Holdra szállás egy garázsban, kozmikus frekvenciák és David Bowie Pécsen

DSC2272
2022.08.06. 05:56
Ellátogattunk a Zsolnay Negyedbe, ahol a sok értékes és szemet gyönyörködtető porcelán mellett izgalmas időszaki kiállításokara is bukkanhatunk. Az egyik ilyen az m21 Galéria űr tematikájú kiállítása. A világűr inspirációjának űrmértéke végtelen.

A világ nagy kérdései egyaránt foglalkoztatják a tudósokat és a művészeket, így nagyon érdekes összehasonlítani, hogy egy adott témát honnan közelítenek meg, hogyan dolgoznak fel az ágak képviselői. Pécsen a Zsolnay Negyedben az m21 Galériában Az űr – Alternatív kozmoszok címmel egy 65 művészt és 250 műalkotást felvonultató kiállítás nyílt, ami a művészet és a tudomány határán mozog.

A tárlaton többek között Victor Vasarely, Kondor Béla, Ország Lili, Révész László László műveit csodálhatjuk meg, miközben elmerenghetünk az űr végtelenségén és az emberiség viszonyán a kozmoszhoz a politika, a tudomány, a filozófia vagy a háború szűrőin keresztül. A 450 millió forint értékű kiállítás darabjait a Magyar Nemzeti Galériából, a Szépművészeti Múzeumból, a budapesti és pécsi Vasarely Múzeumból, számos hazai magángyűjteményből és galériából kölcsönözték, kiegészítve kortárs művészek helyspecifikus alkotásaival.

A kiállítás fotókból, videókból, videó-, fény-, hang- és térinstallációkból épül fel, kifejezetten magyar alkotók munkáiból válogattak. Amióta világ a világ, a csillagok mozgásban tartották különböző korok társadalmainak gondolkodását.

Az ókori Mezopotámiaban az emberek az istenek üzenetének tartották a villódzó fénygömböket, de mindeközben az i. e. 6. században a csillagászat atyjaként is emlegetett Milétoszi Thalész görög matematikus és filozófus volt az első személy, aki a természetfeletti helyett a tudományt kereste az égbolton. De hiába jöttek újabbnál újabb felfedezések, és jutott el az emberiség attól a meggyőződéstől, hogy a világmindenség közepén, egy óceánban lebegő hatalmas, ámde lapos terület helyett a Föld valójában egy bolygó, ami gömb alakú, és a Nap körül kering, galaxisunk pedig csak egy a sok millióból, minden új információmorzsa csupán újabb táptalajt szolgáltatott a művészetnek.

Amikor 1969. június 16-án holdra szálltak az első emberek, ez a tudományos mérföldkő mindenre kihatott. Például ott van David Bowie Space Oddity című albuma, aminek címadó dala Tom őrnagyról szól, aki épp az űrben lebeg a kék bolygó, azaz a Föld fölött. Az albumborítón Vasarely képe kapott helyet, többek között ezért is találunk az m21 Galéria kiállításán több képet a sorozatból.

A kiállításon átfogó képet kaphatunk a magyar képzőművészet űr tematikájú alkotásaiból, ami azt jelenti, hogy nem kell atomfizikai tudás, hogy befogadjuk a látottakat, mert a kiállítás az érzékeinkre hat, és elgondolkodtat, utazásra invitál a művészet és a tudomány, a valóság és a fikció határán.

Az egyik kivilágítatlan terem közepén egy gömb lóg a plafonról, bár a sötét miatt akár lebeghetne is. Négy oldalról vetítenek rá projektorokkal, így egy egységes kép borítja be a felületét. A címe: Még nem elég. A gömbön mozgó és állandó elemeket egyaránt tartalmazó látványban van részünk, amiket a művész, Csontó Lajos véletlenszerűen gyűjtött össze az internet különböző bugyraiból.

Még nem elég. Bizonytalanul keresgélsz a vaksötétben, az itt-ott felvillanó fények csupán nyugtalanítanak, ahelyett, hogy utat mutatnának. Feszít a vágy, hogy véget vess a kilátástalan helyzetnek, menekülni akarsz, de nem tudod, merre kell menned. Hiába erőlködsz, hiába kutatsz, nem láthatsz semmit, kénytelen vagy magadba nézni és meglátni mindazokat a képeket, amiket még nem szeretnél látni. Egyik lépés után jön a másik, rajta...

