Nyáry Krisztián színdarabot írt a Városmajorról, ahol száz éve színpad áll

DSC4780
Picurka bökkenő, hogy a Városmajor néven ismert budai közpark megújítására kiírt tervpályázaton egy hatalmas tó szerepel az idén százéves színház helyén. Benkő Nóra, a Városmajori Szabadtéri Színpad igazgatója nem örülne, ha a jövőben békák kuruttyolnának a nemrég felújított nézőtér nedves helyén.

Az arútluK vendége ezúttal Benkó Nóra színművész, színigazgató, a budapesti Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. (egyszerűbben a Városmajori Szabadtéri Színpad) ügyvezető igazgatója, aki színművészként is sokat letett már a világot jelentő deszkákra.

Erősen bízik benne, hogy százéves színháza kitelepítése csak egy terv, amit továbbgondolnak azok, akiknek ilyesmin kell gondolkodniuk.

Ő maga úgy gondolja, hogy bár valóban nem rossz magányosan üldögélni egy szép partján, de talán vannak még páran, akik azt is élvezik, ha meghallgathatnak egy koncertet, megnézhetnek egy előadást valamely szép nyári estén. A mesterséges tópart nélküli kulturális élményeket is kedvelő polgártársainkból nyaranta hatvan-nyolcvanezren fordulnak meg náluk.

A direktor és kultúraszervező úgy látja, hogy nyaranta eleve meglehetősen kevés valódi színházi élményt nyújtó lehetőség van az országban. Színészként szerepelt már a Szegedi Szabadtéri Játékokon, ahol az arénaszerű arányok miatt nem árt felemelnie a kezét a színpadon annak, akinek épp a szövege következik. Az is fantasztikus élmény – szögezi le –, de másfajta. A Majorban az emberléptékű nézőtér és színpad miatt megélnek a dialógusok, és a csendnek is óriási ereje lehet.

Budán amúgy sincs sok színház, a Városmajor pedig akár gyalog is át lehet sétálni a Széll Kálmán térről, ahová számos tömegközlekedési eszközzel el lehet jutni – említi még meg.   

Az évforduló kapcsán elhangzott, hogy 1922. július 30-án filmszínházként kezdte meg pályafutását a szabadtéri színpad. Ennél sokkal többet is tud a hely történetéről, főleg, mióta felkérték Nyáry Krisztiánt, hogy írjon erről egy színdarabot. A Száz év major, avagy az eszméimet nem cserélem (Titkos irodalmi mulatság és kesergés) című darab az írók-költők nézőpontjából dolgozza fel az eltelt évszázadot. Megjeleníti a színen többek között Ady Endrét, József Attilát, Karinthy Frigyest, Kosztolányi Dezsőt, Nemes Nagy Ágnest, Mészöly Dezsőt, Polcz Aline-t és a többi művészt, akik számára fontos helyszín volt a Városmajor. Az ősbemutatót július 29-re tervezik.

A beszélgetésen szó esett még

  • Peremartoni Krisztináról,
  • a Covidról, amit nem Benkő Nóra rendelt meg,
  • minőségről, ami nem elitista, hanem élvezhető,
  • a Szabadtéri Színházak Találkozójáról,
  • a majori színházi szemléről,
  • a határon túli társulatokról,
  • zenés programokról,
  • irodalmi estekről,
  • és még a Margitszigetről is.

Amiről nem esett szó, az a politika, de erről nem is akartunk beszélni. 

Aki pedig lemaradt volna róla, vagy újra meghallgatná, miről mesélt Szentgyörgyi Bálint, a Besúgó című HBO sorozat rendezője, az itt megteheti.

(Borítókép: Benkő Nóra. Fotó: Kaszás Tamás / Index)