A dokumentumfilmeseket lehetetleníti el leginkább a katatörvény módosítása

Az önmagában jó dolog, hogy valamilyen ügyben összefog a filmszakma, de a katarendelkezések módosításához nem fűzünk nagy reményeket – mondta el az Indexnek Józsa László a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesület, a MADOKE elnöke. Az egyesület tagjai és vezetői lelkiismereti kérdésnek tartják, hogy mégis szót emeljenek a mozgóképgyártás leghátrányosabb helyzetű résztvevői, a dokumentumfilmesek nevében is.

A július 12-én elfogadott katatörvényre vonatkozó változásokra reagáló közleményükben leszögezték, hogy a több mint 130 tagot számláló szervezet kötelességének érzi, hogy felszólaljon a módosítások ellen.

Ebben tényként közlik, hogy

A filmszakma is azok közé a súlyosan érintett területek közé tartozik, ahol jellemzően párhuzamosan több projekten dolgoznak például a rendezők, producerek, vágók, operatőrök, gyártásvezetők, asszisztensek vagy a pályázatírók, rendezvényszervezők, sajtósok, a feliratok fordítói, grafikusok. A munkavállalók nem egy cégnél állnak alkalmazásban, hanem évente számos különböző produkción dolgoznak, ráadásul európai viszonylatban sajnos elenyésző állami támogatás mellett vagy attól teljesen függetlenül. Cégeknek számláznak, nem magánszemélyeknek – sorolják a tényeket, amit miatt a dokumentumfilmesek a játékfilmesekhez képest is komoly hátrányban vannak. 

A dokumentumfilmesek több év képzés és gyakorlat után, kemény munkával évekig, évtizedekig építették a szakmai kapcsolataikat és alakítottak ki egy, a megélhetésüket biztosító struktúrát és szakmai pályát, gazdagítva a magyar kulturális életet, feldolgozva és megörökítve a mindennapjaink és korunk vagy történelmünk meghatározó eseményeit és jelenségeit.

A jelenlegi adózási rendszer nem nyújt életképes alternatívát a szabad szellemi foglalkozású szakembereknek, ami veszélybe sodorja a már finanszírozott alkotásokat és megfojtja a jövőbeli projekteket

 – hangsúlyozza szóban is a nyilatkozatban megfogalmazott ténymegállapítást Józsa László.

Ő maga viszonylag jó helyzetben van, mert cége reklámfilmes megbízásokból keresi meg bevételét, a dokumentumfilmjeit eddig sem a megélhetés miatt készítette el.

– Sok dokumentumfilmes kényszerülhet arra, hogy a filmgyártás más területén keressen magának munkát, vagy máshol keresi meg a pénzét, és

 – mondja Józsa.

A magyar mozgóképgyártásban részt vevő egyesületek közös nyilatkozata

A filmesek leszögezik, hogy alapvetően lehetetlenül el a munkájuk, mivel a területen dolgozó szakemberek döntő többsége katás egyéni vállalkozó.

A bújtatott foglalkoztatás lehetősége nem merül fel, a magánszemélynek történő számlázás pedig e területen értelmezhetetlen – olvasható a nyilatkozatban.

Az új szabályozás nincs tekintettel a művészeti területek sajátos munkavégzési módjaira, és lehetetlenné teszi a mozgóképszakma túlnyomó része számára a tisztes megélhetést.

A film- és mozgóképszakmai egyesületek elengedhetetlennek tartják, hogy egy méltányos, új szabályozás figyelembe vegye a fenti, megkerülhetetlen sajátosságokat, és ezzel csatlakoznak valamennyi művészeti szervezet tiltakozásához.

A filmes felhíváshoz csatlakozott:

Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete (AHD)

Független Magyar Producerek Szövetsége

Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (MADOKE)

Magyar Animációs Producer Szövetség (MAPSZ)

Magyar Filmoperatőrök Egyesülete (HCA)

Magyar Film- és Videovágók Egyesülete (HSE)

Magyar Hangalkotók Egyesülete (HSAS)

Magyar Producerek Szövetsége (MPSZ)

Magyar Filmművészek Szövetsége

(Borítókép: Tüntetés a Margit hídon 2022. július 18-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)