díjának örült.

(Borítókép: Poós Zoltán. Fotó: Kaszás Tamás / Index)