Kihajtották a magyar marhákat

A pásztorok életének mindig az egyik kiemelkedő eseménye volt Szent György napja: ekkor hajtották ki az állatokat a téli szálláshelyükről.

Az ország legnagyobb, borjakkal együtt mintegy 2800 szürkemarhából álló gulyáját legeltetik a Hortobágy általuk kezelt, kilencezer hektáros területén, a teljes puszta területének csaknem tíz százalékán.

A marhákon kívül 1500 racka tapossa a gyepet a pusztán, a nóniuszménesük pedig 260 lóból áll. A csikók születése hamarosan befejeződik, így ők is csatlakozhatnak rövidesen a kint legelő méneshez.

Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint bár hosszú ideje nem volt eső a pusztán, sőt szárazság sújtja a térséget, a hortobágyi legelők mégis nagyon erősek tápanyagban, így megfelelő eledelhez jut minden állat a puszta különböző területein.

Bodó Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára azt mondta, a pásztorokat a kitartás, a felelősség és a munka szeretete jellemzi – írja az MTI.

A tárgyiasult eszközök közül „sok használati tárgy, ruházat valahol itt született a Hortobágy folyó partján” – utalt a máig fellelhető, pusztából származó eszközökre az államtitkár.

A szombati Szent György-napi kihajtási ünnepen fellépett a Debreceni Népi Együttes, majd bemutatták a közönségnek a Hortobágy eddigi és új örökös pásztorait, a számadók pedig – akiknek az őszi behajtáskor kell számot adniuk a nyájak szaporulatáról – átvették megbízóleveleiket.

A Hortobágy folyó partján lévő vásártéren kirakodóvásár várta az érdeklődőket, akik megkóstolhatták a bográcsokban készült pusztai ételeket is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!