Vége a kultúra Fekete-korszakának

DBZOL20210818031
2022.05.25. 07:47
Biztosra vehető, hogy a Csák János kinevezésével létrejövő új Kulturális és Innovációs Minisztériumban Hoppál Péter korábbi kultúráért felelős államtitkár viszi újra államtitkári rangban a kulturális ügyeket, Fekete Péter pedig távozik ebből a pozícióból. Az, hogy ezen a területen milyen munkát végzett, egyrészt saját korábbi életútjából, másrészt a kulturális kormányzati terület folyamatos változásából fakadt. Az alábbiakban igyekszünk megvonni Fekete Péter államtitkári működésének mérlegét.

Olcsó lenne azzal kezdeni az értékelést, hogy Fekete Péter leginkább protokolláris tevékenységével hívta fel magára a figyelmet, azon belül is azokkal a jól kitalált gegekkel, hogy minden kulturális intézménybe átvitt egy másik kulturális intézményből való tárgyat, és a kettő kapcsolatára építette fel a beszédét. Ez is hozzátartozott azonban az imázsához, hiszen akik kedvelik, azok éppen ezeket a gesztusokat értékelik benne:

jó kommunikáció, ötletes kulturális marketing, jól kiépített emberi kapcsolatok.

De az is lehet, hogy hosszú távon gyakorlatilag ez marad a legemlékezetesebb az államtitkári munkásságából.

Mire ugyanis Fekete Péter 2018-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kultúráért felelős államtitkári posztjára ért, addigra jó néhány területet (külföldi magyar intézetek, film, műemlékvédelem, régészet) leválasztottak a kulturális kormányzatról, ott gyakorlatilag a közgyűjtemények (könyvtárak, múzeumok, levéltárak), a közművelődési intézmények, művelődési házak és az előadó-művészeti intézmények maradtak. És még ezeken a területeken is olyan erős emberek a vezetők, akik maguk is régi szereplői a kulturális életnek, és „magasabb szinten” intézik a dolgokat.

Erőviszonyok

Ilyen például Baán László, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget-projekt miniszteri biztosa, vagy Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, de akár a Magyar Nemzeti Múzeum élére tavaly kivezetett L. Simon Lászlót is említhetnénk, aki korábban maga is viselte ezt az államtitkári posztot. Nem véletlenül nyilatkozta az Indexnek, hogy reméli, „a következő kormányzati időszakban a közgyűjtemények nagyobb figyelmet fognak kapni”. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője nem ennyire régi, de annál erősebb szereplője a kulturális életnek. 

Maga a pozíció is meggyengült, 2010 óta ugyanis nem volt önálló minisztériuma a kultúrának, államtitkárok feleltek a területért, és a befolyásuk attól függött, hogy önmagukban mennyire voltak fajsúlyos figurák – Szőcs Géza például annak számított. Mindemellett a kulturális életet – többek között az irodalmat, a filmet, a könnyűzenét, a folyóirat- és könyvkiadást, az építészetet, a zenei életet, a képző- és iparművészetet – olyan szervezetek befolyásolják anyagilag is, mint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a Nemzeti Filmintézet (NFI) vagy a Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA).

Ezek működése ráadásul nincs is minden esetben összehangolva, a fesztiválokat például az EMMI, az MMA, az NKA és a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) is támogatja, anélkül, hogy pontosan tudnák, ki mennyit ad.

A megmaradó területek azonban – az előéletéből fakadóan – egyáltalán nem álltak távol Fekete Pétertől, és nem véletlen, hogy a munkájával leginkább azok voltak elégedettek, akik ezen a területen működnek, és részesültek azokban a támogatásokban, amelyeket az EMMI osztott szét, illetve azok a vidéki kulturális intézmények, amelyeket ebben az időszakban újítottak fel.