– olvasható az installáció mellett.

Rengeteg elgondolkodtató kép, makett és szobor található a kiállításon, vannak mélyebb értelmezést igénylő művek és szellemesek egyaránt. Stílusukban és megfogalmazásukban egészen eltérő munkákat láthatunk, az egyetlen közös bennük, hogy a végtelen űr ihlette őket. A termeket így a művészet űrtartalma tölti meg.

Azt is meg lehet figyelni, hogy az elmúlt évtizedekben alkotó művészekre milyen külső dolgok hatottak, ha a világűrből merítették az inspirációjukat. A holdraszállás egyértelműen visszaköszön, de a háborúk hatása, illetve a politika űrkutatásra gyakorolt nyomása is szerepet kap a tárlaton, de még a konteók is visszaköszönnek.

Kifejezetten nagy kedvencem lett a kiállításon László Gergely és Rákosi Péter Garázssorozat címet viselő válogatása. Az alkotók 2007 végén a Dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet meghívására kezdtek el foglalkozni a település legnagyobb garázstelepével. Projektjük három részből állt:

  • Először felvételeket készítettek a lehető legtöbb garázsról, hogy megismerjék azok felhasználási módjait, tereit, belsőépítészeti sokszínűségét, ahol arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a garázsok olyan helyek, amik menedékként szolgálnak a férfiaknak, ha kicsit el akarnak szabadulni a családtól, így a terek sokszor privátak és titkosak.
  • A második fázisban béreltek egy garázst, amit e lehető legtöbb módon igyekeztek beépíteni, elképzelt identitások, tetszőleges felhasználása szerint. Pályázatot hirdettek barátaiknak, filmeseknek, képzőművészeknek, reklámszakembereknek, hogy tervezzenek nekik garázsokat. Ezekből az ötletekből végül 12 különböző módon rendezték be a teret, és készítettek további fotókat.
  • A harmadik fázisban Garázsfesztivált szerveztek és rendeztek, ami 2008-ban és 2009-ben a Public Art program keretén belül valósult meg.

A tárlaton kiállított öt kép közül az egyiken a garázsban a holdra szállást imitálták majd fotózták le, reflektálva arra az összeesküvéselméletre, hogy az ikonikus momentum nem is történt meg.

A kiállítás egyik legizgalmasabb és leglátványosabb eleme egyértelműen az az installáció, ami Szécsényi-Nagy Lóránd műve, a Kozmikus Frekvenciák. Ez a mű erre a kiállításra készült, és az emberi érzékelés által közvetlenül nem detektálható kozmikus kölcsönhatásokat vizsgálja és teszi érzékelhetővé.

Az installáció a jelenleg is a nap körül keringő Parker Solar Probe által a csillagok körüli elektromos és mágneses mezőben gyűjtött adatok hanggá alakított jeleit jeleníti meg.

Természetesen a filmek sem maradnak ki a kiállításból, rövid vetítések formájában egy montázsként helyet kapnak az egyik terem falán, hiszen ha az űrre gondolunk, akkor elég valószínű, hogy számtalan sci-fi-filmet tudnunk felsorolni.

Mindenképp érdemes ellátogatni a kiállításra. Ha nem pécsiek vagyunk, vagy pécsiek, de még nem pipáltuk ki a bakancslistáról, akkor eleve érdemes egy kört tennünk a Zsolnay Negyedben is, ahol keddtől péntekig minden nap 11 órától idegenvezetést tartanak a régi Zsolnay gyár területén.

És mivel Az űr – Alternatív kozmoszok kiállítás bejárható és befogadható másfél, két óra alatt, így aki még nem járt a negyed állandó kiállításain, mindenképp sűrítse bele a programjába legalább a Gugyi-Gyűjteményt, ami azok számára is egyértelművé teszi, hogy Zsolnay miért szerzett világhírnevet, akik nem rajonganak a zöld cseréptetőért.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)



  • Tippek
  • Személyi kölcsön