Zsótér Sándor: Az egész világ egy népvándorlás időszakában van

A Férfit alakító Zsótér Sándor egy pillanatig se hezitált, hogy elvállalja-e a szerepet. „Ez egy kaland. Eszembe se jutott, hogy nemet mondjak. A könyvet Gerlits Rékától és Mészáros Piroskától, a Bátorságok Könyve kitalálóitól kaptam. A nyolcvanas években írtak ilyen darabokat, másfajta, nem divatos. Két ember hosszan beszélget különösebb trükk nélkül. Nincsenek nagy fordulatok, nem egy Netflix-sorozat” – mondja Zsótér a produkció közleményében.

„Én mindig félek, óvakodok kimondani egy mondatot, egy szót vagy egy szlogent, hogy ez erről vagy arról szól. Bízom az emberek értelmében, hibásan, de bízom, hogy nem szükséges, hogy a szájukba rágjanak valamit – mondja Zsótér. Hozzáteszi: – Most népvándorlás van!”

Én nem gondolom, hogy az lenne a kötelességünk, hogy ehhez a problémához hozzászóljunk, hogy Magyarországról most éppen hány ember megy el vagy hány fiatal vagy család képzeli máshol az életét, hiszen az egész világ egy népvándorlás időszakában van.

„Itt vagy tudunk érdeklődést kelteni két ember iránt, vagy nem. Nem moralizál a darab afölött, hogy az egyik vagy a másik figura jól vagy rosszul döntött” – fogalmazott.

Nem szájbarágós

A Nőt a legendás Varga Mária alakítja a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház színpadán. „Mindkét karakter sorsa nagyon fordulatos, izgalmas és eleven, miközben nem az extrém történéseken van a hangsúly, sokkal inkább két emberi sorson. Egy rövid kapcsolat után szétszakadnak az útjaik, és évtizedekkel később látjuk viszont a figurákat, akik a maguk módján döntöttek a sorsukról. Nincs szájbarágósság, nem mondanak ki mindent a figurák, mint manapság. Rita rendezése rendkívül játékos, tökéletesen kifejezi a ki nem mondott drámákat, gondolatokat. Csatlakoznék ahhoz, amit Sándor mondott. Fontos, hogy következményei voltak egy döntésnek vagy bizonyos szavaknak, ami ma már nincs.”

„Ahogy elolvastam a darabot, Varga Mária és Zsótér Sándor arca jutott eszembe, velük képzeltem el a készülő előadást – mondja a rendező, Kerkay Rita. – Varga Máriával Székesfehérváron, a Vörösmarty Színházban sok előadásban dolgoztunk együtt, Zsótér Sándor pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetemen volt az osztályfőnököm. Megtisztelő számomra, hogy igent mondtak a felkérésre, mert mindig is csodálva néztem a munkájukat. Rengeteget tanulok tőlük a próbafolyamat során, és biztonságban érzem magam velük.”

Sejtetések és elhallgatások

„A dráma dialógusainak lényege a ki nem mondás, a dolgok sejtetése, a hetvenes évekre jellemző kommunikációs forma – teszi hozzá Boronkay Soma dramaturg. – A drámai feszültséget pont az kelti, hogy két ember beszélget és elhallgat dolgokat a másik elől, néha pedig szinte bántóan kimond vagy úgy mond ki valamit, hogy igazából azt a végtelen mélységet mögötte nem fejtik ki.” Matkó Tamás zeneszerző pedig úgy nyilatkozott, hogy jó értelemben hálátlan a feladat, „két c hang már belekerült az előadásba”. 

A darabot augusztus 3-án, a néhai köztársasági elnök beiktatásának évfordulóján mutatják be a XV. kerületi Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban, ezzel tisztelegve a száz éve született volt köztársasági elnök és író emléke előtt. Az előadás a 2022/23-as évadban is repertoáron marad.