A kaposvári Csiky Gergely Színház például 9,5 milliárd forintból újult meg, Nyíregyházán 1,2 milliárd forintból újították fel a Rózsakert Szabadtéri Színpadot. A debreceni Csokonai Színházban 6,35 milliárd forintból, a Győri Nemzeti Színházban és a II. János Pál téren 22 milliárd forintból, a Veszprémi Petőfi Színházban 9,28 milliárd forintból végeztek felújítási munkálatokat, de megújulási hullám elérte a zalaegerszegi Hevesi Sándor, a Szolnoki Szigligeti és a kecskeméti Katona József Színházat is.

Vidéki színházak

Fekete Péterről az él a köztudatban, hogy a cirkusz világából jön, ami igaz is, ám pályafutásának nagyobb része mégiscsak a színházakhoz kötődik. Mindez 2002-től datálódik, amikortól Jordán Tamás mellett dolgozott a Nemzeti Színházban, és akkor csúcsosodott ki, amikor a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója lett (2007–2015). Mindeközben, 2010-ben megválasztották a Vidéki Színházigazgatók Egyesülete vezetőjének, majd 2011-ben tagja lett az EMMI ötfős Színházművészeti Bizottságának, ami többek között a színházigazgatói pályázatokat is véleményezi.

A bizottság elnöke pedig nem más volt, mint Vidnyánszky Attila, akit aztán miniszteri megbízottként segített a Nemzeti Színház átvétele idején, ahogyan egyébként ott volt akkor is, amikor a Pesti Magyar Színházban Őze Áron igazgatót leváltották és Zalán Jánost nevezték ki igazgatónak.

Vidnyánszky Attilával tehát régóta jó kapcsolatot ápol, egyesek szerint mély barátság fűzi őket egymáshoz.

Fekete vidéki színházigazgatóként a kezdetektől a Magyar Teátrumi Társaság tagja, és elvégezte a kijevi Karpenko Karij Színház- és Filmművészeti Egyetemet, ahol Vidnyánszky is tanult. Ez a kapcsolat nyilvánvalóan nem szakadt meg 2018. június 1-jével, amikor is Fekete Péter az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára lett.

A tárcánál maradt a tao utódja, az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásának elosztása, és az EMMI háttérintézményeként működő Emberi Erőforrás Támogatáskezelő az elmúlt négy évben összesen 335 milliárd forintot osztott szét (ennek keretében kapott Eszenyi Enikő szülőfaluja is 300 millió forintot színházra).

A színházak továbbá pályázhattak vidéki előadásokkal a Déryné Program (kultúrstartégiai intézménye a Nemzeti Színház) keretében szétosztott pénzekre: a programba való bekerülésről minden alprogram esetében a kilenctagú szakmai bizottság dönt, amelynek szintén tagja Vidnyánszky Attila. A Déryné Nonprofit Kft. működteti a Köszönjük, Magyarország! programot is, ami a pandémia miatt nehéz helyzetbe került művészeket segítette és segíti későbbi fellépési lehetőségekkel.

A Déryné Program keretében biztosan eljutottak értékes előadások vidékre, de információink szerint a pénzkifizetések rendszere Csák János minisztériumában nem marad meg a jelenlegi szisztémában. És ahogy korábban is írtuk, a helyezkedés már érezhetően elindult, mindenki igyekszik jó pozíciót „kimozogni”, legyen szó az Erkel Színház megszerzéséről vagy a múzeumi rendszer átalakításáról.

De van, aki úgy véli, hogy a Magyar Teátrumi Tárasaság titkárának, Szabó Lászlónak a napokban az Indexen is közölt kultúrpolitikai gondolatai – amelyben az NKA-t különalkus, rejtett költségvetéspótlónak nevezte és ismételten egy önálló musicalszínház mellett érvelt – már szintén ennek a része.

Várható változások

Az új minisztérium felállásával a filmügyek várhatóan maradnak a mozgóképipar magyar csúcsszervezeteként működő Nemzeti Filmintézetnél: a filmügyeket 2011 óta filmügyi kormánybiztosok vezetik, 2019-ig Andy Vajna, utána Káel Csaba, a Müpa főigazgatója került ebbe a pozícióba – az új kormány felállásával ez esetleg változhat. A korábban sokat akadékoskodó műemlékvédelmet 2012–2016 végéig a Forster Központ felügyelte költségvetési intézményként, de már akkor is a Miniszterelnökség alá tartozott, ahogy a műtárgyfelügyelet is.

A régészetet azonban sikerült „visszaszereznie” L. Simon Lászlónak, azt ugyanis egy 2018-as kormányrendelet a Miniszterelnökség hatáskörébe vonta. Az országos régészeti feladatok ellátása ezután a Várkapitánysághoz, majd idén január 1-től a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került. (A régészet az autópálya-építésekkel járó feltárási munkálatok és az ezekre kapható nem kevés pénz miatt érdekes.)

Információink szerint a külföldi magyar intézetek is visszakerülhetnek az egykori londoni nagykövet, Csák jános Kulturális és Innovációs Minisztériumához. 

Azok ugyanis 2016 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányításával működnek, ekkor szűnt meg a Balassi Intézet. Jelenleg a világ 22 országában 26 külföldi magyar intézet működik, Bécsben, Berlinben, Párizsban, Rómában és Moszkvában ezek az intézetek egyben Collegium Hungaricumok, a nemzetközi magyar tudományos élet külföldi jelenlétének fontos szereplői. 

Cirkuszolás

Fekete Péter, az egykori bűvész, a cirkusz világából jött és – mivel az intézményt Borsós Beáta jelenleg ügyvezető igazgatóként vezeti (ez bevált megoldás a politikába kiránduló intézményvezetők körében) – minden bizonnyal oda is tér vissza, államtitkári búcsúbuliját is oda szervezte. 

A legfőbb célja a Nemzeti Cirkuszművészeti központ létrehozása volt, ez azonban egyelőre felemásan sikerült.

Fekete Péter 2015. december 1-jén vette át id. Richter Józseftől a Fővárosi Nagycirkusz vezetését, majd ugyanettől az évtől a „nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felelős miniszteri biztosként” készítette elő a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ építését, akkor még a Liget-projekt részeként. A Fekete által megálmodott közép-európai cirkuszközpontban adattár, múzeum, kutatóbázis, szakmai és oktatóközpont is lenne, és a tervek úgy szóltak, hogy a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskolát is főiskolává fejlesztenék. Korábban a Dürer Kert merült fel helyszínként, de ott jelenleg Garancsi István építkezik.

A kommunikáció továbbra is az, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ létrehozásával egy világszínvonalú oktatási, művészeti és kulturális központ jöhet létre Budapesten. A legújabb hírek szerint a Nyugati pályaudvar mellett, a vasúti sínek, a Ferdinánd híd, a Podmaniczky utca és az Eiffel tér által határolt rozsdaövezet területén valósulhat meg – a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ részeként – az Artistaképző Intézet új épülete, az építési engedély is megvan az egykori dízelmozdony-javító csarnok bővített átépítésére.

Az artistaképző új otthonának megépítése elvileg a komplex beruházás első lépésének tekinthető, ám a központ további elemeiről egyelőre semmit nem tudunk. A honlapon már Nemzeti Cirkuszművészeti Központ szerepel, ez viszont csupán a Fővárosi Nagycirkusz, a Baross Imre Artistaképző és a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál alpontokat tartalmazza.

Csák Jánosnak a bizottsági meghallgatáson – a sajtóban és a közösségi médiában szétszedett prezentációjával és a pontatlanul idézett Odüsszeusz-hasonlattal – nem sikerült repülőrajtot vennie, ezzel együtt az új minisztérium létrejöttével a kulturális területen óhatatlanul mélyebb strukturális változások várhatók, és ennek, ahogy fentebb említettük, a pénzosztási gyakorlat felülvizsgálata biztos, hogy része lesz. Amit súlyosbít, hogy várhatóan a felhasználható forrás is csökkenni fog.

(Borítókép: Fekete Péter 2021. augusztus 18-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)



  • Hírek
  • Lakáshitel